A rönkhúzás a farsangi ünnepkörhöz tartozó, kifejezetten az Őrségi területekre jellemző régi népszokás, melyet új elemekkel gazdagítva napjainkban is megrendeznek. A hagyomány onnan ered, hogy hajdanán, ha vízkereszttől hamvazó szerdáig nem volt a faluban esküvő, akkor a falu népe férjhez adott egyet a pártában maradt „vénlányok" közül. A párt egy szépen feldíszített „szégyen-rönkön" húzták körbe. Az évente megrendezett esemény célja a hideg tél elűzése volt. A maskaralakodalom vidámságot hozott a település életébe, hogy megújult erővel várhassák a tavaszt.

Néprajzi gyűjtésekből tudjuk, hogy Körmenden már a 20. század elején is volt rönkhúzás. Ezt a kedves hagyományt a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes évről évre ápolja, vasi nótákkal felelevenítve a bolondesküvő vidám mozzanatait. Az esemény nagyon hasonlít egy igazi esküvőhöz, ám a vőlegény férfi ruhába öltözött nő, míg a menyasszony fehér ruhába bújt, fátyol mögé rejtett férfi.