Simon Ádám, a H+ Média és Kulturális Egyesület elnöke köszöntőjében elmondta, hogy egy öt évvel ezelőtt útjára indított kezdeményezést élesztettek újra, melynek során közös asztalhoz ültették Szombathely kulturális intézményeinek vezetőit.

Horváth Soma, Szombathely MJV alpolgármestere arról beszélt, mit jelent a kulturális csúcstalálkozó elnevezés, és arra a következtetésre jutott, hogy a „csúcskultúra" találó kifejezés, hiszen a szombathelyi kultúra szerelmesei bőven találnak maguknak programokat, rendezvényeket. Attól csúcs a kultúra, hogy a kulturális szektor vezetői és dolgozói nap mint rengeteg dolgoznak, hogy a kultúra fogyasztói tartalmas programokat kapjanak. Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy a Covid és az energiaválság ellenére a kultúrafogyasztók minőségi tartalmakat kaptak. A szombathelyi kulturális életet országosan is elismerik, a könyvtár és az Agora miniszteri elismerésben részesült a múlt héten, a színház a megyeszékhelyen közül az egyik legkiválóbb szakmai művészeti munkát végzi, méltán kapta meg a színikritikusok díjait. A város feladata az, hogy segítse a kultúrát. A város közgyűlése 3 milliárd 128 millió Ft-ot szavazott meg a kultúrára, ebben állami támogatás is szerepel. 54 millió forintból civil szervezeteket támogatnak, 70 millió forintot a Savaria Karneválra költenek, 116 millió forinttal pedig az egyéb kulturális rendezvényeket támogatják.

Bakó Béla, a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület igazgatója azzal üdvözölte a résztvevőket, hogy a beszélgetés célja az együttgondolkodás és az együttműködés, melyet már régóta sikeresen végeznek. Reményei szerint ez az alkalom nemcsak egyszeri lesz, hanem a jövőben is folytatódik.

A kulturális intézményeik vezetőinek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy melyek voltak az elmúlt öt év legjobb és legnehezebb pillanatai.

Prieger Szabolcs, kulturális és városi nagyrendezvény koordinátor pozitívumként a Nyitott Városháza programot emelte ki, azon belül is a teraszkoncerteket, illetve a Bloomsdayt. A legnehezebb pedig a programok szervezése, például mire jut pénz, mire nem. Prieger Szabolcs úgy gondolja, az elmúlt évek során jóval több volt a pozitívum, mint a negatívum.

Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház igazgatója negatívumként a Covidot, a színházbezárást, a háborút, az energiaválságot említette. Pozitívumként a Színházi Kritikusok Céhe által kapott három díjat, és hogy a színházba járók száma újra növekszik.

Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója elmondta, hogy a gazdasági válság, múzeumbezárás őket is negatívumként érintették, ugyanakkor új lehetőségeik is nyíltak, például internetes megjelenések, felkészülés a következő kiállításokra, vagyis ez az időszak sem negatívum, hiszen lehetőség nyílt az elmélyült és kreatív munkára. Az emberek a múzeumi dolgozók tevékenységéből gyakran csak a jéghegy csúcsát látják, és nem azt, hogy mennyi minden van mögötte. A kiállításmegnyitók csupán egy folyamat elindítói, melyekre aztán újabb programok épülnek. Csapláros Andrea példaértékűnek tartja a város kulturális intézményinek összefogását.

Dr. Baráthné Molnár Mónika a Berzsenyi Dániel Könyvtár igazgatója arról beszélt, hogy a Covid mellett egy másik nehézséget jelentett a könyvtár számára, hogy a könyvtári dolgozók számára a közalkalmazotti státusz megszűnt, ennek ellenére egyetlen alkalmazott sem hagyta ott a pályát. Sikerként könyveli el, hogy mind a pandémia, mind az energiaválság időszakában összetartott a csapat. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség 2023-ban Könyvtárügyért-díjjal ismerte el a Berzsenyi Dániel Könyvtár kollektívájának több évtizedes munkáját, és a könyvtár, immár másodjára, Minősített Könyvtár címet is kapott.

Horváth Zoltán  az Agora Savaria Kulturális és Médiaközpont Nonprofit Kft. igazgatója az utóbbi évek funkcióváltásainak nehézségeit ecsetelte. Az elmúlt évben a minőségfejlesztésre koncentráltak, családbarát munkahely, szolgáltatóhely minősítést kaptak, minősített címet kaptak,

Kiss Barna a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója nehéz periódusnak tartotta azt a 2 évet, amikor nem volt vezető karmesterük. A pandémia után a közönség nehezen szokott vissza az élő előadásokhoz, szerencsére újra elérték a teltházas, olykor pótszékes műsorokat, sőt, van amikor már ki is fogynak teljesen a jegyekből. A közönség visszatért a Bartók Terembe és ugyanaz a szeretet és elismerés övezi a zenekart újra, ami a járványidőszak előtt megszokott volt.

Kihívások: fiatalok bevonása és a mesterséges intelligencia

A kulturális intézmények két kihívással néznek szembe, az egyik a fiatalok megszólítása és bevonása a kulturális programokra, tevékenységekbe. Az intézményeknek olyan kínálattal kell jelentkezniük, hogy a fiatalok bemenjenek a színházakba, múzeumokba, hangversenyterembe és egyéb programokra. A másik kihívást a mesterséges intelligencia jelenti. A jelenlévők ezt a két kérdéskört is megvitatták. Szabó Tibor úgy látja, hogy az ifjúság körében ciki színházba járni, ezért a hangadókat kell megnyerni. A színház a tanárokat is segíti a tananyaghoz kapcsolódó előadásokkal, osztálytermi színházi előadásokkal. A színházi nevelésben a bábszínházzal is együttműködnek.

Csapláros Andrea szerint az is lényeges, hogy a digitális eszközöket, információkat át tudjuk ültetni a múzeumi világba. Ha az MI-ban hitelesen jelenik meg a kultúra, akkor azt pozitívan fogadják. A fiatalokat legjobban a korosztályuknak megfelelő programokkal lehet megfogni. A 18 év alattiak óvodai, iskolai programok keretében vesznek részt a múzeumi programokon, nehezebb a 18 év fölötti korosztállyal. Nekik olyan programokat terveznek, ami érdekli őket, a legfontosabb a hitelesség. Baráthné Molnár Mónika elmondta, hogy már létezik könyvtáros robot. A közgyűjtemények felelőssége, hogy elkülönítsék a megbízható forrásokat, és tartsák a színvonalat. Ma már az MI is műalkotásokat tud létrehozni. A fiatal olvasókat olvasásnépszerűsítéssel próbálják elérni, ami nehéz feladat. Az Agora digitális eszközökkel és digitális tudásátadással igyekszik megfelelni a kor követelményeinek. Robotika szakkörrel, robotika vetélkedőkkel a fiatalok megszólítását is célozzák. A szimfonikusoknál már egy jó évtizede kialakult módszere van a fiatal korosztály megszólításának. A Zenemanók bérletsorozat könnyed-játékos (komoly)zenei előadásaival évről-évre a Bartók Terembe hozza a város és környéke óvodásait és kisiskolásait. A negyedévente esedékes "Hangos látás, színes hallás" pedig egy-egy bérletes hangverseny előtt oszt meg "kulisszatitkokat" a következő napi hangverseny repertoárjáról - elsősorban családoknak.

Végül felmerült egy ötlet az intézmények általi közös kulturális csomag készítésére, mely még jobban megerősítené az együttműködést.