"Ég minden az agyamban, amint leülni próbálok, pokoli forróságot érzek, mintha agyam lángot vetne" - Széchenyi érezte, hogy Kossuth agitáló politikája forradalomba sodorja az országot. Kossuth bízott a nyugat-európai országok támogatásában, melyeknek viszont nem állt érdekükben, hogy pártolják a magyar forradalmat. Széchenyi a békés reformok híve volt, nem tartozott egyik párt kötelékébe sem, nehogy a pártfegyelem korlátozza őt a szabad cselekvésben. Jól tudta, hogy egy forradalom még jobban szétzülleszti a magyar arisztokráciát, a parasztság pedig művelt arisztokrata réteg nélkül nem alkothat egész nemzetet. Annyira elhatalmasodott rajta családjának és hazájának féltése, hogy elméje elborult. Mintha hirtelen minden magyar lelkében kigyúlt volna a hazaszeretet fáklyája, és egyesült volna Széchenyi szívében és elméjében, melynek hatalmas ereje és forrósága purgatóriummá változtatta a világot.

Többször foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata, a döblingi szanatóriumba került. Az 1848-49-es győzelem hatására jobban lett, viszont nemzetének növekvő hanyatlását már nem tudta feldolgozni. Egyik reggel a grófot holtan találták szanatóriumi szobájában. Egy pisztollyal szétloccsantotta a koponyáját.

Idézzük fel a mai napon Magyarországért tett erőfeszítéseit, kísérjük őt végig élete legfontosabb állomásain!

Történelmi sétánk kiindulópontja a Magyar Nemzeti Múzeum. A legnagyobb magyar a lehető legszebb eszméket kapta alapul édesapjától, Széchényi Ferenctől, aki szintén korának legnagyobb magyarja, valamint a Nemzeti Múzeum létrehozója volt. Aki élete alkonyán szintén belekeseredett a politikai életbe, mély vallásosságba, örökös imádkozásba menekülve. 1817-ben édesapja búcsúlevelében inti fiát Széchenyi Istvánt  a legfőbb alapelvekre, mindenekelőtt szerénységre, arra, hogy óvja talentumait, viseljen gondot magára, hogy sokáig szolgálhassa hazáját. Széchenyi István apja levelét külön tokban mindig magánál hordta. Amikor az épülő Lánchíd alatt csónakból a Dunába esett, felesége az átázott levelet lemásolta fiai számára.

Seilern Crescentia ( Crescence) leghűségesebb társa volt a grófnak mint feleség, éppúgy, mint férje eszméinek dicsőítője. Tekintsünk most be az ő történetükbe! Crescence, gróf Zichy Károly felesége volt, így Széchenyi Istvánnal a szerelem csak 12 év után teljesülhetett be, Zichy Károly halála után. Amikor Széchenyi István megírta reformprogramját Hitel című könyvében, elképzelhetjük a kiváltságos osztály lázadását, felháborodását. A legnagyobb magyart tudósok, írók árasztották el magasztaló levelekkel, de a legnagyobb ösztönzést az imádott nőtől kapta, ily szavakkal: „ Hazánknak ön által kell felemelkednie. Én segítségére leszek önnek, magam is érdemeket akarok szerezni a szeretett haza iránt. Ez az a frigy, melyet kész vagyok önnel megkötni életem fogytáig. 1836. február 4-én házasodnak össze.

Gróf Széchenyi István katonai pályája

Széchenyi István kezdetben főhadnagy, majd dzsidásfőhadnagy. Egyenruháját több érdemrend díszíti. A francia háború után Párizsból Olaszországon át négy rendjellel kitüntetve tért haza. Egyike volt a legtanultabb tiszteknek. Következő alkalommal már a lipcsei csatában találkozhatunk Széchenyi huszárkapitánnyal.

1825 pozsonyi országgyűlés, Széchenyi reformprogramja

1825. A pozsonyi megyeháza tanácstermében találjuk magunkat, amely most egy méhkashoz hasonló, éppen folynak a felszólalások Magyarország felvirágoztatásáért. A nemzet napszámosa birtokainak évi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Széchenyi a gazdaság kerékkötőjének tartja az ősiséget, robotot, dézsmát, az egyéni tulajdon hiányát, az igazságszolgáltatás hibáit, a törvény előtti egyenlőség hiányát.

