Február 21-én alkonyat után, egészen pontosan 18:05 perckor a hajszálvékony, mindössze 34 órás holdsarló felett hét fokkal ott ragyogott a Vénusz, felette pedig újabb négy fokkal a Jupiter pompázott.

Már önmagában a holdsarló is megérne egy külön esti programot, de így, az égbolt királyával és királynőjével kiegészülve... Káprázatos látvány volt, aminek megéléséhez nem kellett semmilyen segédeszköz - elég volt, ha a nyugati horizont fölé szegeztük a tekintetünket, és élveztük az együttállás szépségét.

A jó hír, hogy esőnapot is szerveztek nekünk az égiek, ha a 21-i programba beleszólt az időjárás, akkor sem maradunk hoppon: 22-én az égi füzér ha kissé átrendeződve is, de újra megjelenik. Az esti, nyugati égbolton 18:15-kor a Vénusz és a Jupiter egymástól mindössze 7,5 fokra lesz látható, közéjük pedig körülbelül félúton beékelődik az ekkor már 8%-ban megvilágított, az előző napinál jóval határozottabb sarlót produkáló Hold. Ezt akkor sem szabad kihagyni, ha az előző este jól sikerül!

A Vénusz, a holdsarló és a Jupiter február 22-én este 18:15 perckor a nyugati égbolton (Stellarium.org)

A holdsarló minél korábbi, azaz minél vékonyabb állapotában történő megfigyelése egy ősi tevékenység. Az ókori csillagászok ehhez igazították luniszoláris - azaz a Hold és a Nap járásához egyaránt igazított - naptáraikat, hiszen az újhold olyan jelenség, amely Kínától Egyiptomig minden korai kultúra számára egyformán értelmezhető volt.
A modern, egységes időmérés és naptárak elterjedésével aztán a holdsarló-vadászat az amatőrcsillagászok „sportjává" vált, a feladat az, hogy észleljük égi kísérőnket a lehető legkisebb megvilágítási fázisában.

A 48 óránál fiatalabb holdsarló már korainak számít (február 21-én ilyet láttunk) - az igazi álomhatár viszont a 24 óra, ha ennél kisebb fázisában meg tudjuk pillantani a Holdat, akkor elmondhatjuk, hogy igazi sarlóvadászok vagyunk!

Erre sajnos februárban nem lesz lehetőség, hiszen az újhold 20-án reggel 8:09-kor következik be, ezután legkorábban másnap este láthatjuk meg kísérőnket - ekkor viszont már ott lesz felette a Vénusz és a Jupiter is.

Források
Meteor Csillagászati Évköny 2023
https://stellarium-web.org/

Szerző: Kovács Péter, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
Svábhegyi Csillagvizsgáló