A Nobel-díjas drámaírónő első hazai színpadi bemutatójára a kortárs külföldi drámák hazai és kortárs magyar darabok külföldi bemutatására alakult PanoDráma vállalkozott. Az 1996-ban az év drámájává választott Kézimunka (Stecken, Stab und Stangl) Jelinek első konkrét társadalmi eseményre reagáló drámája. 1995-ben egy rasszista bombája négy fiatal romát gyilkolt meg Burgenlandban (Oberwart), csak mert "nem tetszettek a mi külsőnket, a mi ismerőseink nevét fölvenni". Jelinek elítéli a tettet, melyet a fajgyűlölő kisebbség tagja követett el, de még inkább elítéli a többségi társadalom álságos gyászszónokainak és belenyugvóinak kórusát, hisz nekik köszönhetően az élet úgy megy tovább, mintha mi sem történt volna. A díjnyertes fiatal német-magyar filmrendező, Pejó Róbert első színházi munkája témájában itthon legismertebb filmjéből, a romániai cigánytelep nyomorát bemutató Dallas Pashamendéből merít, formájában, az előadás színházi nyelvében azonban Elfriede Jelinek szerepekre alig osztott, költői szövegfolyama játssza majd a főszerepet. A PanoDráma felolvasószínházi produkciója a Magyarországon fájdalmasan aktuális téma mellett a kortárs magyar színház egyik legizgalmasabb jelenségét vizsgálja: a fiatal filmrendezők (Mundruczó, Török, Gigor, Hajdu) megjelenését a magyar színpadokon.

Az események után 15 évvel a Kőszegi Várszínház művészeti programjában hitet tesz a rasszizmus ellen, és a budapesti bemutató után a történés régiójába hozta az előadás felolvasószínházi változatát.

A kortárs külföldi drámák hazai és a kortárs magyar drámák külföldi népszerűsítésére alakult PanoDráma az egyetlen olyan hazai színházi műhely hazánkban, amely kizárólag kortárs külföldi drámákat mutat be felolvasószínházak, műhelymunkák és teljes produkciók formájában. Három éve évente három új darabbal jelentkezik a POSzTon, de műhelymunka bemutatókat tart Berlintől New Yorkig, míg 2009-es hazai drámaíróprogramjának első három, korábban teljesen ismeretlen helyezettje azóta bekerült a hazai színházi köztudatba.

A PanoDráma Magyarországon először mutatta be a drámaíró Elfriede Jelineket. 2010 márciusában háromnapos fesztivál keretében Jelinekkel a rasszizmus ellen alcímmel rendezett felolvasószínházakat, workshopot és vetítést, illetve roma és nem roma fiatalokkal drámapedagógiai műhelybemutatót a Trafóban. A Kézimunka, melynek Kőszegen a felolvasószínházi változatával találkozhatnak nézőink, magyarországi bemutatója 2010 április 21-én volt.

Pejó Róbert 1964-ben született Aradon, ahonnan Feldkirchbe (Ausztria) emigrált családjával. Amatőrfilmesként több rövidfilm producer-rendezője, melyeket számos nemzetközi fesztivál tűzött műsorára. A Cresendót (játékfilm) az Osztrák Amatőrfilmes Társaság (VÖFA) fődíjával jutalmazta, e film képviselte Ausztriát az UNICA World Film fesztiválon.
Gépészmérnöki tanulmányok (HTL Bregenz) után, a Bécsi Színház- és Filmtudományi Egyetemen (1988-91) tanult, több bécsi filmgyártó cégnek dolgozott. Első játékfilmjét, a LIPSTICK-et 1993-ban készítette, az ezt követő években rendezte a DER WEG NACH EDEN / ÚT AZ ÉDENBE és a REST IN PIECES című filmeket.
1996. óta New Yorkban él, ahol TV- és játékfilmeket, valamint videóklipeket rendez a német és az osztrák televízió számára.
Dallas Pashamende című filmje számos díjat nyert, 2010. februárjában a 41. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezőnek járó elismerést Dyga Zsomborral megosztva Pejó Róbert kapta, a Látogatás című filmért. Ugyanez a produkció az idei Osztrák Filmszemle, a Diagonale 2010 nyitófilmje volt március 16-án a grazi Helmut-List-Halleban.

Elfriede Jelinek 1946-ban született az ausztriai Mürzzuschlagban. Gyermek- és ifjúkorát Bécsben töltötte. Első versei különböző folyóiratokban, valamint első verseskötetében (Lisas Schatten) jelentek meg, majd irodalmi érdeklődése a társadalomkritika felé irányult. Első regénye (bukolit) már 1968-ban megszületett, de csak 1979-ben jelent meg nyomtatásban. Elfriede Jelinek a hetvenes évektől kezdve francia, angol és amerikai szerzők műveit fordította németre. 1983-ban jelent meg A zongoratanárnő (Die Klavierspielerin) című híres regénye, amellyel széles ismertséget szerzett: a műből készült film 2001-ben a Cannes-i Filmfesztiválon nagydíjat kapott.

Az 1989-ben kiadott, nagy vitákat kiváltó Kéj (Lust) című művében a nyolcvanas évek feminista pornográfiai vitájával foglalkozik. 1995-ben visszavonult az osztrák közélettől és megtiltotta színpadi műveinek műsorra tűzését a Staatstheaterben, miután a Raststätte című színdarab a Kéjhez hasonló vitákat váltott ki és személyes támadások is érték.
2004-ben Jelinek kapta az irodalmi Nobel-díjat, első osztrák íróként, ami még rajongóit és tisztelőit is meglepte. A bizottság a díjjal mind műveinek társadalmi kliséket és abszurditásokat feltáró jellegét, mind pedig nyelvezetének szenvedélyét elismerte.

Az előadás a Rowohlt Verlag engedélyével, a Creativ Media közvetítésével jött létre.

Támogatók/ Sponsors: Goethe Intézet Budapest, Kulturforum Österreich, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Open Society Institute, Budapest Főváros Önkormányzat, BMUKK

Fordította: HALASI Zoltán

Szereplők:
CSÁKÁNYI Eszter, KASZÁS Ágnes, QUITT László,
SCHERER Péter, STUBNYA Béla, SZALAY Marianna
Dramaturg: MERÉNYI Anna

Műszaki vezető: Csontos Balázs
A rendező munkatársa: TÜŰ Zsófi
Kreatív producer: LENGYEL Anna
Rendező: PEJÓ Róbert