Bambuszerdő a Médium Galériában - Szirmai Nóra kiállítása az MMIK-ban

Képgaléria megtekintése2010.09.07. - 00:45 | Egyed Betti - Fotók: Dart

Bambuszerdő a Médium Galériában - Szirmai Nóra kiállítása az MMIK-ban

Szeptember 3-án 18 órakor nyílt meg Szirmai Nóra szobrászművész Fák című önálló tárlata az MMIK-ban. A bambuszerdővé változott Médium Galériában szép számú közönség előtt, Szabó Ádám szobrászművész vezényletével elutaztunk az erdők mélyére, miközben a fiatal művésznővel is beszélgettünk fákról, anyagokról és technikákról. A kiállítás szeptember 17-ig ingyenesen látogatható, 14-18 óra közt.

A karcsú művésznő bizony energiát, és munkát nem kímélve fűrészel

A megnyitó előtt volt alkalmunk pár szót váltani Szirmai Nórával, akitől megtudtuk, hogy mindössze két hónapja költözött Szombathelyre, párjával. A szegedi születésű lány előtte Budapesten tanult, Farkas Ádám és Körösényi Tamás pártfogásában. Arra a kérdésünkre, hogy fűrész vagy fejsze, ő természetesen rávágta, hogy fűrész - pedig a kérdést először nem is gondoltuk komolyan. Megtudtuk, hogy bizony minden egyes darabot saját maga fűrészel, smirglizik, illetve pácol be. Az alapanyagokat természetesen nem olyan egyszerű beszerezni, a Bambusz című alkotás rozsdabarnás, narancssárgába hajló fáját például egy budapesti boltból kapta meg, mint hulladék anyagot. Ahogy mondta, a természet szeretete, ismerete nélkül azonban nem születhettek volna meg ezen alkotások.

A megnyitón webkamera segítségével az MMIK igazgatóhelyettese, Parais István köszöntötte Belgiumból a kiállítás iránt érdeklődőket, majd Szabó Ádám rövid nyitóbeszédében áttekintette a művésznő pályafutását.


Az erdő hangszere, avagy a hangszer erdeje

A kiállítóterem közepén diplomamunkája kapott helyet. Az Összhang címet viselő installáció - ahogy Szabó Ádám fogalmazott -, „átmenetet képez egy erdő, amelybe be lehet menni, és egy hangszer, egy szélcsengő között".

Akárcsak a többi munkájára, a bambuszrudakra is jellemző a keskeny, hosszú forma, az anyag finom megmunkálása. Szirmai Nóra egyszerre emel ki a természetből, és egy másik interpretációban ránt abba vissza. Művei nemcsak kezemunkáját őrzik, de még érezni rajtuk a fa, az erdő illatát, erezetük, repedéseik pedig nem a természet múló idejére emlékeztetnek, hanem sokkal inkább az élet körforgására, arra, hogy minden lehet valami nagy egésznek a része. Valami olyan egésznek, amit megérthetünk a bambuszerdő közepén, mikor anyag és téma elveszíti eredeti értelmét, s már abban sem lehetünk biztosak, hogy a szélcsengő, vagy a fák hajladoznak körülöttünk...

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Joci 2010.09.07. - 20:28
Egyszerűen szép.