Vas megye számos izgalmas, kihívásokkal teli helyet nyújt az aktív kikapcsolódáshoz, dombokkal tarkított tájai kitűnő választást rejtenek a kerékpárosok számára. Tavasznyitóként egy könnyed, bemelegítő távot ajánlanánk a T. Olvasó figyelmébe, némi tanácsadással kiegészítve.

Mielőtt elindulnánk - orvosságok canga-jajra

Hosszabb kihagyás után, még az elindulás előtt nem árt egy tüzetesebb bringaátvizsgálás és tisztítás. A láncot mindenképp kenjük meg - szilikonos sprével, kerékpárolajjal, vagy más egyéb, erre a célra rendszeresített kenőanyaggal. A gépzsírt és az olajat a lehető legmesszebb kerüljük el - adott esetben csúnya foltot tudnak hagyni a vadonatúj biciklisszerkónkon, és a hajtásnak sem tesznek jót. A váltók, a fékek és az egyéb mozgó alkatrészek működését egy rövid próbakörön teszteljük le. Ha valami rendellenességet észlelünk, azonnal forduljunk szakemberhez, illetve szakszervizhez.

A kerékpáros szezon első pár hete mindig az expozícióval kezdődik - azaz újonnan beszerzett cuccok bevezetése a köztudatba, „nézzétek, mi mindenem van" alapon. Egyet nem szabad elfelejteni, ami divatos az nem mindig kényelmes. A sárga szín csakis a Tour De France-on (és a Vueltán) ajánlott, ellenkező esetben egy óriási, két keréken futó virágra fogunk hasonlítani, amit a döngicsélő rovarok örömtelien látogatnának. A kerékpározás nem a divatról, hanem a mozgás öröméről szól. Csak kényelmes, úgymond bejáratott cuccokat használjunk - ez főleg cipőre és az ülőpárnás biciklisnadrágra vonatkozik.

Most hogy szinte meg van mindenünk, rendben találtunk mindent, ideje gondoskodnunk a biztonságról. Ha merészebb tájakra indulunk, akkor elmaradhatatlan kellék a bukósisak. Ennek két célt - a kényelmet és a biztonságot kell szolgálnia. A boltok kínálatában sokfélét találhatunk, olcsóbbat, drágábbat egyaránt. A bukósisak vásárlásánál két dolgot kell mérgelni: 1. milyen célra kell 2. mennyit is ér az életünk- ugyanis nem egy balesetnél óvta meg a viselőjét a koponyacsont porrá zúzásától.

A másik fontos dolog a gyors szerviz. Bárhol, bármikor, történhet bármi, legyen szó például csavarlazulásról - ami egy fékbowdennél elég gázos helyzetet képes kialakítani, pláne, ha 50-60-nal rongyolunk le egy lejtőn, és a végén húznánk a féket, de csak húznánk, mert a fékbowden már ki tudja, hogy merre jár -, vagy épp defektről. Mindig tartsunk magunknál bicajos „túlélőkészletet", azaz mini-szerszámkitet és gumiragasztó-készletet, illetve kerékpárbelsőt. Elmaradhatatlan kellék a kerékpárról a pumpa - enélkül hamvába holt ötlet bármiféle pit-stop jellegű gumiszerviz. A pumpánál fontos kérdés a hordozhatóság és a kompatibilitás. A nagy nem mindig a legjobb, létezik kétutas pumpa, mely oda-vissza fúj és „gott sei dank" kitalálták a patronos változatot is. Egy dolgot érdemes szem előtt tartani: jó dolog nagy kofferbe pakolni, de ciki cipelni - ez valahogy pumpáknál is így van, szóval csak okosan a vásárlásnál.

Miután felkészültünk arra, hogy nyeregbe érezzük magunkat, keressünk egy rövid, de mégis minden izmot átmozgató túrát. Egy ilyet ajánlanánk most olvasóink figyelmébe. A táv nem több, mint 30 km, egy nagyobb dombocskával - vagy, ahogy a szakzsargon mondaná: húzódással - kiegészítve. Nincs más tennivalónk, mint felpattanni a vasparipánkra, és nekivágni az útnak. Vaskarikára fel!

1. etap : Sárvár - Ikervár

A bemelegítő túránk Sárvár városából indul, majd Szombathely felé haladva, az ikervári leágazónál balra vesszük az irányt. Tű egyenes út, könnyed, laza, tempós szakasz. Kimondottan jól lehet haladni, csak egy-két holtági hidacska állja utunkat, melyek a nyeregből kiállva játszi könnyedséggel leküzdhetők. Itt megemlítenénk, hogy miért is megy lazábban a gépezet, ha kiállunk a nyeregből, azaz felállunk a pedálra - mert, a mai túránkon még szükség lesz erre a hajtási módra. Eleinte némi gyakorlást igényel, mivel el kell kapni a ritmust, és aki még sose közlekedett ilyen módon, annak új dimenziókat fog nyitni a kerékpározás terén. De miért is jó így tekerni? Elsősorban nagyobb erőátvitelt tudunk kifejteni, mert a teljes testsúlyunkkal hatunk a pedálra, amire így nagyobb gördülékenység hat, azaz könnyebb lesz tekerni. Az sem elhanyagolható szempont, főként hölgyek esetében, hogy így a felesleges kilótól is megszabadulhatunk a hátsó felünkről. A „zsírégetés" hatásfoka az így megtett kilométerek számával arányos. Ikervárig semmi akadály nincs előttünk, a település szívében lévő kereszteződésnél balra fordulunk, majd által gurulunk a felduzzasztott Rábán.

2. etap : Ikervár- Sótony

Ikervárt és Sótonyt egy teljesen egyenes vonalvezetésű út köti össze. Erős hátszélben egy 3/6 os váltóállásban (a baloldali váltó a legnagyobb, azaz a 3-as fokozatban, míg a jobb oldali a 6 -os állásban) könnyedén túlszárnyalhatjuk a kerékpárosoknak kiszabott maximum sebességet (30 km/h), és a helyenként 40-es táblával megtűzdelt szakaszokon is könnyen átléphetjük a sebességmaximumot. De ez az örömünk nem tart sokáig, ugyanis az egyenes végén ott vár minket a nagy Sótonyi-domb, ami felülről nézve csak egy aprócska szarkaláb a Föld arcán, testközelből viszont „púp a hátunkon". Kicsit rövid, kicsit alacsony, kicsit túlzottan meredek a maga 18 -20 % os emelkedésével. Habár tavaly még felmentünk váltóhasználat nélkül is, most azért egy pörgősebb 2/2, vagy a kezdőknek ajánlott az 1/1 -es áttét. Egyet jegyezünk meg: sosem az emelkedés szöge öli meg a kerékpárost, hanem az, hogy mennyi idő alatt teszi meg az adott távot. Minket nem üldöz senki, ráérünk nyugiban, amolyan tejhordó kisnyugdíjasként feldöcögni a községtábláig. A falu közepén érünk be az ismét emberlakta környezetbe, majd a kereszteződésben balra fordulva, Sárvár felé fordítjuk gépsárkányunk orrát, mely a lankás, hepehupás, finom burkolatú aszfalton csak úgy süvít lefele a szőlőtőkékkel övezett úton.

3. etap: Sótony - Sárvár

Örülhet a bringás lelke, szinte nincs más dolga, mint az úton tartani a kormányt, és élvezni a mellette elsuhanó tájat. Az úgynevezett Herpenyő-kereszteződésnél - anno volt itt egy jónevű Herpenyő-csárda és a Herpenyő patak is a közelben csordogál - ismét balra fordulunk, és a kör bezárul. Diadalittasan begurulunk a városba, és elkönyvelhetjük magunkban, hogy igen, ismét tettünk valamit az egészséges életmódért és a légszennyezés ellen.