A konferencián összesen 42 előadást hallhattak a résztvevők - a múzeumi szakembereken kívül egyetemi oktatók, valamint turisztikai szakértők is megszólaltak, összesen 6 szekcióban, valamint plenáris előadások formájában.

A nyitó előadások sorát Dr. Szabó József, a Debreceni Tudományegyetem BTK egyetemi docense nyitotta meg, aki a múzeumok szerepét kultúrandragógiai szempontból vizsgálta, kiemelve, hogy a mai múzeumoknak nagyon fontos feladata van a helyi társadalom építésének támogatásában és a lokális identitás erősítésében. Dr. Dúll Andrea, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának dékánhelyettese azt mutatta be, hogy a múzeum közösségi térré válásában milyen szerepe lehet a környezetpszichológiának, hogyan használják, illetve hogyan érdemes használni a múzeum tereit annak érdekében, hogy minél személyre szólóbb lehessen a múzeumi élménybefogadás. Végül Vass Nóra, a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője a társadalmi marketing lehetőségeiről beszélt a múzeumi munka támogatásának vonatkozásában.

Nagyrészt a múzeum oktatásban betöltött szerepének a szerepváltozásait mutatták be a külföldről érkezett vendégelőadók.  Mgr. Lenka Buresová péládul a brnoi Morva Galéria állandó kiállításának koncepciójára épült workshop sorozat eredményeiről beszélt, Matthias Theodor Vogt, a Szászországi Kulturális Infrastruktúra Intézet igazgatója a 2006-os nagy sikerű Dzsingisz kán kiállítás továbbgondolásaként létrejövő új kiállítást mutatta be. Ana Lolua a Grúz Állami Múzeum gyakorlatát mutatta be a történelmi ismeretek továbbadása terén, Blahoslav Rozboril és Andrea Kansková pedig a csehországi állami galériákban folyó oktató-nevelő munka átalakulását mutatta be.

A konferencia legtöbb előadása a fenntarthatóság kérdésköréhez kapcsolódott. A Pulszky Társaság korábban már elkészítette és magyar nyelven elérhetővé tette a múzeumok számára Henry McGhie A múzeumok és a fenntartható fejlődési célok című kiadványát, amely részletes módszertani útmutatót nyújt a hazai szervezetek számára az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési céljához való kapcsolódásához. A konferencián számos előadás már az elért gyakorlati eredményekről számolt be. A környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulás kapcsán például Szépművészeti Múzeum, Savaria Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Tomory Lajos Múzeum mutatott be jó példákat, míg a társadalmi fenntarthatósághoz való hozzájárulás elsősorban az ipari örökség megőrzéséhez kapcsolódó szekció előadásaiban, valamint a képzőművészeti kiállítások társadalmi beágyazódását vizsgáló szekcióban, valamint a Művészet és Hely című szekció előadásaiban került kiemelésre.

Izgalmas témákat jártak körbe azok az előadások, amelyek a múzeumpedagógia, illetve az „élő múzeum" területéről hoztak jó gyakorlatokat, például a rozsnyói Bányászati Múzeum, a budapesti Evangélikus Múzeum, a sátoraljaújhelyi Börtönmúzeum, a debreceni Déri Múzeum vagy éppen a Sóstói Múzeumfalu gyakorlatából, de bemutatásra került a 2024 elején induló Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program is. A Nemzeti Örökség Intézet itt mutatta be újabb nagyszabású projekttervét. A résztvevők először a tíz éves Pannon-tenger Múzeumban tett éjszakai kalandtúra alkalmával, majd másnap Lillafüreden, a Herman Ottó egykori nyári lakában kialakított kiállításon személyesen is kipróbálhatták az élő múzeum koncepció működését.

A múzeumok turisztikai szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen, amely egyszerre szolgálhatja a gyűjtemények gazdasági fenntarthatóságának javítását, illetve a társadalmi fenntarthatósághoz való hozzájárulást is. A témához kapcsolódóan Dr. Bassa Lia több hazai kiállításban tett fejlesztéseiket, majd Gászné Bősz Bernadett és Schultz Éva egy többéves kutatási program eredményeit mutatta be, amelyben egyrészről a vármúzeumok látogatóinak motivációit vizsgálták, másik oldalról pedig a kínálati oldal válaszait. Nagy Júlia, az Innotime Hungary Kft ügyvezetője pedig a cég immáron négyéves programjáról beszélt, amelynek keretében primer kutatások keretében vizsgálják, hogy a hazai lakosságnak hogyan változnak a múzeumok, várak, kastélyok és látogatóközpontok kínálatával szembeni elvárásai.

A két nap alatt 80 fő részvételével zajlott konferencia egyik legfontosabb üzenete, hogy a múzeumoknak példát kell tudni mutatni a nagyközönség, a látogatók felé a fenntarthatóság terén - éppen ezért elindul a Zöld Múzeum minősítés kialakítását segítő program kidolgozása, amely a jövőben útmutatóként és egyben kommunikációs eszközként tudja majd segíteni a hazai múzeumok munkáját.

Társszervezők voltak: Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, az EPALE Magyarország Támogató Szolgálat. Szakmai partner: a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézete.

A konferencia az NKA Múzeumi Kollégiumának támogatásával s a Közösségek Hete regisztrált programjaként valósult meg.

Az elhangzott eladások válogatott anyaga a Tudásmenedzsment című folyóirat ez évi egyik számaként is nyilvánosságot kap majd.

A konferencia részletes programja: https://pulszky.hu/aktualis/muzeumandragogiai-konferencia-2023-miskolc/

Nagy Júlia (Innotime)  -  Pulszky média