Az egyházmegyei könyvtár titkai, Isis istennő hajója, Cicikrisztus - Kultúrmorzsák a Savaria Karneválról

Képgaléria megtekintése2025.08.24. - 11:15 | Rozán Eszter - Fotók: Rozán Eszter és Szakonyi Eszter

Az egyházmegyei könyvtár titkai, Isis istennő hajója, Cicikrisztus - Kultúrmorzsák a Savaria Karneválról

Bepillantottunk az egyházmegyei könyvtárba, megjártuk a Sarlós Boldogasszony Székesegyház tornyát, megtekintettük az Iseumban Isis istennő hajójának jelképes vízre bocsátását, a színházi élményeinket gorsiumi komédiával és a Cicikrisztussal pipáltuk ki, és betekintést nyertünk a római kori orvoslás és kuruzslás folyamátba.

Aki szeretett volna egy kicsit távol lenni a karneváli forgatagtól, az megtekinthette a Püspöki Palota első emeleti barokk termeit, akinek pedig kedve támadt hozzá, megmászhatta a szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyház tornyát, az oda-vissza 386 lépcsőfokot, vagy akár részt vehetett a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár és a Herzan-könyvtár tárlatvezetésén.

 
A Székesegyház tornyában

Az Egyházmegyei Könyvtárat Rónainé Magyar Krisztina gyűjteményvezető mutatta be. Az Egyházmegyei könyvtár három külön gyűjteményt foglal magában, a Herzan-könyvtárt, a Mikes-könyvtárt és a Szent Márton Kölcsönkönyvtárt. A tárlatvezetés során megismerkedhettünk a könyvtár történetével, megnézhettük a könyvtár könyvritkaságait, a középkori kódexeket, illetve ősnyomtatványokat. A köteteket csak helyben lehet használni, egyedül a Szent Márton Könyvtárból kölcsönözhetők.


Az egyházmegyei könyvtár

Rés a fejben címmel gorsiumi komédiát mutattak be az Iseumban a GRADVS Isis Lépcsőszínház és a Szent István Király Múzeum Régész Színház előadásában. Egy fiatal drámaszerző azt a feladatot kapja, hogy írjon egy drámát Hadrianus császárról. Az ihlet azonban késik, hiába próbálkozik, nem tudja, mit írjon, az igazgató sürgeti, közeleg a határidő. A dráma csak nem akar elkészülni, mit tehetnek hát a szereplők, saját kezükbe veszik a sorsokat, és megírják ők a darabot, melyből nem hiányozhat az ármánykodás, a megcsalás, sértődés sem, humoros elemekkel és jelenetekkel fűszerezve, melynek során egy levágott ujj is megjelenik. Fortyognak az indulatok, nem minden alakul úgy, ahogy a darabbeli író szeretné, és ahogy az már a komédiákban lenni szokott, éppen a legnagyobb ármánykodó marad hoppon. A darabot írta és rendezte: Matuz János.

NAVIGIUM ISIDIS/PLOIAFESIA ÜNNEPE címmel Isis istennő hajójának jelképes vízre bocsátására került sor Isis papjaival és papnőivel az Iseumban Sosztarics Ottó főszereplésével. A szertartás során felidézték Isis istennő hajójának tisztítási szertartását, az áldozati ajándékok bemutatását, majd útra indítását a folyón.


Isis istennő hajójának jelképes vízre bocsátása

A karneváli programhoz kapcsolódott az ORVOSLÁS, GYÓGYÁSZAT ÉS KURUZSLÁS A RÓMAI BIRODALOMBAN 5. ARCHEOROUTE RÉGÉSZETI SZEMINÁRIUM ÉS KVÍZ. Sosztarics Ottó előadásában az ókori Róma orvoslásával ismertette meg az érdeklődőket, melyben fontos szerepet kapott a higiénia is. A római gyógyítás számunkra egyik fontos része az álommal történő gyógyítás, mivel az Iseum területén is végeztek ilyen tevékenységet. Amikor alszunk, álmodunk, akkor csak mi vagyunk jelen, megszűnik a külvilág, más emberek nem avatkozhatnak bele abba, mi történik bennünk, csak az istenek. Az álmainkba tehát az istenek be tudnak lépni, és el tudják indítani a gyógyítási folyamatokat. A szentélyekben olyan fülkéket hoztak létre, ahol ott alhattak a betegek, ott zajlott a rituális alvás (enkoimésis, latinul incubatio). A betegek álmában megjelent Asklépios vagy Héraklés vagy Sarapis vagy akár Isis, és meggyógyította őket, vagy tanácsokat adtak az istenek, hogy mit kell tenniük a gyógyulásért. Az ókori rómaiak a sebészeti eljárásokra is nagy gondot fordítottak, mivel a rátermett gladiátorok katonák kiképzése sokba került, nem engedhették meg maguknak, hogy csak úgy elveszítsék őket. Az orvosi ellátás az ókori Rómában a gazdagok kiváltsága volt, aki nem tudott fizetni, az nem részesült belőle. Kiemelkedő szerepük volt az ókori Rómában a fürdőknek is.

Az előadás végén rövid online teszttel ellenőrizhette a tudását a hallgatóság, az első három helyezett ajándékot is kapott.

A Thalia kertjében Nick Hornby: Cicikrisztus című kulturális összművészeti kalandot nézhette meg a közönség Bodor Géza rendezésében, Ficzere Béla előadásában. A színdarab előtt a Westwerk Egyesület mutatott be válogatást az utóbbi évek kiállításából.

A kiállítás témája a lassú állatok, a növényvakság volt, újraértelmezésben került elénk a "háziállat" fogalma, vagyis az Urban Animals tárlatból is készült válogatás.

Baki Orsolya, Farkas Imre, Szántó István, Söptei Eszter műveit Bordács Andrea művészettörténész, esztéta tolmácsolta a közönségnek.

 

A Nick Hornby: Cicikrisztus című elbeszéléséből készült színmű hősének lövése sincs a művészetről. De egykori kidobóként Dave-et mégis egy kortárs galériában alkalmazzák, hogy egy ellentmondásos műalkotást őrizzen. A kép 3 méter magas és 1,60 m széles, és elég különös technikával készült. Montázs, melynek az összképe ugyan Krisztust adja ki, na de az egyes darabkák!

Vannak, akiknek nem tetszik ez a műalkotás, és ráadásul sokféleképpen értelmezhető. Ám Dave véleménye a művészetről - és erről a konkrét képről - lassan átalakul, és egyre nagyobb vehemenciával védi a műtárgyat felesége, a média és egy csomó felháborodott vallási fanatikus ellen. A helyzet- és karakterkomikumtól hemzsegő, fordulatokkal teli történetben végül beüt a ménkű, és Dave-nek váratlan irányból támadt gondokkal is meg kell küzdenie.

Ficzere Béla kiválóan jeleníti meg a kisember gondolkodásmódját a világról, a művészetről. Mind a testtartásában, mind a hanghordozásában hitelesen tárja elénk a kidobóból átvedlett teremőrt, akinek végül csalódnia kell az általa kezdetben lenézett, majd kedves természete miatt megkedvelt képzőművészben.

A színdarab jó vitaindító téma lehet, hogy elgondolkodjunk a művészet értelméről.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás