Csütörtök este csordulásig telt a Művészetek Háza AGORA szalonja. Miután elfoglaltuk helyünket a pótszékeken, megtartotta bevezetőjét Sosztarits Ottó, az előadássorozat házigazdája. Mesélt a hallgatóságnak Zsoltról, aki „segít nekünk látni, amit nem nagyon lehet". A BME egyetemi docense sok helyen dolgozott már, a Közel-Kelettől Németországig, legutóbb pedig a visegrádi Királyi Palota 3D-s makettjét készítette el.

Dr. Vasáros Zsolt prezentációja elején leszögezte: „Én nem tudom megmondani Önöknek, hogy nézett ki Savaria". Ezzel a szemfényvesztés lehetőségét kizárta, illetve arra utalt, hogy városunk területén még csak néhány területen volt régészeti kutatás, így biztosan senki nem állíthat a város korábbi látképéről. Annyi bizonyos, hogy volt városfal, melyet folyamatosan magasítottak; volt városkapu, illetve bizonyos utak nyomvonala is épen megmaradt, így ezek biztosan rekonstruálhatók. A Fórumon valószínűleg császárszobrok álltak, a központot pedig „körbefutották" a nagy kereskedelmi utak. A többi azonban már az építészek, régészek képzeletére van bízva. Az építész felelevenítette, amikor egy bizonyos épületet minden kollégája máshogy rekonstruált, és mivel mindegyikben volt igazság, nem is tudtak a rajzok közül egyértelműen választani. A rómaiak egyébként praktikusak voltak az építészet szempontjából, nagy területen sok épületet kellett kivitelezni, ezért bizonyos „általános szabályok" érvényesülnek esetükben. Az építmények magasságát tekintve nem lehetnek prekoncepcióink, mivel magas, akár több tíz méteres épületek voltak ezekben a városokban, így Savariában is.

Az előadás folyamán fény derült arra is, hogy az építész szerint Magyarországon nincs igazi együttműködés építészettörténet tekintetében a régészek és az építészek között, viszont az itteni Isis-rekonstrukciónál mégis sikerült a kooperáció. Komoly probléma még a szakmájában, hogy hazánkban csak grafikai koncepció van, és ő is a Kölni Egyetemen töltött három éve során találkozott először a rekonstrukció fogalmával. Ez történhet kézzel vagy ma már számítógépen is, melyek között nagy a különbség, mivel a kézi rajz egy kész konstelláció, míg a gépi bármikor módosítható. Zárásként pedig az építész úr még egyszer kiemelte: „Minél többet tudunk, annál többet nem tudunk, annál több kérdés merül fel."

Egy biztos: nem egyszerű az építészek és régészek munkája, ám az előadásban felmerült kérdések és a Rákóczi utcában mára már elkészült Isis-szentély csodálatos látványa azt bizonyítja, a rekonstrukciós eljárás ebben az esetben sikerrel végződött, akár így nézett ki az épületegyüttes korábban, akár másképp.

A következő előadást az érdeklődők február 10-én láthatják az AGORA szalonban, a város gazdasága és társadalma címmel Dr. Gabler Dénes tolmácsolásában.

Az előadássorozat részletes programja itt megtekinthető.