Valóban akkora a probléma világunkban, amekkorát egyre több tudós érzékeltet? - Két különösen izgalmas és aktuális előadás a Berzsenyi Dániel Könyvtárban (febr. 18., 25.)
2025.02.12. - 20:00 | Joó Ágnes

A hamarosan Szombathelyre is elérkező program kapcsán beszélgettünk dr. Holló Péterrel, a Sola Scriptura Teológiai Főiskola rektorával, a program fővédnökével, akinek kerekasztal-beszélgetéseiben rendszeres vendég dr. Gelencsér András. Őt is láthatjuk, hallhatjuk a Berzsenyi Dániel Könyvtárban február 18-án, Celldömölkön pedig március 11-én tart előadást.
Egy képzeletbeli Hacsek és Sajó beszélgetés korunkban:
- Sajókám, engem ezzel a fenntarthatósággal a világból lehet kizavarni... ez az új szubszidiaritás! - mondja Hacsek.
- Édes öregem, épp az, hogy nincsen, erről beszélnek a kerekasztalosok - replikázik Sajó.
- Ah... na akkor még talán érdekel is!
A fenti részletet annak illusztrálására szántuk, hogy az előadás nem a fenntarthatóságról szól, hanem a fenntarthatatlanságról. Erre már kevesebben tudnak olyan érveket felhozni, ami nem légből kapott, hanem igazolt. A program tartalma nem elégszik meg azzal a vitathatatlan jó szándékkal, hogy talán mindenki ültethetne egy fát maga mellett, mert beláthatóan ahhoz is késő van. Az előadók - az eddigi visszajelzésekből tudható - tudományos- ismeretterjesztő szándékuk mellett készek bevállalni olyan mérlegelt feleletet is, amit felületes hallgatással, könnyelmű befogadással alaposabb megértés nélkül rémhírnek vagy összeesküvésnek ítélhetne valaki hirtelenkedő.
A hamarosan Szombathelyre is elérkező program kapcsán beszélgettünk dr. Holló Péterrel, a Sola Scriptura Teológiai Főiskola rektorával, a program fővédnökével, akinek kerekasztal-beszélgetéseiben rendszeres vendég dr. Gelencsér András. Őt is láthatjuk, hallhatjuk a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban február 18-án, Celldömölkön pedig március 11-én tart előadást.
Nem kevesebbre, mint az életet érintő kérdésekre a tudomány és a teológia együtt áll ki válaszolni. Kutató és a teológus miben válaszol és miben hallgat? Mire vállalkoznak Önök, és miért közösen teszik ezt?
Az előadások során igyekszünk válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek mostanában egyre többeket feszítenek. Valóban akkora a probléma világunkban, amekkorát egyre több tudós érzékeltet? Tényleg létezik a „polikrízis", az egymásra ható válságok sora, amelyek egyre inkább meghatározzák az életünket? Amennyiben ezekre „igen" a válasz, felelősségünk van válaszolni ezekre a kérdésekre olyan szempontból, hogy mi ezeknek a gyökere, miért jutottunk ide. Az előadások során beszélünk a múltról és a jelenről - a jövővel kapcsolatban viszont óvatosabban fogalmazunk, mivel ezt mi sem látjuk előre, noha sok mindenre lehet következtetni - a jelenlegi eseményekből is.
Létezhet-e a „tudomány és teológia gyújtópontja"? Hol találkozhat a kettő?
Igen, ez egy különleges találkozás: noha máshonnan jövünk, mégis egyetértünk abban, hogy a világot kulcsfontosságú megértenünk. Ennek feltétele a becsületesség mindkét fél részéről, azaz, hogy ne tagadjunk le, ne hallgassunk el olyan dolgokat, amelyekről beszélni szükséges. Ha előítélet és elfogultság nélkül közelítünk egymáshoz, akkor egy különleges pillanatnak lehetünk részesei: rájöhetünk arra, hogy sok mindenben nagyon hasonlóan látunk. Ilyen témában egyébként a Nyitott Szemmel magazin főszerkesztője, Soós Attila szervezett először kerekasztal-beszélgetést Veszprémben Gelencsér András és Vankó Zsuzsa részvételével, ez a felvétel a youtube-on is megtekinthető.
Van-e a témában erőssége és gyengesége a tudománynak és a teológiának?
Mindkét terület annyiban tud erős lenni, amennyiben független tud maradni a politikától. Ez egyáltalán nem könnyű kérdés, hiszen az állam által biztosított anyagi források miatt mindkét terület hajlamos arra, hogy politikai érdekek kiszolgálójává váljon. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy főiskolánk éppen emiatt nem vesz igénybe állami támogatást. Ha kizárólag a szakmai törvényszerűségek szerint tudjuk megfogalmazni a mondanivalónkat, akkor az megszólító erejű lehet a hallgatóság számára - hiszen arról beszélünk, ami körülvesz bennünket, amit mindannyian megélünk.
Rektor úr, Ön nem régóta vezeti a főiskolát, aminek viszont már hosszú évek óta a tanára. Megváltozott az élete a feladatkör bővülésével? Úgy értem, az ezzel járó teendői milyen hatással vannak jelenlegi életvitelére és szakmai munkájára?
