Sokszor elgondolkodom azon, a Jóisten vajon számolt-e annak következményeivel, hogy egy unalmas félórájában elgondolt teremtményei, azaz mi halandók, milyen siralmasan egyszerűen működünk. Az emberi egyszerűség tényére építő iparágak viszont fénykorukat élik, és ez valószínűleg kitart a csapó nem tudom hányadik, de immáron beteljesüléssel végződő világvégéig.

Celeb, azaz valóságos teljesítmény nélküli entitás 

Az Édes négyes értelmi szerzői és szerkesztői valamilyen médiaiskola facsipesz tagozatos végzősei lehetnek, erre a színvonal által kirajzolódó ars poeticájukból következtetek. A műsor kreativitást nyomokban sem tartalmaz, a primitív forgatókönyv hetente ismétlődik.

Adott egy celeb, azaz egy valóságos teljesítmény nélküli entitás, aki egy gasztoreality műsor keretében tömi degeszre a hasát, és ha férfi az illető, akkor a kegyeiért versengő jelölteket is. Ez nem rosszmájú feltételezés, hisz az egyik főhős, az ózdi rapper, Majka készségesen el is ismerte, hogy ő nem hasonlít a kritikushoz és a nőgyógyászhoz, mert ahol amazok a hibát keresik, ő az örömöt. A valóságshowk első korszakának legéletképesebb túlélője egy lehúzott bugyit csak egyféleképpen hajlamos értelmezni, felkérésként táncra, az érzékek tangójára.

A leárazott kategóriájú hírességek közül eddig 2 nő ( Szabó Zsófi és Szorcsik Viki ) valamint 2 férfi ( Kozsó és Majka ) segédkezett abban, hogy az egymással rivalizáló hódítók szegénységi bizonyítványt állíthassanak ki magukról. Én pedig dermedt bénultsággal figyelem azt, hogy egy a tudata vonatkozásában épp formálódó egyed számára milyen üzenetek érkeznek este 19 órakor, az egyik legnagyobb nézőszámot felmutatni képes műsorsávban.

Kozsó, amikor a vadul ketyegő biológiai órájú hölgyek közül kiválasztotta a befutót, nyomatékosította, hogy számára nem mindenható az érzékiség. A lelkének és szellemének is szüksége van táplálékra, egy olyan társra vágyik, akitől ezt megkaphatja. Ennek ellenére az a nő húzhatta el a kis bőröndjét a nagy hímtagú, néhai ámokfutóval, aki bemutatott kvalitásai alapján egyszemélyes vetélkedőn is csak második lenne.

A húspiacon a lejárt szavatosságú polcon található Szorcsik Viki, ha még vezetné a Tíz című műsort, nyugodtan felkonferálhatná önmagát a tíz leginkább méltóságon aluli nő listájának dobogósaként.

A feltűnően celebviszketeg Szabó Zsófi is kellő módon lejáratta magát. Nem elég, hogy szabadon rabolható, kikapós menyecske látszatát keltette, a választottja azóta körbe jár a bulvárban a meleg lapok számára készített aktjaival és a kamerának incselkedő popsijával. Így legalább nem direktbe látható a kígyóbűvölő aktivitása.

Majka nagy becsben tartott kandúrbandi. A szerkesztők nem aprózták el, esti betevőjét luxusprostituáltakra emlékeztető bombázókkal körítették. Nem hiszem, hogy Majka ettől a műsortól várta volna a lélektani szalmaszálat, de nem is találta meg az áhított kapaszkodót. Pedig aztán emberünk komoly problémával küzd. Celebléte amortizálta a vadászösztönét. Mivel a lányok tálcán kínálják fel magukat, már nincs miért küzdenie. Akkor ettől a műsortól mit várt? Ezek szerint van az a gázsi - és az a gádzsi -, amiért megszokásból mégis bele-belenyalintott a desszertbe.

Zana pontosan lokalizálható a mélységi skálával behatárolható gasztroblamában 

A műsor igazi nyertese, és eddigi mélypontja Döglégy apuka, azaz Zana József. Na, ő aztán pontosan lokalizálható a mélységi skálával behatárolható gasztroblamában! Ennél már nincs lejjebb a vén kecske számára, aki buzgó igyekezettel nyalja meg a showt. A 72 éves, nyugalmazott bonvivánt alaposan próbára teszik. A magukat kellető és felkínáló csajok négy teljesen eltérő korosztályból kerültek ki. Huszon, harminc, negyven, és ötven éve bontottak szirmot a Zana kegyeiért vacsorálgató kettes személyi számú lények. A harmincas, negyvenes, és ötvenes tagokból álló triumvirátus egy mindenkiért mindenki egyért csatakiáltással szövetkezik, hogy kiüsse a nyeregből a huszonnégy éves versenyzőt. Csakhogy ez az egységben az erő indíttatású felbuzdulás nem képes eltántorítani a D'Artagnan lovának színére hajazó, sárga fejszőrzettel megáldott művész urat, aki a közte és a lány között lévő majd 50 évnyi korkülönbséget nem nagyapai érzésekkel azonosítja. Talán még a pedofilok is elkerekedett szemmel figyelik, ahogy az elégedett, idős színművész jóllakott óvódás módjára nyammog, amikor laza csókokat csen a fiatal lánytól. Mindeközben valahol, egy másik helyszínen a hervadó szépségek éppen arra a következtetésre jutnak, hogy a fiatal lány még nem ért a férfiakhoz, nem úgy, mint ők. Persze ez a több évtizedes színészi pályájának emlékét éppen gőzerővel elhalványító színészt nem zavarja különösképpen. Élénk nyálcsorgatásba kezd a zsenge korban lévő nő közelségét megérezve. Némileg megértem, az elmúlás felé közeledvén nem vetem a szemére, hogy nem arra kíváncsi, milyen jó rétest tud nyújtani az ötvenes. Ő még mást is szeretne nyújtani, na! Zana önéletrajzi megemlékezéseiben meséli, hogy amikor még életének szárba szökkenő periódusát élte az embereket három kategóriába sorolták: értelmiségi, munkás és egyéb. Mindenki azon ügyködött, hogy munkásszármazást igazoljon - ő egyéb lett. Egyébként nem bánta... Vajon igaz ez erre a csúfos szereplésre is?

Keserű szájízzel kérdezem, ki és honnan veszi a bátorságot, hogy ezt az édességet letuszkolja a torkunkon?  Bocs, de nekem elment az étvágyam...