Robert Nesta Marley, avagy ismertebb nevén Bob Marley,1945. február 6-án született egy aprócska jamaicai faluban. Mivel édesapja fehér, édesanyja fekete bőrű volt, már gyermekként sokat szenvedett a faji megkülönböztetés miatt. 14 évesen Kingstonban költözött, itt ismerkedett meg későbbi zenésztársával, Neville Bunny Livingstonnal és Peter Tosh-sal. Ekkoriban Jamaicában rendszeresek voltak az utcai összecsapások, tüntetések, a gyarmati uralom, a magas munkanélküliség és az embertelen körülmények miatt.

Fotó: Szécsényi Dóra

A zene ekkoriban vigaszt jelentett, az emberek a mindennapok nyomorúságát kiénekelték, kitáncolták magukból. „Trenchtown-ban minden a zene körül forgott, és én úgy szívtam magamba a zenét, mint növény a táplálékot" - mondta Bob Marley. Nagy hatással volt rá Joe Higgs, a modern jamaicai zene egyik alapítója, aki nemcsak gitározni tanította, de a rasztafarianizmus tanaival is megismertette, és az ő segítségével alapította meg zenekarát, a Wailerst. Jamaicában először a Simmer Down című dala lett sláger, világszerte pedig Catch a Fire című albumuk jelent meg először, ezt követte a Burnin', amelyen az I Shot The Sheriff című dal is helyet kapott.

Ezt a számot dolgozta fel Eric Clapton, ami Bob Marley nemzetközi karrierjét is beindította. A Bob Marley and The Wailers előadásában az amerikai és nemzetközi listák előkelő helyein végeztek az olyan, mára kultikusnak számító dalok, mint a No Woman, No Cry, a Rastaman Vibration, a Redemption Song, a One Love, a Get Up, Stand Up vagy éppen az Is This Love. Bob Marley ikon lett, aki a szeretetről és az egységről énekelt, világszerte ismertté tette a reggae zenét és Jamaicát. Hazájában pedig szinte prófétaként tisztelték, egy békekoncerten még a szembenálló politikusokat is képes volt kézfogásra ösztönözni. Fellépésein mindig kiállt a szabadság és a függetlenség mellett. 1978-ban megkapta az ENSZ Békemedálját, 1980-ban fellépet a zimbabwei függetlenségi ünnepségen, 1981-ben pedig Jamaicai Érdemrenddel tűntették ki. Tragikusan fiatalon, 36 évesen hunyt el rákban. Szellemisége, zenei és társadalmi munkássága a mai napig hatással van a legkülönbözőbb generációba tartozó zenészekre.

Fotó: Szécsényi Dóra

A Ladánybene 27 1985 óta a reggae zene magyarországi nagykövete. Zenéjéjük kialakulására nagy hatást gyakorolt Bob Marley munkássága már azokban az időkben is, amikor Magyarországon még alig lehetett jamaicai zenékhez hozzájutni. Nem véletlen, hogy a zenekar munkásságának egyik fontos pillére Bob Marley dalainak teljeskörű és autentikus szándékú bemutatása. 1996-ban megjelentetettek egy Marley emlékalbumot, és számos emlékkoncertet adtak tiszteletére nemcsak hazánkban, de a határokon túl is.

Fotó: Glódi Balázs

Az összefogás jegyében február 7-én az Akvárium Klubban a hazai reggae szintér számos szereplője csatlakozik a zenekarhoz, hogy közösen emlékezzenek Bob Marley-re. Fellép, Sena az Irie Maffia és a Sena Dagadub formáció frontembere; Szélinger Anna „CéAnne" a Hősök és a korábbi Zagastic, Dubaku zenekarok énekesnője; a Dunakanyar reggae patriótája Bottah Rankin; a Manaky vokalistája, Schober Andor „Tálti"; a Re-G zenekar basszusgitárosa Balázs Miki, az LB27 állandó perkása, a Knotty Headz-ből ismert Hascu Bratosin „Bratika", valamint az Afrobreakz djembései, Nagy Stewe és Domokos Norbi. slágerek mellett a rejtett kincseket is felidézni, megmutatni. A fellépő zenészek és énekesek a hazai reggae élet megkerülhetetlen szereplői, a Reggae Camp fesztiválok visszatérő fellépői. De ezen az estén mindenki háttérbe szorítja saját munkásságát és Bob Marley ismert és kevésbé ismert zenéire, a dalszövegeiben rejlő máig aktuális üzeneteire fókuszál.

Bob Marley & The Wailers - No Woman, No Cry (Live At The Rainbow 4th June 1977)

Ladánybene 27 - MARLEY 76

MARLEY 80 - Ladánybene 27 és barátai

2024. február 7. 19 óra, Akvárium Klub Kishall

További információ, jegyek ITT!

A koncert a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Könnyűzene Kollégiuma támogatásával valósul meg.