Rohanó 21. századi világunk sok stresszt, konfliktust, néha krízishelyzetet is teremt az életünkben. Gyakran úgy érezzük, hogy nem bírjuk már a terheket. Ilyenkor szívesen fordulunk a zenéhez, ami gyógyírként hathat ránk. Ha a lelkivilágunknak megfelelő zenei műfajt választunk, az áthangolja a gondolatvilágunkat, megnyugtatja a lelkünket. Ehhez az kell, hogy értsünk is a zene nyelvén.

Zeneértő, zenekedvelő és zenét művelő közönség - ez volt minden álma Kodály Zoltánnak. A zenével nemcsak zenét tanítunk, „ az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból kigyógyít."

„A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást, a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok leküzdését, a kulcskompetenciák fejlesztését, az önkifejezést, az örömet jelentő alkotás lehetőségét és a tehetséggondozást próbálja a maga eszközeivel segíteni ."(Osvay, 2007.)

Rendszeres zenei aktivitásaink nagymértékben hozzájárulnak egészségünk megőrzéséhez, hiszen a zene a lélek mindennapi tápláléka. Csak így lehet meg a hármasság összhangja bennünk: a test, a szellem és a lélek harmóniája. A zene olyan világnyelv, amihez nem kell nyelvvizsga. Egy jelnyelvhez hasonlítható, amelyet értenek mindenhol, ahol emberek élnek. Végigkíséri életünket magzati korunktól egészen a halálunkig.

Emberi létünk során minden életszakaszunknak megvan a saját stílusú zenéje. Ha jól sáfárkodunk vele, mindig segít megélni és átélni a világ ránk rakott terheit. Velünk lesz örömünkben, és akkor is, ha a fájdalmak súlya nyom.

A zene híd a külvilág és az ember belső világa között, segíti a szavak nélküli párbeszédet.
A lélek legmélyebb rétegeihez is eljut, még oda is, ahol a szó már nem nyer értelmet...