Egészen pontosan 2024 májusa óta vagyok a főiskola rektora. Nem kis örökséget vettem át, hiszen a főiskola előző vezetője, dr. Vankó Zsuzsanna évtizedeken keresztül állt az intézmény élén, akinek előadói tevékenysége mellett számos kiadvány is kötődik a nevéhez, és ezek a bibliatudomány művelése szempontjából meghatározóak. Noha mindketten több tantárgyat is tanítunk a főiskolán, kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy a Sola Scriptura, az egyedül a Szentírás eszmeiségét képviselő gondolatokat országszerte terjesszük előadások, kiadványok formájában is. Főiskolánknak mintegy háromszáz hallgatója van az ország egész területéről, és magam személyesen is fontosnak tartom, hogy az általunk képviselt gondolatok minél több helyre eljussanak. Feladataim emiatt kibővültek az utóbbi időben - de örömmel végzem ezeket, mivel tisztában vagyok vele, hogy életfontosságú kérdésekről beszélünk.
A fentieket ennek ismeretében is kérdeztem, hiszen a szombathelyi előadás egy országjáró sorozat következő állomása. Hogyan értékeli Ön ezeket az alkalmakat, amikor egyes városokban a téma iránt érdeklődők meghallgatják Önöket?
Különleges megélni azt, hogy amióta megy ez a sorozat, számos helyen tapasztalni a megnövekedett érdeklődést. Gelencsér András szokott utalni rá, hogy ha mondjuk néhány évvel ezelőtt hirdettünk volna meg előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket ebben a témában, akkor talán néhány rokonon, ismerősön kívül nem sokan jöttek volna el ezekre az alkalmakra. Most más a helyzet. Mindenhol tapasztalható az emberek megrendültsége világunk állapota miatt, és egyre többen teszik fel a kérdést, hogy mi ennek az oka, miért jutottunk ide? Van-e valamilyen pozitív üzenet, amelyet a válságjelenségek bemutatása mellett megfogalmazhatunk? Rendkívül fontosnak tartom, hogy ezekre a kérdésekre megpróbáljunk válaszokat keresni.
A fiatalok egyre inkább szeretnek élni a maguk választotta lehetőséggel és magyarázattal, hogy talán csak az öregek hóbortja a pesszimizmus, a lemondás, a vég felé hajló gondolkodás, mert az élet végéhez közeledés egyik természetszerűleg indokolt életérzése. Mit tapasztal Ön a fiatal nemzedékek mai kérdéseiről a szabad választás tekintetében?
A fiatalabb nemzedéket különösen érintik ezek a kérdések - noha ők talán hajlamosak lennének legyinteni minderre, mondván, hogy előttük az élet, és bizonyára meg fogják majd találni a megoldásokat az életük nagy kérdéseire. Éppen ezért tartjuk fontosnak elmondani és üzenni számukra is ezekkel az előadásokkal, hogy - akármennyire is szeretnénk homokba dugni a fejünket - világunkban nagyon nagy a baj. Visszaemlékszem, hogy egyetemistaként, amikor Hajnal Klára földrajztudós óráit hallgattam a globális világproblémákról, akkor mennyire újszerűnek hatott ez a gondolat. Ő már akkor figyelmeztetett arra, hogy ha nem változtatunk, akkor az emberiség még nagyobb problémákkal fog szembenézni. Igaza lett - a mai fiatal nemzedék pedig már ezzel kell, hogy szembesüljön.
Hogy tudná megindokolni annak az ismert és legtöbbször alapos félelemnek a szükségtelenségét, eloszlatni valaki aggályát a „már megint mit akarnak tőlem" gondolat felől, hogy nem eladni akarnak valamit, elnézést a hasonlatért, hanem a szándékuk az előadásokkal önzetlen?
Előadásainkat mindig igény szerint tartjuk, ezekre az érdeklődés pedig folyamatos. A belépés ezekre mindig ingyenes, tehát egyetlen célunk van: a hallgatók kezdjenek el válaszokat keresni azokra a kérdésekre, amelyek a lelkük mélyén talán nekik is ott vannak. Személyes példámat hadd osszam meg ezen a ponton: tizenévesként én például nem találtam válaszokat az élet nagy kérdéseire. Talán azért, mert egy ideig fel sem tettem őket - egyszerűen csak éltem, jött egyik nap a másik után. De az élet ennél sokkal több; és ezzel szembesíthet bennünket az is, ha számot vetünk világunk jelenlegi helyzetével.
De élni másképpen és igazul - egy Ady Endre sorra utalással kérdezem, mi volna az egyetlen mondat, amit Ön idézne a Bibliából, mint az utolsó szó jogának komolyságával annak megszólaltatója?
Jézus Krisztus Hegyibeszédében találkozhatunk egy ilyen mondattal, hogy „aki keres, az talál". Bízom benne, hogy akik eljönnek az előadásokra, ezt fogják megélni.
Köszönöm a beszélgetést, érdeklődéssel és kíváncsian várjuk az előadást!
Az eseményről bővebben:
2025.01.31. - 00:40 | vaskarika.hu

Helyszín: Berzsenyi Dániel Könyvtár
Dátum: 2025.02.18 - 25.
"Őszintén a globális fenntarthatóságról", és "Hogyan lett a jövendölésből valóság?" - két izgalmas téma, két különálló előadás, két hiteles előadó. Február 18-án és 25-én a Berzsenyi Dániel Könyvtár 4. emeleti előadójában várja az érdeklődőket dr. Gelencsér András levegőkémikus, egyetemi tanár, valamint dr. Holló Péter egyháztörténész, főiskolai docens.
A veszprémi előadás-sorozat linkjei:
https://www.youtube.com/watch?v=pkKp_rPYoM4
https://www.youtube.com/watch?v=rIiYSfVeE88
https://www.youtube.com/watch?v=oTG9ofY-BT8&t
https://www.youtube.com/watch?v=SwW4J_VtPrY
A győri két kerekasztal-beszélgetés:
https://www.youtube.com/watch?v=5csYmtLxocU
https://www.youtube.com/watch?v=QGpRiUmp46Q
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1916 szavazat
Új hozzászólás