Swing Hallelujah - XIII. Swing nagyjai koncert az Isis Big Banddel

Képgaléria megtekintése2022.06.06. - 16:00 | Büki László 'Harlequin'

Swing Hallelujah - XIII. Swing nagyjai koncert az Isis Big Banddel

Június 5-én, a Swing nagyjai sorozat tizenharmadik koncertjén az Isis Big Band, Romeo Dell'Amico (ének), Vas István Andor (ének) és Hotzi Péter (klarinét) telt ház előtt idézte meg a szving- és a popkorszak nagyjait a Bartók Teremben. A nagyszabású, rengeteg új számot tartalmazó esten több mint két órán át barangolhattak a swing és big band rajongók a műfaj klasszikusai között, de a könnyedebb stílus kedvelői is ráismerhettek egy-egy örökzöld slágerre.

Június 5-én, vasárnap este tizenharmadik alkalommal merülhetett el a Bartók Terem közönsége a swing zene aranyló hangfolyamában. Ahogy a sorozat kedvelői már megszokhatták, ezúttal is új repertoárral jelentkezett a Pintér Róbert vezette Isis Big Band, Maynard Ferguson-tól Benny Goodman-en át Artie Show-ig terjedt a szvingfíling, a műsor második része pedig inkább könnyedebb darabokat ruházott fel a jazz és szving szólókkal tűzdelt virtuozitásával. Így az Earth Wind & Fire, a Queen, Phil Collins vagy épp Stevie Wonder egy-egy világslágere is beúszott a nagyszerű akusztikájú Bartók Terem hangterébe.


A zenei est első felében tíz szvingklasszikus csendült fel, amelyek között Novák Edina navigálta a publikumot a tőle megszokott elegáns profizmussal. Az utolérhetetlenül egyéni stílusú és lenyűgöző hangú Dell Amico Romeónak, az est egyik vendégművészének antréja Frank Sinatra More című dalával nagyszerűen sikerült, akárcsak az ezt követő - örömmel hallott - kanadai jazz trombitás, Maynard Ferguson sztratoszférába repítő darabjai is (McArthur Park, Gospel John), amiket Góczán Bálint szólójával hallhattunk.

Vas István Andor, a zenekar billentyűse énektudását is megmutatta az I've Under My Skin című Sinatra-örökzöldben, majd az est másik vendégművésze, Hotzi Péter klarinétművész brillírozott a Benny Goodman által sikerre vitt Stompin' at The Savoy-ban. Az első blokk talán legizgalmasabb darabja kétségkívül George Gershwin Summertime-ja volt, amit kiszenekari megszólalással és Rosta Gábor szaxofonkíséretével prezentált Dell Amico Romeo.

A dinamikus, pörgős, ám mégis közvetlen hangulatú koncerten az első félidőt záró, Vas István Andor tolmácsolta Ray Charles-dal (Hallelujah I Love Her So) előrevetítette a második félidő még viharosabb sikereit.


Vas István Andor

A szünet után folytatódott a zenei "hullámlovaglás", ezúttal javarészt popslágerek áthangszerelésével, szvingesítésével merülhettünk lírai dallamokba, illetve emelkedhettünk funkys beütésű hullámhegyekre. Utóbbit az Earth Wind & Fire In The Stone című korszakos slágere, előbbit pedig  -akár!- az ezt követő, számunkra Diana Kralltól a legkedveltebb Cry Me A River jelentette. Természetesen ebben részben is hangsúlyos szerepet kapott Dell'Amico Romeo és Vas István Andor, valamint a zenekar szólamainak egy-egy szólistája, a trombitások közül Góczán Bálint (Superman Love Theme), a szaxofonosoktól Vámos Béla (Phil Collins: Against All Odds). 


Rosta Gábor szaxofonos és Dell Amico Romeo

A ráadás igazi örömzenélést hozott, előbb a Queen Crazy Little Thing Called Love című dalának Michael Bublé számára "big band-esített" változata szólalt meg Vas István Andor énekével, majd a big band koncertek elmaradhatatlan gyöngyszeme, a Glenn Miller-féle In The Mood zárta a koncertet - hivatalosan. Merthogy a közönség "nem eresztette" a zenekart, aki "dzsesszertként" újra felszolgálta a Queen dalát.

Pünkösd vasárnapján nem volt ómen a 13-as, főként, hogy 21 (dal) lett a vége!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás