Szerelmem, Júlia – A Petőfi 200 emlékév nyitórendezvénye Bükön
Képgaléria megtekintése2022.09.10. - 01:00 | Leila - Fotók: Büki László
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia története elevenedett meg szeptember 8-án, Bükön Művelődési Központ és Könyvtár dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész és Lutor Katalin zenés-verses tolmácsolásában.
Az Országgyűlés a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az országos program a Petőfi 200 nevet kapta.
A programsorozat büki nyitórendezvényét „Szerelemem, Júlia" címmel szeptember 8-án tartották a művelődési központban. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia életének hétköznapjaiba dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész vezette be a jelenlévőket, a Petőfi Sándor és kortársai által írott verseket pedig Lutor Katalin zenésítette meg és adta elő.
Nagyon érdekes témával kezdte Fűzfa tanár úr a rendhagyó irodalomórát, elmondta, hogy Szendrey Júliáról kevesen tudják, hogy költő is volt, és férje, Petőfi Sándor sok versmotívumot "lopott el" feleségétől.
Ezután az irodalomtörténész egy másik meglepő fordulattal állt elő, miszerint Petőfi verseit olvasva úgy érzi az ember, hogy ilyent ő is tudna írni. Hiszen témájukat tekintve rendkívül egyszerű, mindenki számára érhető dolgokról szólnak versei. Példaként említett is néhányat: „Itt van az ősz, itt van újra" Befordultam a konyhára" „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok"
De tényleg valóban értjük? "Azt értjük-e biztosan, amire a költő gondolt?" - tette fel a kérdést dr. Fűzfa Balázs. Hiszen az irodalomban a modernizmus, a konzervatizmus, a régi és új nagyon relatív fogalmak. Példaként említette a János vitéz nyitósorait. „Tüzesen süt le a nyári nap sugára" - ez nem egy akkori időjárás-jelentés, hanem a mű további részeiből következtethetünk arra, hogy a juhászbojtár szerelmes, ezért a tüzesség, napsugár.
„A költő mindig egy kicsit más mond, mint amit gondol. Nekünk az a dolgunk, hogy a szöveg mögötti lényeget megértsük"- kaptuk a választ a fenti kérdésre.
„Az ember ne dőljön be az első érzéseinek, hanem tovább kell gondolkodnia a szavak jelentését"- figyelmeztet az irodalomtörténész. „Petőfi tipikusan biedermeier - XIX. századi - szóképeket használ. A forma egyszerű, a tartalom nagyon mély, a legbelsőnkig hatoló."
A szerelemre és Petőfire visszatérve egyik legismertebb versét idézve: „Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem, Szerelmemért föláldozom az Életet. Szabadságért föláldozom a Szerelmemet." Fűzfa Balázs megállapította, hogy a költőnél első a szabadság, második a szerelem, harmadik az individuum. Az irodalom nem más, mint az önzésről való leszokás.
Petőfi életművét áthatja a szabadság utáni vágy, így számára nem lehetett kérdés, hogy a szabadságharcban részt vegyen. Verseiben is folyamatosan ismétlődnek a szabadsággal kapcsolatos gondolatok: pl. világszabadság gondolata vagy az „Egy gondolat bánt engemet..." című versben azon hezitál, hogy mit lehet, mit kell megtenni a szabadságért.
Ezután az előadó érdekes fotókat mutatott be Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházáról, a koltói Teleki-kastélyról, ahol Petőfi Sándor feleségével mézesheteit töltötte. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok". Ha napjainkban kinézünk a kastély ablakán, akkor tényleg virágos kertet látunk nyárfával. Valóban látható, kézzel fogható dolog, amelyet bárki meg tud írni, de biztosan nem úgy, ahogy Petőfi megírta a Szeptember végént.
A koltói kastély kertjében található szoborral kapcsolatosan dr. Fűzfa Balázs hangsúlyozta: „Nagyon érdekes azt látni, hogy egy szobrász hogyan próbálja megragadni azt a pillanatot, amely bennünk él Petőfiről és Júliáról, a szerelemről, szabadságról."
A rendhagyó irodalomóra végén Fűzfa Balázs bemutatott egy eredeti Petőfi-kötetet, amelyről elmesélte, néhány éve egy inkognitóját megőrző idős úr vitte el a lakására azzal: 70 évig őrizte a könyvet, és neki ajándékozta.
Egy 1848-as kiadású Petőfi-kötet ez, amelyben a költő 1846-ig írt versei sorakoztak Emich Gusztáv kiadásában, akinek Petőfi előre eladta az összes versét - mai pénzre átszámítva 22-23 millió forintnak megfelelő összegért -, s ebből a pénzből bérelt hatszobás lakást Pest-Budán, az esküvője után, 1847 őszétől. Az ember meghatódik, ha ezt a könyvet a kezébe veszi, s arra gondol: akár maga a költő is foghatta, hiszen szeretett bemenni a nyomdába, megnézni, hogyan készül a verseskötete.
Bemutatásra került Szendrey Júlia életének történetét és összes versét tartalmazó kötet is.
„A szabadság szerelem motívum legszebb bizonyítéka, hogy Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor kisfia, 1848. december 15-én született, pontosan 9 hónappal 1848. március 15. után" Ezzel a gondolattal búcsúzott a hallgatóságtól dr. Fűzfa Balázs, akivel az előadás után még kötetlenül beszélgetett a néhány irodalomkedvelő.
Új hozzászólás