2022-ben Bihari-Bakodi Szilvia tárlatvezetésén megismerhettük, hogy a keramikusművész hogyan kísérletezett a porcelánok alapanyagául szolgáló kaolintartalmú anyagokkal, míg idén a „A kerámiai mögött rejtőző kémia" című előadásával a kerámiatárgyak anyagszerkezetei titkaiba vezette be a hallgatóságot.

Schrammel Imre agyaggal történő kísérletezéseiről az idei programsorozatban Czenki Zsuzsanna esztéta, a kiállítások kurátora beszélt.

Az agyagról a művész azt vallja: „Az agyag élő anyag, melyben az évmilliók szervetlen és szerves nyomokat hagytak, és a bibliai mondás, hogy »földből vétettünk, földdé leszünk«, szó szerint igaz."

Az élő- és élettelen anyag kapcsolatát és viselkedését vizsgálta „madárlenyomatok" és „hordalékok" plasztikáiban is, amelyek keletkezéséről részletesen beszámolt a tárlatvezető.

Schrammel Imre újító, kísérletező művész, aki a kor által feltett kérdésekre újabb és újabb megoldásokat, válaszokat keresett. Ezt igazolják művei is, például a geometriai formákon: kockákon és hasábokon ejtett lőtt „nyomok" és a robbantások eredményei. A művész számára ezek azt igazolták, hogy a lövésnél teljesen épen maradtak az élek és a sarkok, a robbantásnál pedig mindig az élek mentek tönkre. Ez nagyon fontos felfedezés volt az épületek esetében, amelyek egyrészről precíz mérnöki műtárgyak (mint például a tökéletes geometriai formák), másrészről viszont a homlokzaton végigfolyó csapadékvíz miatt az épületet az eső és az évszakok formálják a természet kiszámíthatatlan és elemi erejével. A homlokzaton lefolyó víz és a nedves felületet lassan benövő alga állandóan változó matt és fényes felületet hoz létre.

A tárlatvezető beavatott bennünket az ún. „drapériás figurák" keletkezésének folyamatába is. Rendkívül érdekes volt hallgatni, hogy az anyag milyen különleges átalakuláson megy keresztül, mire a szemünk előtt lévő tárgy kialakul belőle.

Fotó: Baki Orsi

Úgy gondoljuk, a Schrammel-gyűjtemény még hosszú évekig rejteget felfedeznivalót a tárlatlátogatók számára.

Czenki Zsuzsanna, tárlatvezető beszélt arról is, hogy Schrammel Imre nevéhez kötődik az 1969-ben Magyarországon meghonosított kerámiaművészeti szimpózium is. A sikondai alkotótelepen végzett anyag- és technikai kísérletek a redukciós égetéssel előállított kerámiákhoz köthetők.

A redukciós égetéssel előállított kerámiákat Albert Attila fazekasmester mutatta be a tárlatvezetés és az előadás után.

Fotó: Baki Orsi