Szombathelyi program:

2022.06.11. (szombat)

Megyeháza - Díszterem
Berzsenyi Dániel tér 1.
09:00 Köszöntő
09:10 Woth Imre, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke előadása
Közreműködik: Nagy János operaénekes

Szombathely Szent Quirin templom
10:00 Ünnepélyes szentmise, bemutatja: Ft. Brenner József nagyprépost
Közreműködik: Tóth Lilla népdalénekes, Balázs Levente Nimród, Kubínyi Tamás - Álmos Király Akadémia alapítója

A rendezvény után lehetőség lesz fotózkodni a Szent Koronával és a koronaőrökkel.

A titkok koronája: A Magyar Szent Korona, ami a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, s a legrégebben használt, mind a mai napig épségben megmaradt királyi fejék Európában. A Magyar Szent Korona csaknem ezer esztendeje hozzá tartozik történelmünkhöz.

Nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana, és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát, amely a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, s a legrégebben használt, mind a mai napig épségben megmaradt királyi fejék Európában. A Magyar Szent Korona csaknem ezer esztendeje hozzá tartozik történelmünkhöz, amellyel 55 magyar királyt koronáztak meg. A hagyomány és jog szerint a magyar királyok törvényesen csak akkor uralkodhattak, ha a legitimációs tényezőnek tekintett Szent Koronával koronázták meg őket, a fejükre pedig az esztergomi érsek helyezte a nagy becsben tartott jelképet a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában.

A közvéleményben ma is él az a tudat, mely szerint a Magyar Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte Asztrik apáttal Szent István királyunknak, az első magyar királynak. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Szent István magyar király Székesfehérvárott országát a Magyar Szent Korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez az ég és a Föld között kötött szerződés a Kárpát-medencét Szűz Mária országává tette.

A magyar államiság jelképeként tisztelt Szent Korona beavató koronaként funkcionált, azaz csak felszentelés végett tették az uralkodó fejére. Tehát az országos ügyek intézése közben a mindenkori magyar király nem ezt viselte és családi körben sem tette a fejére.

Egyes elméletek szerint a Szent Korona keresztje a kezdetektől fogva ferdén állt, egyes források azonban másról tanúskodnak.

Az utolsó magyar koronázás napja 1916. december 30-a volt: ekkor koronázták meg Budapesten IV. Károlyt, és feleségét, Zita hercegnőt. Röviddel a második világháború lezárása előtt a közeledő Vörös Hadsereg elől a koronaőrök Budáról Ausztriába vitték a Szent Koronát, amelyet 1945 áprilisában a Salzburg melletti Mattsee-ben egy benzineshordóba helyeztek, majd elástak. A koronát az amerikaiak találták meg, és 1953-tól egyik katonai támaszpontjukon, a Kentucky állambeli Fort Knox-ban őrizték.

A Szent Korona a koronázási jelvényekkel 1978-ban térhetett haza. Az amerikaiak szigorú feltételeket szabtak: a koronát a magyar népnek szánták, így azt nem az ország első számú vezetőjének, Kádár Jánosnak - aki egyébként nem lehetett jelen az átadó ünnepségen - hanem az Országgyűlés elnökének adták át hivatalosan a Parlamentben. Az USA azt is feltételül szabta, hogy a koronát nem lehet Moszkvába szállítani. Az 1978. január 5-én Ferihegyre érkező amerikai delegáció tagjai között ott volt a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert is, aki 1947-ben hagyta el Magyarországot és a koronával együtt látogatott haza. A korona visszaadásról a Magyar Televízió kétórás késleltetéssel mert közvetíteni, mert a pártvezetők féltek az amerikai külügyminiszter szavait egyenes adásban sugározni. Az eseményen jelen volt a hazai kulturális élet számos ismert személyisége, pl. Illyés Gyula író, Varga Imre szobrász és Kocsis Zoltán zongoraművész.

2000. január 1. óta a Parlament kupolacsarnokába látható, évente több százezren zarándokolnak el, hogy a Szent Koronát láthassák, a közelében lehessenek.

A Szent Korona tehát nem csupán Európa egyik legrégebbi beavató koronája, hanem a magyar államiság jelképe, legbecsesebb kincsünk és ezeréves történelmünk legfőbb szimbóluma.