A Nílussal kapcsolatos új bizonyítékok alátámasztják azt a régóta fennálló elméletet, hogy miként sikerült az ókori egyiptomiaknak több ezer évvel ezelőtt felépíteniük a hatalmas gízai piramisokat.
A franciaországi Aix-Marseille Egyetem kutatói Hader Sheisha geográfus vezetésével paleoökológiai nyomok segítségével rekonstruálták, hogyan nézhetett ki az egyiptomi Nílus folyó az elmúlt 8000 évben.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a piramisépítők valószínűleg a folyó egy mára eltűnt ágát használták ki az építőanyagok szállítására.

A tudósok régóta feltételezik, hogy az ókori egyiptomiak bizonyára kihasználták a Nílus egykori részeit, hogy megmozgassák az óriási építmények felépítéséhez szükséges tonnányi mészkövet és gránitot - olvasható a CNN cikkében. 

A nemrég pedig Hader Sheisha geográfus csoportja bebizonyította ezt a feltételezést. Ugyanis az ókori Nílus árterének rekonstrukciójára szolgáló technikák kombinációjával arra a következtetésre jutottak, hogy az egyiptomiak a Nílus mára kiszáradt Khufu ágát arra használták fel, hogy építőanyagokat szállítsanak A pontból B pontba.

Ugyanakkor a kutatók szerint az építők az éves árvizet hidraulikus felvonóként használták, lehetővé téve így, hogy hatalmas kőtömböket szállítsanak az építkezésre.

A nagy piramist Kheopsz fáraó sírjaként építették, mintegy 140 méter magas. A 2,3 millió kőtömbből álló, 5,75 millió tonna össztömegű (ez 16-szor több, mint az Empire State Building) piramis a legnagyobb a gízai piramisok csoportjában.