Az ősiség az 1848 előtti magyar jogban a nemesi birtok öröklési és elidegenítési szabályrendszere volt, amely rontotta a szegényebb néprétegek hitelképességét, földszerzési lehetőségét. A háramlási jog szerint ha nincs férfi örökös a birtok visszaszáll a királyra. Érvényesíteni kell a birtokbérhatás jogát, el kell törölni a háramlási jogot.

A birtok nem jövedelmez annyit, amennyit jövedelmezhetne, mert nincs hitele a magyar gazdaságnak, a szegénység fő oka a hitel hiánya. A szegénységből pedig erkölcsi, fizikai nyomor származik. Sok a posványos, nádas terület, ezért a föld gyomrában fekvő legnagyobb kincs, a vas és kőszén csak kis mennyiségben jut napvilágra. Nincs átfogó programja a kormánynak a gazdaságot illetően. A lakosság egy része éhezik, míg a másik fele dőzsöl. Méltatlankodással szemléli a Körös berkeit, a Tisza, a Dráva, Bodrog kiöntését, a Hanságot. Ezernyi családok élhetnének itt boldogan.

Széchenyi megírja a Világot. A Hitel a Világ című könyveit a cenzor „házi orvosság"-nak nevezi. A kiváltságokhoz ragaszkodó nemesek sok helyen elégették eme írásokat. Széchenyi 1831-ben megírja a Stádiumot, ez a könyve a cenzor akadékoskodása miatt csak 1833-ban jelenhetett meg, s akkor is külföldön.

A tettvágytól fűtött, saját maga és hazája jobbítására ember felett törekvő hazafi mindössze 24 éves, de már megjárta Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Görögországot. Angliai útján látjuk ismét viszont, ahol gépészektől és munkásoktól vett gyakorlati leckéket, mindennap három óra hosszan, hogy azután a tanultakat a magyar gazdaság fellendítésére fordíthassa. Talpra kell állítani a gyáripart, a kereskedelmet. A főváros jelenleg inkább egy nagy falura, semmint városra emlékeztet. Angliáról példát vehetünk az alkotmányt, a gépeket, a lótenyésztést illetően. A Duna, Tisza szabályozásának tervét Franciaországból hozza magával. Létrehozza a Nemzeti Kaszinót, lóversenyeket rendez, hogy hazacsalogassa a külföldön élő mágnásokat, ez is egy alkalom lehetne, ahol a haza jobbjai találkozhatnak, eszmét cserélhetnek. 1846-ban kipróbálta a gőzhajózást a Tiszán, kezdeményezte a dunai gőzhajózást, hajógyárat, téli kikötőt létesített, megépíttette az első gőzzel hajtott hengermalmot, népszerűsítette a selyemhernyó-tenyésztést. Meghonosította a rendszeres fürdés szokását is. A főváros Budapest Széchenyinek köszönheti jelenlegi nagyvárosi arculatát.

Fotó: Sopron Média

A Duna szabályozása Vásárhelyi Pál tervei alapján

Most pedig tegyünk egy kellemes sétát a Duna bal partján a Széchenyi úton, megfeledkezve az országgyűlés vitás kérdéseiről. A vadregényes út szorosan kapcsolódik a folyó szabályozásához. 1830 nyarán már a Dunán hajózhatunk Széchenyi oldalán Desdemonával. Természetesen ne Shakespeare híres művének az Otthello-nak hölgy szereplőjére gondoljunk. Széchenyi maga tákolta hajójának adta ezt a nevet. Ez volt első dunai útja.

Második al-dunai útjára már Vásárhelyi Pál kíséretében vállalkozik, aki már előzetesen elvégezte a Duna feltérképezésének munkáját. Vásárhelyi Pál hírneves mérnök, felügyelete mellett zajlott az Al-Duna és a Tisza szabályozásának megvalósítása. Vásárhelyi, hogy a víz alatti sziklák eltávolításának módjával megismerkedjék, hosszabb tanulmányútra indul Széchenyivel Angliába és Franciaországba. Erre az időre a Kazán-szorosnál megkezdték a sziklarepesztéseket.

Az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés vívmányai

A állandó híd Buda és Pest között, a vasútvonalak építése, a jobbágykérdés mind-mind ezen az országgyűlésen kerül napirendre. A nemesség azonban nem akar hídvámot fizetni. Gróf Cziráky megfogadta, hogy inkább csónakkal közlekedik Buda és Pest között. Ezen az országgyűlésen szavazta meg az alsótábla az önkéntes örökváltságot, rendezve ezáltal a jobbágy-földesúr viszonyt.

A kultúra fejlesztésére nemesi felajánlásként félmillió forintot biztosítottak a Nemzeti Múzeum számára, és megindult az adományok gyűjtése egy nemzeti színház felépítésére. A törvények hivatalos nyelve a magyar lett.

Széchenyi és Kossuth mint politikai ellenfelek

Széchenyit megdöbbenti a Pesti Hírlapban Kossuth merész, követelő hangneme. Széchenyi látta, hogy az elvetett magnak, amely már csírázik, nem tenne jót egy túlhevített közhangulat. A Kelet népe című könyvében kíméletlenül megtámadja Kossuthot. Széchenyi bölcs elmével dolgozik: „ Jóllehet mindent, mindent csak léptenként látunk a természetben fejlődni, magyarságunkat mégis máról-holnapra valami csoda által akarjuk emelni". Az erőszakos magyarosítás, mely az ellenzék politikája, inkább ingerel, mint hódít. Nemzeti összefogásunkkal, példamutatásunkkal tudjuk csak kivívni népünk iránt a tiszteletet.

Sodródás a forradalom felé, Széchenyi István Döblingben

Már a pesti árvíz idején rosszabbra fordult Széchenyi lappangó betegsége. Idegrendszerét megviselték a gyakran ismétlődő fuldoklások, görcsök, szédülések. Szörnyű fejfájások kínozták, sokszor azt hitte, hogy ég az agyveleje, lángol a vére, rothad a teste. Szívszorongások kínozták. Mindeközben 1842. augusztus 24-én nagy ünnepségek közt átadják a Lánchidat. A kormány Metternich herceggel az élen, csírájában akar megfojtani minden az ország haladását célzó törekvést, ezzel éleszti az ellenzéki szellemet.

1848-ban Franciaországban kitört a forradalom, melynek szele átcsapott Ausztriára, március 13-án kitört Bécsben is a forradalom.  Kossuth március 3-án tett indítványa a bécsi udvar felé felébresztette a magyar emberek egyre nagyobb szabadságvágyát. Bécsben elfogadták az indítványt. A király kinevezte a felelős minisztériumot, szentesítette az áprilisi törvényeket.

1. Felelős minisztérium, évenkénti országgyűlés, a követeknek népképviselet alapján való választása
2. Közös teherviselés
3. A robot, a dézsma, a papi tized eltörlése
4. Tagosítás, legelőelkülönítés
5. Ősiség és úriszék eltörlése
6. A nemzetőrség felállítása, sajtószabadság
7. Egyenlőség a bevett vallásfelekezetek közt.

Barabás Miklós festményén, 1848-ban (Forrás: Wikipédia)

Jellasics József színre lép

Jellasics Józsefet Batthyány Lajos Magyarország miniszterelnökének tudta nélkül nevezték ki horvát bánná, majd tábornokká. A bécsi udvar meg akarta semmisíteni a 48-iki törvényeket. Kossuth szervezte az első honvéd zászlóaljakat, előrelátása helyesnek bizonyult, mert a pártütő Jellasics kibontotta a felkelés zászlaját. Lázította a horvátokat, szerbeket, az erdélyi román parasztokat, a székelyeket. Mindezt az udvarban dolgozó hatalomnak engedelmeskedve tette, a király utasításával ellentétben.

A király Bécsből Innsbruckba menekült. A udvar azon mesterkedett, hogy lemondassa a királyt, s Ferenc Józsefet ültesse székébe. A katonaság pedig egyértelműen szította a lázadásokat.

A bécsi udvar maga mellé állította a királyt, Jellasicsot a horvát országgyűlés diktátori hatalommal ruházta fel, Radeczky, az olasz forradalom leverője, 200 ezer forintot, s 2000 darab fegyvert küldött neki Milánóból. Jellasics 40 ezer főnyi hadsereggel szeptember 11-én Magyarországra. Igaz, hogy a Pákozdi csatában a magyarok győztek Jellasiccsal szemben, viszont I. Miklós orosz cár túlerejével már nem tudott megbirkózni a nemzet. Széchenyi ekkor már Döblingben saját magát okolta a történtekért.

Élet a döblingi szanatóriumban

Széchenyi nem tudott pihenni. Nem evett, nem aludt, egész éjjel fel s alá szaladgált a szobában, nem volt maradása egy helyben. Kovács Lajosnak, legjobb barátjának panaszkodik. „Ég minden az agyamban, amint leülni próbálok, pokoli forróságot érzek, mintha agyam lángot vetne!" S néha nekiszaladt a falnak, hogy szétzúzza a koponyáját. A vad dühöngések állapota hetekig tartott. Amikor már jobban lett-,ami elsősorban hazája és a magyar ember sorsától függött-, érdeklődni kezdett a külvilág dolgai iránt, újságot olvasott, beszélgetett, malmozott az ápolókkal. Majd beajánlottak hozzá egy fiatalembert, akivel néha a gróf egész éjjel sakkozott. 1852-ben Lonovics József látogatásával kezdődött Széchenyi valódi gyógyulása. Most már mások látogatását is fogadta. Megrendelt magyar, külföldi újságokat, még Ausztriában tiltott könyveket is. De csak a szanatórium falai között érezte jól magát. Amikor nem olvasott, akkor fuvolázott.

A szabadságharc bukása után a Bach-rendszer fojtogatta a nemzetet, a császári család körutazása után megjelent a Rückblick című röpirat, amely dicshimnuszt zengett a Bach-rendszerről. A „Nemzet Napszámosa" rögtön válaszolt is a Visszatekintésre. Széchenyi Blickje már-már egy beteg, de annál tisztánlátóbb elme zsenialitásának tébolyába csap át. A Blick megjelenése után nem sokkal megbukik a Bach-kormány. A bécsi rendőrség rájön, hogy Széchenyi István a Blick szerzője, 1860. március 3-án tisztviselők és rendőrök vették körül a döblingi intézményt. Motozást tartottak Széchenyinél, valamint az őt sűrűn látogató ismerőseinél. Egyik alkalommal Széchenyi ebédre hívta Döblingbe barátját Jósika Sámuel bárót, aki pár nap múlva azonban meghalt. Széchenyi a haláleset, a hazai politikai hírek, továbbá az ellene zajló rendőrségi eljárás hatására ismét összeomlott. Úgy érezte már nincs értelme és nincs miért harcolnia.

Halálának hírére Dr. Görgen az intézet igazgatója gutaütést kapott, Dr. Goldberg az intézet orvosa pedig agyonlőtte magát. A gróf inasa Bracht Jakab gutaütésben halt meg, Széchenyi titkára Kiss Márton megőrült, és borzasztó halállal távozott az élők sorából.

Lipták Sándor/Hirado.hu-n 2021-ben megjelent cikkében érdekes dolgot ír le:

"A gróf jobbkezes volt, márpedig a fegyvert a bal térdén találták. Szinte lehetetlen, hogy miután fejbe lövi magát, így essen le a keze, és a fegyver a combján maradjon. A falon nem volt vér, csak agyvelő, ami azt bizonyíthatja, hogy már nem élt, amikor fejbelőtték".

Ha utazásaink során Nagycenk felé visz utunk, ne felejtsük tiszteletünket tenni Széchenyi emlékhelyeinél. Egy kicsivel járuljunk hozzá mi is a Széchenyi Kastély és emlékmúzeum, a Hársfasor, a Szent István plébániatemplom, a Széchenyi szobor, a Széchenyi Mauzóleum, a Széchenyi Múzeum Vasút és a Kisvasút Skanzen fennmaradásához!

Felhasznált irodalom:

Benedek Elek: Nagy Magyarok Élete
Hirado.hu/Érdekességek a Széchenyi család történetéből/Lipták Sándor
Wikipédia: Az 1832-36. évi pozsonyi országgyűlés
Wikipédia: Ősiség
Erettsegi.com
www.nagycenk.hu
pozsonyikifli.sk/Hol alapították Széchenyiék az Akadémiát?/Ifj. Papp Sándor
Wikipédia: Széchenyi István