1993-ban nagy port vert fel egy asszony ügye, aki köztársasági elnöki kegyelmet kapott, és nem kellett letöltenie a kiszabott börtönbüntetését. Halálos beteg lányát ölte meg úgy, hogy a hajszárítót beledobta a fürdővízbe.

A tragédia borzalmán túl élénken foglalkoztatta a közvéleményt, hogy vajon van-e joga elvenni gyógyíthatatlan beteg gyermeke életét egy anyának?

A kegyes halál meghatározás, vagyis az eutanázia, mint jogi kategória, ez alatt a per alatt hangzott el elsőként. B. Györgyit első fokon a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, de a végrehajtást háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyész fellebbezett, és megindult a másodfokú eljárás. Végül a Legfelsőbb Bíróság 1995-ben úgy döntött, hogy a vádlottnak le kell töltenie a börtönbüntetését.

Az ügy aztán Göncz Árpád volt köztársasági elnök elé került. B. Györgyi számára a férje kért kegyelmet.

„Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Én, H. László, B. Györgyi elítélt férje, kérem Önt, hogy gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát feleségem ügyében. Ő nem kért kegyelmet, mert legalábbis a szó jogi értelmében bűnösnek tartja magát, amiért megölte gyógyíthatatlan beteg kislányunkat. Azonban nálam jobban senki nem tudja, hogy ő akkor, amikor egyetlen csillagunk, Andikánk könyörgésére megtette, a leghosszabb és a legsúlyosabb büntetést mérte magára. (...) Az én drága feleségem életfogytig tartó bűnhődésre ítélte magát. (...) Ezért kérem, hogy gyakoroljon kegyelmet egy testileg, lelkileg szenvedő asszonyon, aki ölt, de még a borzalmas tettében is a végtelen szeretet vezette. Emberségére hagyatkozom."

Az államfő 1996 májusában megadta a kegyelmet, és négyévi próbaidőre felfüggesztette az ítélet végrehajtását. De vajon az elnöki döntés meghozta-e az asszonynak a feloldozást?

Ezt a történetet dolgozza fel a Megafilm Cella - Letöltendő élet című antológiasorozatának következő epizódja, amelyet március 27-én este, a Kékfény után láthatnak a nézők a Dunán. A helyszín egy női börtön, az időpont és egyben az epizód címe itt 2020, amikor világszerte tombol a Covid-járvány. Új cellatársat kapnak a börtönvarrodában dolgozó elítélt nők. A jövevényt egy másik börtönből helyezték át, a szeme alatti monokli jelzi, hogy nem bántak vele kesztyűs kézzel.

„Gyilkos vagyok. Megöltem valakit" - mondja, miközben próbálja elviselni az elviselhetetlent. A bűn és a bűnhődés, az élet és a halál teljesen más megvilágítást kap a cellából nézve, ahonnan csak az szabadulhat, aki szembenéz önmagával.

Szereplők: Réti Adrienn, Marczinka Bori, Herczeg Adrienn, Mészáros Piroska, Buza Tímea, Szandtner Anna, Fehérvári Péter

Alkotók: Producerek: Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor, Rendező: Csillag Mano, Operatőr: Maly Róbert, Vágó: Poós A. Márton, Forgatókönyvíró: Várkonyi Zoltán, Sorozat koncepció: Bendi Balázs, Zeneszerző: Moldvai Márk, Látványtervező: Valcz Gábor, Jelmeztervező: Breckl János+, Főcímdal: Zséda.

***

A "CELLA - letöltendő élet" egy antológiasorozat, amely a "104-es szoba" és a "9-es szám alatt" című sorozatokhoz hasonlóan egyetlen helyszínen játszódik, és minden epizódja egy különálló, egymástól független történet. A sorozat egyes epizódjai a történelem során bármikor játszódhatnak, egyetlen közös van bennük: ugyanabban a cellában és előterében történik mind.

Ezzel az eszközzel lehetőség adódik történeteket alkotni az ötvenes évek koncepciós pereiben elítéltekről, a 48-as forradalom idején bebörtönzött hazafiakról, a 90-es évek olajszőkítő gengsztereiről, vagy napjaink rossz társaságba keveredett suhancairól.

A történet szerint létezik Budán egy börtön, ami már a középkor óta áll. A "CELLA - letöltendő élet" azt a központi gondolatot követi, hogy „mi lenne, ha a falak mesélni tudnának"...

Hogyan segít egy félholtra vert magyar tudós a világűrben sodródó Jurij Gagarinnak? Van-e kiút egy szexuálisan túlfűtött náci börtönparancsnok karmaiból? Bocsánatot nyerhet egy anya, aki megölte a gyermekét? Létezik-e szabadulás a civilizációnkat a közeli jövőben elpusztító apokalipszis mérgező magányából?

A börtön az emberiség történetének egyik legkegyetlenebb találmánya. Kevés iszonyúbb büntetés létezik egy emberi lény számára, mint amikor négy szürke betonfal közé zárják. A szabadságot minden emberi társadalom nagyra tartja - azonban minden társadalom könyörtelenül foszt meg bárkit tőle, aki bűnt követ el. De mi a bűn valójában? Kik az igazi bűnösök?
A "Cella - Letöltendő élet" nyolc emberi drámán keresztül meséli el, hogy miként változott a bűn és az ártatlanság fogalma kétszáz év alatt ugyanabban a börtöncellában, a 19.század közepétől egészen közeli jövőig. A történelem viharaiban a bűn fogalmával és az emberi élettel úgy játszottak a politikai hatalmak, mint macska az egérrel. A Habsburg-birodalom kimért gyilkosai, a hitleri Németország magyar csatlósai, a Közép-Európát megszálló szovjet karhatalom pribékjei kíméletlenül próbálták szétzúzni a legerősebb emberi kötődéseket: a testvéri szeretet, a szerelem összetartó erejét, a tudomány kiolthatatlan kíváncsiságát. Az emberi életeket azonban nem csupán a politika tudja kíméletlenül szétzúzni, hanem az emberi gyengeség is. Egy átvert szerető, aki kegyetlen bosszút áll élete szerelmén. Egy kapzsi maffiavezér, akinek az emberi élet semmit nem jelent. Egy barát, aki bármit megtesz, hogy ne ő bűnhődjön egy aljas gyilkosságért. Egy anya, akit felőröl a küzdelem egy végzetes betegséggel. Egy apa, aki szándékosan börtönbe zárja a családját egy poszt-apokaliptikus jövőben, mert annyira retteg a külvilágtól.

A "Cella-Letöltendő élet" történeteiben az emberi szabadságvágy csap össze a börtön ledönthetetlen falaival. De csak annak nincs esélye a szabadságra, akiben már a vágyat is megölték.