Chernel Kálmán (1822-1891) és fia, Chernel István (1865- 1922) maradandó munkásságot hoztak létre, mind történészi, mind természettudományos vonatkozásban, mellyel nemcsak Kőszeg, hanem az egész ország hírnevét növelték.

Chernel Kálmán elsősorban történelemtudománnyal foglalkozott, de érdekelték a természettudományok is. Kőszegen született, gimnáziumi tanulmányait is a városban végezte, majd Szombathelyen bölcsészetet tanult, a Pozsonyi Királyi Jogakadémián jogi diplomát szerzett. Sopronban dolgozott hivatalnokként, részt vett a 48-as szabadságharcban, ám 1849 után már nem vállalt tisztséget, visszatért szülővárosába, és idejét természettudományi és történelmi tanulmányaira fordította. Levéltári kutatásokat végzett, ismeretterjesztő és tudományos folyóiratokban publikált. A Magyar Történelmi Társulat egyik alapítója. Fő műve: Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja, melyet Szopori Nagy Imrének és Thaly Kálmánnak ajánlott barátsága jeléül. A kötetben Kőszeg története mellett foglalkozik a település földrajzával, növény- és állatvilágával is. A könyv német fordítása is megjelent képekkel illusztrálva. Chernel Kálmán kőszegi kertjében mintegy 800 rózsafajta volt megtalálható,

Kálmán fia, Chernel István szintén jogot tanult, de már jogi tanulmányai közben a madártan felé fordult a figyelme. Barátságot kötött Herman Ottóval, mely jelentős hatással bírt munkásságára, felfogására. 1891-ben feleségével Norvégiába utazott, hogy megfigyelhesse a madarakat, erről részletes útibeszámolót készített Utazás Norvégia végvidékeire címmel. Ott ismerkedett meg a síeléssel, és kiadta A lábszánkózás kézikönyve című kötetét, az első könyvet Magyarországon, mely a sísporttal foglalkozik. Fő műve a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre, mely 1899-ben jelent meg. Az első kötet a madarak szerepét, az emberi életben és a természetben elfoglalt helyét, a madarak testi, szervi felépítését mutatja be, a második kötet ismerteti a madarak rendszertanát és a magyarországi fajokat.

Az ő nevéhez fűződik a Vasvármegyei Múzeum természetrajzi osztályának létrehozása, Herman Ottó halála után pedig az Ornitológiai Központ vezetője volt. Összeállította a magyar birodalom madarainak névjegyzékét (Nomenclator Avium Regni Hungariae). madárvédelmi munkássága is jelentős, alapelve az volt, hogy a madártani konferenciákat tudományos alapokon kell végezni. Részt vett a 2. Nemzetközi Ornitológiai Kongresszus szervezésében Budapesten, a harmadik, Párizsban tartott kongresszuson madárvédelmi egyezményt írtak alá. Ez elsősorban az énekesmadarakra vonatkozott.

Chernel István szervezte meg az amerikai "Day Birds" a "Madarak és Fák Napját" Kőszegen, melyet 1906-tól a mai napig megrendeznek az iskolákban.

Vadászattal is foglalkozott, tevékenységével megteremtette a mai ornitológia és madárvédelem alapjait.