A Márk-rózsa Barátok Egyesület által szervezett konferencián Pócs Margit köszöntötte a megjelenteket, és örömmel számolt be arról, hogy a már Acsádra telepített 710 Márk-rózsafajta - az acsádi rózsakert a Vas Vármegyei Értéktár része - mellett elkezdhetik további 300, Kárpát-medencei magyar nemesítőktől származó rózsafajta áttelepítését.

Ezt követően Majthényi László közgyűlési elnök fejezte ki köszönetét dr. Kigyóssy-Schmidt Évának és Pócs Margitnak, hogy Márk Gergely örökségét vasi értékké tették, s hogy ennek a botanikai és szellemi értéknek a jövője biztosított, köszönhetően az Agrárminisztérium Hungarikum Főosztálya által nyújtott támogatásnak.

V. Németh Zsolt államtitkár a 100 éve született Márk Gergelyre emlékezve kiemelte: a többszáz rózsafajtát nemesítő, számos könyvet író, verseny- és állami kitüntetésekkel elismert kertészmérnök legbüszkébb arra lenne, hogy sikerült egy egész közösséget beoltania a rózsák szeretetével, tiszteletével. Minden, amit elért maradandó, elévülhetetlen érték, aminek utolsó mozzanata a rózsakultusz.

Márk Gergely mindig is tudta, amit a kis herceg tudott, a rózsabarátok pedig megtanulták tőle, miszerint, "Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat." Ezért nem sajnál ez a közösség a centenárium alkalmából egy egész évet fordítani arra, amit nagyra becsül. "Nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosként azt az útravalót viszem magammal önöktől, hogy mindenre, ami fontos, vigyáznunk kell, meg kell becsülnünk és fáradhatatlan munkálkodással életben kell tartanunk".

A köszöntőket követően a Márk Gergelyről készült filmet vetítették le. 2011-ben Mohi Sándor operatőr-rendező által forgatott szívmelengető kisfilmből, „A Rózsaemberből" megismerhettük a törökbálinti kertet. Ez a lírai filmetűd szépen mesélt, a három tevékeny idős embert és édes-szeretett rózsakertjüket bemutatva. A film Mécs Lászlótól kölcsönzött mottója telitalálat: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a Föld." 

Ezt követően a Márk Rosarium projektet, mint rózsamentést dr. Kigyóssy Schmidt Éva mutatta be:

A konferencia további részében szakmai előadás tartott dr. Orlóci László, a budapesti ELTE Füvészkert igazgatója, dr. Boronkay Gábor, a Budatétényi Rózsakert tudományos főmunkatársa és Józsa Katalin, az Innoflora kertészet tulajdonosa.

Márk Gergely (1923-2012), az egyetlen hazai, magyar rózsanemesítő, okleveles, gyémántdiplomás kertészmérnök, a Budatétényi Rózsakert megalapítója és tudományos munkatársa, aki nyugdíjazását követően Törökbálinton, a saját kertjében folytatta tovább igen eredményes nemesítői munkáját. Összesen közel 800 rózsafajta megszületése kötődik a nevéhez.

A nemesítő halála után a törökbálinti „Magyar Rózsák Kertje" hanyatlásnak indult, nem vette át senki a feladatokat, a gyűjtemény megőrzését. Kigyóssy-Schmidt Éva, Berlinben élő rózsabarát nagyvonalú anyagi támogatása tette lehetővé, hogy a kertben akkor megtalálható rózsafajták megmaradtak mindaddig, míg sikerült Acsádon, 2014-től kezdődően ezeket leszaporítani az eredeti Márk-rózsakertből hozott szemzőágakról. Ezzel párhuzamosan pedig egy rózsakert alakult ki, ahová beültetésre került 710 Márk-rózsafajta.

Márk Gergely rózsahagyatékában olyan fantázianevű tövek is szerepelnek, amelyek Vas megyéhez köthetők. Ilyenek többek közt a Szent Márton emléke, a Savaria, a Berzsenyi Dániel emléke, Brenner János emléke, Batthyány-Strattmann László emléke, Kanizsai Dorottya emléke, Őrség, Sárvár, Kőszeg, Kemenesalja és Vas fantázianevű rózsák.

A Márk-rózsák gyűjteménye egy szépen kialakított, egyedi, autentikus épített környezetben található, és kitartó munka eredményeképpen kiegészült más magyar-, Kárpát medencei vonatkozású fajtákkal, így már 1000 rózsafajtát gondoznak a kertben. Ilyen összmagyar rózsagyűjtemény sehol nem található, joggal nevezhető „nemzeti rozariumnak".  

Márk Gergely legnagyobb szakmai sikerét 2000-ben, Rómában érte el. A kereszténység fennállásának kétezredik évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi rózsaversenyen az „Árpád-házi Szent Erzsébet emléke" nevű rózsája a park- és futórózsa kategóriában első helyezett, aranyérmes lett. Ezt a fajtát elültették a Vatikán rózsakertjében is.

„Ez az aranyérem nem csak az enyém, hanem hazámé is, mert ezzel sikerült - ha csak egy homokszemmel is - Magyarország imázsának emeléséhez hozzájárulni" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban a nemesítő.

Pesti Srácok

Nemesítői munkája mellett Márk Gergely szakirodalmi tevékenysége is jelentős. Számos szakcikket írt, négy könyve jelent meg:

- A rózsa. Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Budapest (1959)

- Die Rose. VEB Landwirtschaftsverlag, Berlin (1962). Német nyelvű, az 1959-es magyar kiadás fordítása. 1964-ben Párizsban egy nemzetközi szakkönyvkiállításon ezüstérmet nyert.

- Kis rózsakönyv. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (1966)

- Rózsák zsebkönyve. Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, Budapest (1976)

- Magyar rózsák könyve.(társszerző: Márk Gergelyné), Mezőgazda Kiadó, Hungarikumok sorozat, Budapest (2004)

A Márk Rosariumban összegyűjtött és gondozott érték a magyarság egésze számára jelentős, nemzeti összetartozásunk szimbóluma, kulturális örökségünk fontos része. Megmaradásuk érdekében minden követ meg kell mozgatnunk, hogy ez az élő, esztétikai érték minél tovább virágozhasson. Amit emberöltőnyi munkával létrehozott, arról maga az elhivatott nemesítő így beszélt:

„Ezek a rózsák hungarikumok, és ez magyar érték, kár volna, ha veszendőbe menne. Hiszen eddig is öregbítették hazánk hírnevét, most, hogy jobban és többfelé megismerik, úgy érzem, hogy további jó szolgálatokat tesznek hazánknak. Óvjuk mindazt, ami hungarikum, mert ez teszi lehetővé, hogy megmaradjunk ebben a több milliárdos embertömegben."

Kapcsolódó írásunk:

Egy rózsákkal szebbé tett falu - Acsád varázslatos rózsakertjében, a Márk Rosariumban jártunk

2022.06.05. - 09:00 | Leila - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Márk Gergely, a legnagyobb magyar rózsanemesítő több mint 700 rózsafajtáját bemutató gyűjteményes kertben jártunk Acsádon, a Közös jövőnk Vas megye projekt közösségi eseményén. Pócs Margit, a Márk Rosarium vezetője kalauzolt bennünket és mesélt a kert megalakulásáról, jelenéről és jövőbeli terveiről.