Hiánypótló kötet bemutatójára került sor a zene világnapján a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. Gál József: Szombathely zenéje 1863-1919-ig című könyve nem csupán leltár, nemcsak a kor zeneszerzőnek, előadóinak felsorolása, hanem kultúrtörténeti érdekesség is izgalmas történetekkel fűszerezve, melyet alapos kutatómunka előzött meg.

Dr. Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató köszöntőjében elmondta, Gál József és a könyvár között régóta kiváló munkakapcsolat áll fenn, a szerző köteteivel, cikkeivel, esszéivel és egyéb írásaival gazdagította a könyvtár gyűjteményét, melyekből egy minikiállítást is rendeztek a földszinti előadóterem előtti előtérben. Gál József legutóbbi könyvbemutatóján azt mondta, az volt az utolsó munkája, több könyvet nem ír. Legnagyobb örömünkre mégis a kezünkben tarthatjuk a Szombathely zenéje 1863-1919-ig című kötetet, melynek az egyik legméltóbb mottója egy Kodály Zoltán -idézet:

„Mondd meg nekem, mit dalolsz, megmondom, ki vagy. A bennünk továbbrezgő dallamok és foszlányaik olyat vallanak felőlünk, amit semmi lélekelemzés nem hoz felszínre. Bevilágítanak a lélek rejtett zugaiba, ahova másképp nem férkőzhetünk."

Horváth Soma alpolgármester arról beszélt, hogy az ünnep nemcsak a zenének szól, hanem Gál Józsefnek is. Kodály gondolatait tovább folytatva, Mondd meg nekem, mit írsz, és megmondom, ki vagy. Gál József hiánypótló kötete az 1896 és 1919 közötti időszak hiteles krónikája és kulturális lenyomata. Gál József művei olyan kulturális korszakot, hagyományokat elevenítenek meg, melyek generációkon átívelő munka eredményeként jöttek létre. Az alpolgármester ajándékkal is kedveskedett, S. Horváth Ildikó alkotását Kiss Barnával együtt nyújtotta át Gál Józsefnek.

Benke Éva Radnóti-díjas tanár az emlékezés fontosságát emelte ki, hogyan különül el egymástól a külső és a belső idő, és hogyan jelenik meg a belső időtlenség Gál József írásaiban.

Kiss Barna kürtművész, a Savaria Szimfonikus Zenekar korábbi igazgatója zenei szakértőként vett részt a kötet létrehozásában, és ő írta az előhangot is. A bemutatón elmondta, ahhoz, hogy Szombathelyen igazi zenei élet indulhasson el, egyrészt zenészekre volt szükség, ugyanakkor zeneértő közönség is kellett hozzá, aki élvezni tudja a zeneműveket. A zenehallgató közönség kialakulásával egyidőben megjelentek a zenei egyletek is. Gál József olyan emberekről, zeneszerzőkről, előadóművészekről tesz említést, akik különben a feledés homályába merültek volna. A kötetben szereplő korszakban neves külföldi zenészek is jártak városunkban, ugyanakkor a helyiek olyan szinten művelték a zenét, melyre ma már ritkán lehet példát találni.

A kötetben így ír Gál Józsefről:

„Gál József ilyen elhivatott személy. Hosszú, több évtizedet átölelő gyűjtő munkájának eredménye a kezünkben tartott kiadvány, melyben a szerző dokumentarista igényű részletességgel mutatja be Szombathely zenei életét az 1860-asévek kezdetétől 1920-ig. A kötet az összegyűjtött nyomtatott információk alapján tényszerűen láttatja a zenei életben a fejlődés, az átmeneti megtorpanás, majd az újrakezdés ismétlődő ciklusait. Érzékelhetjük azt is hogy ezek a ciklusok egyre magasabb szintre emelték városunk zenei kultúráját."

A szerzővel Fűzfa Balázs Toldy Ferenc-díjas irodalomtörténész, a kiadó vezetője beszélgetett. Gál József arra a kérdésre, hogy mit jelent számára a zene, Fodor András szavaival válaszolt.

„Mert a zenében zeng
a természet s a lélek.
A zenében a világ titka él.
A villámként cikázó gyönyörben, döbbenésben
a véges lét a végtelenbe ér." 

Gál József azért szeret a város közművelődésével foglalkozni, azért érdekli a zene, a tánc, a színház, a képzőművészet, vagyis a művészet, mert olyan alkotások születnek általa, melyek gondolkodásra késztetnek. A kötet alcíme leltár és krónika, mert a könyv a zeneszerzők és zeneművészek bemutatása mellett egyéb érdekességeket is kínál.

A bemutatón közreműködött Flier Edit zongoraművész és Császár János hegedűművész.