Kincskeresés a 33. Művészetek Völgyében, avagy mi fér bele egy napba?

Képgaléria megtekintése2024.07.25. - 18:00 | Leila - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Minden évben útra kelünk, hogy megfejtsük a Völgy titkát, hiszen mágnesként vonz bennünket ez a vidék a természeti adottságaival és a 10 napig tartó rendezvény kavalkádjával. Most csak egy napra jöttünk, kerültünk mindent, ami "nagyszínpadi" és populáris, de így is tartalmas napot töltöttünk Völgykomolyzenével, Gulyás Lacival és zenés népi kvízzel a Folkudvarban, valamint a Magyar Jazz Szövetség Udvarán.

33. alkalommal adtak találkozót egymásnak a komolyzene, népzene, könnyűzene, magyar jazz, tánc, festészet, színház, irodalom szerelmesei Kapolcson, a Művészetek Völgyében.

Megfejteni a Völgy titkát

Minden évben útra kelünk, hogy megfejtsük a Völgy titkát, hiszen mágnesként vonz bennünket ez a vidék, a természeti adottságaival és a 10 napig tartó rendezvény kavalkádjával.

A különleges miliőt már akkor észleltük, amikor Tapolca után ráfordultunk a veszprémi útra, aminek jobb oldalon a Csobánc tanúhegy magasodik és dimbes-dombossá válik a táj. A nyugalom és békesség szinte kézzelfogható, az első település Monostorapáti, ahol a Káli-medence nyugati szélén csordogáló Eger patak a felszínre tör, és vizét Montivízként a faluban palackozzák. Az út mentén egyszer csak feltűntek az autók, ebből már tudjuk, hogy Kapolcs közelében vagyunk.

A fesztivál idején a település minden zegét, zugát belakják a „Völgylakók": a Faluház Fesztiválirodává, a tűzoltószertár és a buszmegálló galériává, a templomok pedig hangversenyteremmé alakulnak.

A patak partján gyermekjátékok, hinták várják a legkisebb fesztiválozókat, a „nagytesók" pedig bátorságukat mutathatják be a patak felett kihúzott kötélen. S persze ott vannak az árusok, portékáik kínálata pedig olyan széles körű, hogy elképzelni sem lehet többet és jobbat. Az idei év egyik felfedezése volt számunkra a Magyar Kézműves Szövetség sokszínű termékkínálata.

Minden ház udvara átalakult, van olyan hely, amit a manók vettek birtokukba, míg másik udvar fazekasműhellyé vált. S persze voltak udvarok, ahová az irodalom, a zene költözött be. Minden helyszínen más hangulat és program várta a Völgylakókat. Felfedezni mindezt igazi kincskeresés!

Gulyás Show kicsiknek, nagyoknak, valamint kortárs parasztbarokk

Évente visszatérő és új fellépőkkel várja az énekelni, játszani, táncolni vágyókat egyik kedvelt helyszínünk, a Hagyományok Háza Folk Udvar. A gyermekek és felnőttek számára kézműves hagyományokat: hímzést, faragást mutatták be a mesterek a Kárpátokon túli Moldvából, Dél-Alföldről, felvidéki Gömörből. A zenés népi kvízben szólásokban és közmondásokban való jártasságukat is összemérhették ottjártunkkor a csapatok.

A helyszínen folyamatosak voltak a programok, a játék után gyermekeknek szóló, "csámborgó meséket" hallottunk a régi világ hangszereiről Gulyás László vándormuzsikustól, aki este pajzán-pikáns ízt adott már szavainak, meséinek a felnőtt hallgatók kedvében járva. A népies íz folytonosságát a Magyar Jazz Szövetség Udvarában Kovács Ferenc és zenekara (Magony) vitte tovább. Archie Shepp egykor azt nyilatkozta a zenekar vezetőjéről, hogy "a világ egyik legjobb hegedűse, aki emellett úgy trombitál, mint Miles Davis". Kell ennél jobb ajánló, hogy betérjünk Magonyékra? A kortárs parasztbarokk zenét játszó zenekar az egyik legegyedibb magyar zenei formáció, kompozíciói a magyar népzenéből, a jazzből és a kortárs zenéből egyaránt merítkeznek.

S ha már a Völgykomolyzenét említettük (kapolcsi róm. kat. templomban): két hangversenyt is meghallgattunk szerdán, a Danubia Zenekar barokk zenei koncertjét és a Budapest Kamarazenekar Mozart-estjét, ezekről külön kép- és videóanyaggal számolunk be!

Kapolcs titka abban is rejlik, hogy nem csak előadásokat, koncerteket láthatunk, hanem megismerhetjük a kedvenc hazai művészeink emberi arcát, hisz itt tíz napon át ők is együtt élnek a programokkal. Összefuthatunk velük a „Kék Abrosz"-ban (helyi ételeket kínáló vendéglátó egységek), a „Fröccsöntőben" vagy éppen a „Rétesház"-ban.

Apropó, Kék Abrosz

Évtizedek óta járunk a Völgybe, de még sosem próbáltuk, vagy már nagyon rég. Most épp úgy érkeztünk, hogy az első program az "ebédidő" lett, ehhez kerestünk "előadót", s találtuk meg a Kék abroszos Vega Gésa "személyében". Eredetileg hagyományos kapolcsi ízeket akartunk kóstolni, de az utóbbi időben a Völgyet jóformán készpénzmentes övezetté alakították át, csak épp a helyi ízeket kínáló "abroszosok" nem mindegyike "állt be a sorba", és kizárólag kápével lehetett fizetni a jóféle tökfőzelékért. Így 20 percre vegák lettünk - kártyával fizettünk meg e gasztrokalandért.

De kanyarodjunk vissza oda, amitől unikális a Völgy: a gyönyörű természeti környezet és a művészeti ágak meghatározó, markáns jelenléte egyedülálló hangulatot teremt itt. Minden generáció számára sokszínű programmal készülnek a szervezők, minden évben újabb és újabb fejlesztésekkel. Az idei év újdonságai számunkra a Segítő Udvar és a Magyar Társasjátékos Egyesület helyszínei voltak.

A Völgyben ki tudunk szakadni a minden napokból, és fel tudunk töltődni élményekkel. Használjuk ki még a hátralévő napokat, keressük fel Kapolcsot, a Művészetek Völgyét, hogy belekóstoljunk a fesztiváli hangulatába. Mi jövőre is keressük a Völgy titkát.

Ezt is szerdán láttuk:

Fülbemászó dallamok - Völgykomolyzene a Művészetek Völgyében (videóval)

2024.07.26. - 18:00 | Leila - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A komolyzenei hangversenyek számára a legjobb hangzású és bensőséges hangulatú helyszín immár évek óta a kapolcsi római katolikus templom. Szerda délután a Danubia Zenekar barokk zenei koncertjét, este pedig a Budapesti Kamarazenekar Mozart-estjét hallgattuk meg. A programok nemcsak zenei hangzásukban, hanem a zenekarvezetők által színesített történetekkel is rendkívüli élménnyel szolgáltak.