A zene világnapja a Savaria Szimfonikus Zenekarral (okt. 1.)

2021.09.28. - 13:15 | vaskarika.hu

A zene világnapja a Savaria Szimfonikus Zenekarral (okt. 1.)

Helyszín: Szombathely, Bartók Terem

Dátum: 2021.10.01.

Október 1-jén a Zene világnapja alkalmából ünnepi koncertet ad a Savaria Szimfonikus Zenekar.

19.00-21.00 - A zene világnapja

- Mendelssohn: Hebridák- nyitány
- Mozart: Klarinétverseny
- Brahms: I. szimfónia

Közreműködik: Varga Gábor

Vezényel: Kovács János

Felix Mendelssohn Bartholdy (1809-1847)  német zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész. A Hebridák nyitányban a h-moll alaphangnem, és a csellókon, brácsákon és fagotton megszólaló dallam sötét színe, a táj borongós alaphangulatát jeleníti meg, s a súlytalanul induló, sokszor ismétlődő alapmotívum valamiféle időtlen lebegés érzetét kelti. A klasszikus szonátaformában megkomponált darab teljes egészében a kezdőmotívumra épül. A kidolgozási része különleges színeivel hívja fel magára a figyelmet; a fúvósok és a vonósok ellentétes karakterű anyagának váltakozásával. Itt a zeneszerző egy időre eltávolodik a Hebridáktól, és a német romantika egyik jellegzetes karakterét, a Weber Bűvös vadászából jól ismert erdőhangot idézi meg.

A mű végén, a várt diadalmas, harsogó befejezés helyett halk vonós-pizzicatókkal tűnik el végleg a szemünk elől a skóciai szigetcsoport, a Hebridák.Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) élete utolsó évében komponálta az A-dúr klarinétversenyt. Molnár Antal szerint: „az első tétel szorgos, rendes, komoly-kellemesen beszédes; a lassú tétel áradozó, álmodozó; a harmadik, a Rondó, szemfényvesztő, tréfás, komoly arccal derültséget keltő". Johannes Brahms (1833-1897) 1. szimfóniáját - több mint két évtizedes érlelés után - 1876-ra fejezte be.

A bevezető, lassú rész, a tétel fontos gondolatait foglalja össze, komor, tragikus hangulatú, feszültségekkel teli. A második tétel - az elsővel ellentétben, visszafogott hangvételű, tempójú és hangszerelésű, szinte kamarazenei jelleget mutat. A scherzo jellegű 3. tétel közelít a schuberti természetzenék felé, a német népdalok hangjához. A negyedik tétel a legnagyobb, amit eddig a hangszeres zene területén alkotott. Felismerhető benne az első tétel alapgondolata, belső feszültsége. Az üstdobok váratlan trioláját követően - az eddigi hangulat kontrasztjaként - a híressé vált „alpesi kürttéma" hangzik fel, ami természeti képeket idéz fel.

Részletek ITT!


Új hozzászólás