Így ünnepelte augusztus 20-át Körmend - Szent István napi ünnepi műsor a Rába parton
Képgaléria megtekintése2022.08.20. - 13:00 | Büki László
Augusztus 19-én az esti nyolc órás harangszót követően a Rába-parton államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepére került sor, melyen ünnepi köszöntőt mondott Bebes István polgármester. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret a WeKing Egyesület kenusai vitték a pódiumra, ft. Kiss László esperesplébános szentelte meg, Bebes István polgármester pedig felvágása után körbekínálta a jelenlévők között. Az ünnepi műsort követően a fénypompás csónakfelvonulás és az 58. Rába Tűzijáték zárta a Rába-parti ünnepi programot.
HIRDETÉS
Az ünnepi ceremónia hagyományosan az Y09 Egyesület galambreptetésével kezdődött, akik a Himnusz hangjai alatt elszálltak a Rába folyó felett.
Bebes István polgármester ünnepi gondolataiban kiemelte, Szent István király intelmei a mai napig utat mutatnak minden magyarnak, ugyanis az önrendelkező állam eszményéből olyan valóságot teremtett, ahol minden magyar megélhette, magáévá tehette a keresztény hitet. Sorsdöntő, egyben sorsfordító pillanat volt ez 1000 évvel ezelőtt történelmünkben, ez volt az a pillanat, amikor elődeink hitet tettek a keresztény és független magyar állam létrehozása mellett. Nemzeti ünnepünk egy olyan különleges alkalom, amelyen az összetartozásunkat ünnepeljük. Augusztus 20-a államiságunk ünnepe. Szent István királyunk ünnepe egy olyan biztos történelmi és szellemi kulturális alap, ahova lélekben visszatérhetünk és vissza is kell térnünk.
A városvezető idézett Szent István király fiához intézett intelmeiből: „Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel. Mert az atyák azért atyák, hogy fiaikat gyámolítsák, a fiak pedig azért fiak, hogy szüleiknek szót fogadjanak. Aki atyával szemben áll, Isten ellenségének áll. Az engedetlenség valójában pestis az egész királyságban."
„Jól tudjuk a magyarság az államalapítás óta eltelt időben a legnehezebb megpróbáltatásokat is túlélte, mert a fiak követték az atyákat, mindig talpra tudott állni, mert olyan élni akarással, hagyományokkal, csodálatos egyedi nyelvvel, kultúrával és életszemlélettel rendelkezett, amelyre alapozhatott és jövőt volt képes építeni" - hangsúlyozta a polgármester.
Szent István alakja, tettei nem magyarázhatók a rendíthetetlen és feltétlen hite nélkül, amelyet igazolnak Móricz Zsigmond róla írt szavai is: „István zseniálisan végezte el a sors által rábízott feladatot. Bölcsen tette, hogy hosszú életet élt, bölcsen tette, hogy egész életében egyetlen uralkodó híve volt, sohasem ábrándult ki célkitűzéseinek nagyszerűségéből, sohasem rendült meg vasakarattal védelmezni koncepcióját. Szent István a legnagyobb magyar államférfi. Kiemelkedik államférfiúi nagysága, jövőbelátó bölcsessége. Képes volt arra, amire csak a legnagyobb államférfiak képesek, felülemelkedni mindazokon a nehézségeken, amelyek éppen a lényeget takarják el az ember szeme elöl, és képes volt hitéből, belső meggyőződéséből dönteni. Nem futamodott meg, nem hajlott meg a látszólagos kényszerek előtt."
Szent István királyra emlékezni nemcsak a múlt felidézését jelenti - állapította meg Bebes István -, hanem egyfajta újjászületést, amely azt jelenti: bizalommal és reménnyel tekintünk a jövőbe. Hiszen az újjászületés, a jövő reménye testesül meg az elvetett, megtermett, learatott, lisztté őrölt, majd tésztává gyúrt búzaszemből készült új kenyérben. Ebben, az újjászületés öröméből táplálkozó, a jövőbe vetett bizalom érzésében keresendő augusztus 20-a titka is.
A Körmendi Napok eseménysorozattal kapcsolatosan Körmend város polgármestere elmondta, hogy az a helyi és meghívott hagyományőrző közösségek nagy ünnepe, általuk megelevenedik a múlt, és vele együtt jelen van a jövő is. A közönség átélheti az ősi tábori élet szokásait, a nagy történelmi csaták jeleneteit vagy éppen az ünnepek táncait.
Az ünnepi beszédet követően került sor az új kenyér megáldására, melyhez a WeKing Egyesület kenusai hozták a folyón a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret, és adták át Bebes István polgármesternek, aki felvágása után körbekínálta a jelenlévők közt.
Az ünnepi megemlékezés után a fényfüzérekkel és fáklyákkal megvilágított csónakok felvonulásában, valamint látványos, görögtűzzel záruló tűzijátékban gyönyörködhetett a Rába-part közönsége. Idén hat csónak ringatózott és csorgott végig a Rábán, és gyönyörködhetett a "kreatív lélekvesztők" vonulásában a Rába-partot - az időjárás ellenére is - megtöltő tömeg. A csónakfelvonulás páratlan látványosság közel fél évszázada, ahol Körmend jelentős intézményei, vállalatai, közösségei kivilágít́ott csónakokkal ejtik ámulatba a közönséget.
A csónakfelvonulást követően egy bő tízperces, látványos, görögtűzzel záruló tűzijátékban volt része a Rába-part közönségének. A körmendi tűzijátékok történetét tekintve az elsőre 1762. augusztus 25-én került sor, amikor Batthyány III. Ádám megyei főispáni beiktatása volt. Kétszáz évvel később, 1963. augusztus 19-én pedig Körmend újra beírta nevét a pirotechnika történetébe: nem tudni, hogy a nyilvánosság bevonásával történt-e a múlt század első látványrakétáinak fellövése, ám egészen bizonyos, hogy nem maradt titokban. Elképesztő élmény volt ez 58 évvel ezelőtt, már csak azért is, mert csak két évvel később, 1965-ben, egy magyar találmánynak köszönhetően használtak először elektromos indítógépet a tűzijáték működtetéséhez. A rendszerváltásig Budapest mellett Körmend volt az egyetlen vidéki város, ahol színpompás tűzijátékban gyönyörködhettek az érdeklődők (állítólag anno a körmendi volt a budapesti tűzijáték főpróbája).
A tűzijátékkal szimbolikusan a vidék „fővárosa" lett Körmend. Ezt hangsúlyozza földrajzi környezete is, hiszen egy folyó - a Rába - két partján fekszik, annak völgyében, az Alpokalja és a Vasi Hegyhát ölében. Mindez pedig történt egyetlen nappal korábban, mint 58 éve először Budapesten, augusztus 20-án...
Előtte ez történt a Rába parton és a belvárosban:
Béged van, török, avagy csatajelenetek körmendi módra
2022.08.20. - 15:15 | Büki László
Körmendi Napok nincs csatajelenetek nélkül. A hagyományt és a török elleni csatát a Batthyány Lovasbandérium elevenítette fel a Rába parton, hagyományőrző egyesületek részvételével, augusztus 20-án. A Stránczli Attila narrálása mellett zajló csatában - amiben a törököt a Rábán való átkelésben verték vissza a városvédő vitézek - a házigazdán kívül a Kőszegi Darabontok, a sárvári Nádasdy Ferenc Bandérium, a Gölbasi Vitézei Egyesület Tatáról, a Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium Gyulakesziről, a Kapuvári Hajdúk és Gartai Muskétások Hagyományőrsége, a Szombathelyi 11-es Huszár Hagyományőrző Egyesület, a Múltunk és Jövőnk Egyesület Tatáról és a nagycenki Nyugati Vármegye Vitézlő Rendje Hagyományőrző Egyesület vett részt.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás