Kinizsi-vár

A Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb vára a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, mely nevét a törökverő Kinizsi Pálról, Mátyás király legendás hadvezéréről kapta. A falu közepén álló - fél évezrednél is idősebb - vár leghíresebb gazdája a XV. sz. második felében az erődítményt külsőtornyos védőfalakkal, palotaszárnnyal és kápolnával egészítette ki. Nevéhez fűződik a falu határában található pálos kolostor is, hiszen a derék barátokat a Fekete Sereg híres vezére telepítette Nagyvázsonyba. Ugyancsak Kinizsi építtette át, újíttatta fel a falu északi határán álló, Árpád-kori Szent István templomot. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök 1663-ban felgyújtották a várat. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.

Bár a vár építésének pontos ideje homályba vész, a vár és a lakótorony a XV. század elején épülhetett az akkori földbirtokos a Vezsenyi család megbízásából. Mai szemmel meglehetősen furcsának tűnő területre, Nagyvázsony legalacsonyabban fekvő részére épült, a hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy a Budáról Olaszország, ill. a dalmát tengerpart felé vezető fontos kereskedelmi útvonal itt ágazott el egymástól. De a legfontosabb szempont a várárokban fakadó bővizű forrás, mely táplálta a vizesárkot, illetve ivóvizet biztosított a védőknek.

Kinizsi Pál nevét 1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros vármegye ispánjaként. Apja a legenda szerint Bihar vármegyei molnár volt. A Kinizsiek szerb eredetűek. A család eredeti szerb neve Brankovics. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen. Kinizsi Pál Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért megkapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A „Kinizsi-várat" ezt követően palotával, barbakán-szerű kapuvédőművel egészítette ki. 1480 körül feleségül vette Magyar Balázs lányát, Benignát.

Kinizsi Báthory István erdélyi vajdával együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél hatalmas győzelmet aratott a török sereg felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg, s 1482-ben Szendrőnél győzelmet is aratott az ellenséges hadsereg felett. Mátyás halála után Kinizsi Corvin János ellen fordult, s II. Ulászló király mellé állt. 1490-ben I. Miksa német-római császár elfoglalta Nagyvázsonyt, de azt a következő évben Kinizsi visszafoglalta. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól: az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenséges seregnek, iszonyú kínzások közepette végeztette ki. Betört Szerbiába és Bulgáriába is, majd végül Szendrő ostrománál életét vesztette.

A Nagyvázsonyban található vár kápolnájában látható az őt ábrázoló faragott szarkofág, a holttestét eredetileg ebben helyezték el az általa alapított pálos kolostorban. 1708-ban feldúlták sírját, eltávolították sodronyos páncélingét, sisakját és kétélű pallosát, amelyek később a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek. A Vár előtti téren álló, bronzból készült lovas szobra Szabó Iván alkotása, a Kinizsi utca és a Vár utca sarkán pedig máig tábla őrzi emlékét. Sírköve a budai Vármúzeumban található, és Somlón is az ő emlékét őrzi az úgynevezett Kinizsi-szikla.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 2022 nyarán megújult a Kinizsi-vár. Az átalakítás a belső tereket, a tetőteret és az épület főhomlokzatát érintette. A Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti terei rekonstruálásra kerültek, az emelet helyiségei építészeti részletekkel és térrekonstrukciós elemekkel idéződnek fel. A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához, lakóihoz kapcsolódó kiállítások jöttek létre, melyek biztosítják az élményszerű látogatás feltételeit.

Szent Mihály pálos kolostor és templom

Nagyvázsony község szélén, a vártól nem messze, a temető mögötti erdős részen található. Kinizsi Pál építtette későgótikus stílusban a kenyérmezei csata zsákmányából 1483-85 között. Ide költöztek Tálodról a pálos szerzetesek. A kolostornak jelentős művelődéstörténeti szerep jutott: itt készült 1492 után a Festetich-, 1513-ban a Czech-, 1516-ban a Gömöry-, 1518-ban a Peer-kódex. 1552-ben a török közeledtére felrobbantották. 1708-ban Kinizsi Pál itteni sírját kincskeresők feltörték, sírköve a nagyvázsonyi vár kápolnájában látható. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl.

Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése (1552). Azért, hogy a törökök nehogy erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat, a többi környékbeli kolostorral együtt fölrobbantották. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építkezéseihez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1960-ban került sor. Azóta (noha közben csaknem fél évszázad telt el) nemigen törődtek vele, bár védett műemlék...Templomában temették el Kinizsi Pált és felesége, Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot.

Itt készült 1492/93-ban Benigna számára a híres magyar nyelvű imakönyv, a Festetich-kódex, amely legdíszesebb középkori kódexünk egyike.