Japán művész talán még sosem érezte magát ennyire otthon a magyar hangversenytermekben, és a magyar zeneértő közönség sem ünnepelt ennyire senki mást „sajátjaként" a külföldiek közül. Kobayashi Ken-Ichiro csaknem harminc éve töretlen népszerűségnek örvend Magyarországon.
Az 1940-ben Japánban született Kobayashi Ken-Ichiro tízéves korában hallotta először Beethoven IX. szimfóniáját, amely úgy hatott rá, „mintha az égiek szóltak volna" hozzá. „A melódiák összekeveredve morajlottak, majd egyszer csak átváltozott mindez szabadsággá, fénnyé, és az akkori kisfiút mindez mélységesen megérintette. Könnyeim közepette elhatározásra jutottam. Ha a „semmi"-ből ilyen óriási dolgot lehet létrehozni, a zeneszerzés világának meghódításáért érdemes akár egy egész életet is áldozni. Zeneszerző akartam lenni" - vallja a karmester.
A Tokiói Művészeti és Zenei Egyetemen Watabe Akeó és Yamada Kazuó tanítványa volt, de az akkor divatos elektronikus, „szervetlen és értelmetlen" zene, valamint a „véletlen kompozíciók" a vezénylés felé fordították érdeklődését. A már a kezdetektől kivételesen tehetségesnek tartott dirigens azután robbant be a nemzetközi zenei életbe, hogy 1974-ben megnyerte a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét. Ettől kezdve pályája töretlenül ívelt felfelé: Németország, Ausztria és Anglia legnevesebb zenekarait dirigálta és vezényli ma is. Már sikeres karmesterként pályája ismét visszakanyaradott Magyarországra: 1987-ben elnyerte az akkori Magyar Állami Hangversenyzenekar - a mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar - vezető karmesteri tisztét. 1992-től a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya lett, két évvel később művészi tevékenységét az egyik legmagasabb állami kitüntetéssel ismerte el a Magyar Köztársaság. Kobayashi Ken-Ichiro jelenleg szülőhazájában dolgozik, a Japán Filharmonikusok vezetője.

Kobayashi Ken-Ichiro - a világhírű japán karmester

Kobayashi varázsának titka évtizedek óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szakmai tudása és karizmatikus személyisége összefonódik. A világhírű japán karmester előtt az előadásokon soha nincs kotta. Kobayashi szerint a partitúra szükségtelenül elvonná a figyelmét arról, ami a legfontosabb: a zenészekkel való szemkontaktustól. Minden előadott darabot kívülről tud, a maga ízlésvilágának megfelelően értelmez és vezényel. Sokszor igen lendületesen dirigál, néha még toppant is, ha nagyon belelendül. A művészek is szeretik és tisztelik, mert mindig udvarias, ahogy az Japánban szokás.

November 12.
9:30 - Rendhagyó zeneóra szombathelyi diákoknak.

November 14.
9:30 - 10 forintos koncert, nyilvános főpróba
19:30 - a Savaria Szimfonikus Zenekar, Új szimfónia bérletének 2. hangversenye

A műsor:
Mozart: Figaro házassága - nyitány,
Weber: B-dúr klarinétkvintett (vonószenekari átirat),
Dvořák: 8. G-dúr szimfónia,

Közreműködik:
Varga Gábor - klarinét
Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro

Az alábbiakban a november 14-ei, esti hangverseny programjában meghirdetett művekről olvashat részletesen.

Mozart: Figaro házassága - nyitány, K. 492
Az opera Beumarchais francia színműíró darabja alapján készült. Sokak szerint e politikailag felforgató szellemű mű volt a francia forradalom nyitánya. Ez talán Mozart legnagyszerűbb, legélvezetesebb operája. Már a nyitány első fürge futamai sejtetik, hogy a mű bővelkedik fordulatokban és szerelmi bonyodalmakban. A zene irama egyetlen pillanatra sem csökken, szédítő ütemben száguld. Így készít fel Mozart arra hogy végigkísérjük Figarót, az operairodalom egyik legszínesebb alakját.

Weber: B-dúr klarinétkvintett (vonószenekari átirat)
Weber, a német romantikus opera atyja. Drezdai tevékenysége idején teljesedett ki karmesteri és operaszervezői munkája. Őt tartják az első "modern" színházi dirigensnek, aki a zene - szöveg - színpadi cselekmény egységére nagy hangsúlyt fektetett. Weber a német romantikus opera megteremtője, megszüntette az olasz opera uralkodását Németországban. Saját elképzelései szerint átalakította a Drezdai Operaházat. Az olasz és francia librettókat németre fordíttatta.
Versenyművében, a B-dúr klarinétkvintettben Varga Gábor ifjú klarinétművész szólózik.

Dvořak: 8. /G-dúr/ szimfónia
A klasszikus szimfónia, Haydn, Mozart után a zeneirodalom gazdag szimfonikus irodalmát teljesítette ki, Beethoven, Schubert, Schumann, Brahms műveivel, a 19. században.
Kilenc szimfóniájával Dvořak korának ismert, népszerű szerzői közé emelkedett, hazájában is, külföldön is. Közeli kapcsolata volt Smetanával, barátság fűzte Brahmshoz. Zenéjének nemzeti jellege a legnemesebb klasszikus hagyományokkal párosul.