„A csernobili atomerőmű balesetét közvetlenül egy rosszul megtervezett és a biztonsági rendszabályok sorozatos durva megszegésével végrehajtott kísérlet okozta. Az erőmű mérnökei azt szerették volna megoldani, hogy egy esetleges vészleállás esetén a tartalék elektromos rendszer (dízelgenerátorok) beindulásáig a blokkot a lassuló gőzturbina-generátor rendszer által termelt villamos energiával üzemeltessék. A kísérlet a négyes blokk tervezett tavaszi karbantartása előtt, a blokk leállítása közben akarták végrehajtani."

Egy perc mindössze, körülbelül ennyi idő alatt érte volna el kielégítő üzemét a dízelgenerátor, tehát ezt az egy percet szerették volna áthidalni azzal, hogy a még lendületben lévő gőzturbina energiáját erősítik úgy, ahogy az lassul. A biztonsági védelmek kiiktatása nagy magabiztosságot sejtethetett az utasítás kiadójától, mert ahhoz, hogy kikapcsoljuk a vészvillogót, mert zavar, nagy vakmerőség - vagy ostobaság - kell. A kísérlet kimenetele ismert, a kudarca pedig borítékolt volt.

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai (akkor a Szovjetunió tagállama) Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben. Ez az eset volt az atomenergia felhasználásának történetében a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Európa más részeire és az Egyesült Államok keleti részére. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek, kb. 200 000 embert kellett kitelepíteni. A radioaktív hulladék kb. 60%-a Fehéroroszországban hullott le.

A katasztrófát követő délelőttön több budapesti és megyeközponti óvodát, bölcsődét értesítettek, hogy „olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre". Az óvodákból terjedt aztán tovább suttogva a figyelmeztetés. Április 28-án Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője a BBC híre alapján bejelentette a katasztrófát a Rádió 21 órai híradásában. Az adást a felsőbb vezetés letiltotta, Bedő pedig büntetésben részesült. Magyarországon az 1986-ban kapott többletdózis 0,2 mSv volt (összehasonlításul: a háttérdózis átlagosan 3 mSv/év), mely megfelel 10 mikrorizikó kockázatnak (ennek jelentése: 1 millió, ennek és csak ennek a hatásnak kitett ember közül 10 halálát okozza az adott behatás; természetesen ez csak elméleti definíció), mely kb. fél doboz cigaretta elszívásával egyenértékű.

A baleset lefolyásának kronológiája

Előzmények - 1986. április 25. péntek

01:06 Csökkenteni kezdték a reaktor teljesítményét.

14:00 Kikapcsolták a zóna üzemzavari hűtőrendszert.

14:00 Az erőművet a teherelosztó további teljesítménycsökkentés elhalasztására utasította. A blokk teljesítményét 50%-ra állították, a két gőzturbina-generátor egység egyikét leállították. A csökkentett teljesítmény következtében a reaktorban neutronmérgek (erős neutronelnyelő anyagok, például Xenon-135) kezdtek felhalmozódni. A reaktor manőverező képessége csökkent.

23:10 A teherelosztó megadta az engedélyt a leállásra, a teljesítményt az operátorok csökkenteni kezdték.

24:00 Műszakváltás. A vezénylőbe érkezett új operátorok nem készültek fel a kísérletre.

Felkészülés a kísérletre - 1986. április 26. szombat

00:05 A reaktor teljesítménye 24%-ra csökkent. Ezen teljesítmény alatt a pozitív üregtényező miatt a visszacsatolás pozitív, így a reaktor öngerjesztő.

00:30 A reaktor teljesítménye a névleges érték 1%-ára esett. Vagy az operátor nem nyomta meg az automatikus teljesítménytartás gombot, vagy pedig műszerhiba miatt csökkent le a teljesítmény. Ugyanaz a pozitív üregtényező okozta, gyors teljesítményzuhanást, mint a későbbi robbanást. A reaktor instabil.

00:32 Az operátor szabályozórudakat húzott ki a zónából a teljesítménycsökkenés ellensúlyozására. A teljesítményt megpróbálták a kísérlethez szükséges szintre emelni. A zónában az engedélyezettnél kevesebb szabályozórúd maradt.

01:00 A reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódott.

01:03 A 6 működő fő keringető szivattyú mellé további kettőt kapcsoltak be. A vízszint a gőzdobban csökkenni kezdett.

01:15 A „gőzdob vízszint alacsony" jelre az üzemzavari védelmet kikapcsolták. Az üzemzavari védelem („automatikus vészleállítás") leállítja a reaktort, ha bizonyos paraméterek (például hőmérséklet a zónában, hűtőközeg nyomása, vagy a gőzdob vízszint) egy előre beállított értéket túllépnek. Ez a védelem a kiiktatása miatt a továbbiakban már nem tudta ellátni a szerepét.

01:22 Az operátor további szabályozórudakat húzott ki a zónából. A reaktor hűtőközegének nyomását növelni akarták.

01:22 A kísérlet kezdetét vette.

01:22 Az operátor észlelte, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedettnek a fele.

01:23 A „második turbina gyorszáró zár" jelre az operátor megbénította az üzemzavari védelmet. A kísérletet annak esetleges sikertelensége esetén azonnal meg akarták ismételni, a reaktor leállítása nélkül.

01:23:04 Lezárták a második turbina gyorszáróit. A turbina ezáltal leválasztódott a reaktorról, így több gőz a turbinára nem jutott, csak a lendülete miatt pörgött tovább. Mivel a turbina le volt zárva, a gőz a reaktorból kijutni nem tudott. A nyomás emiatt növekedni kezdett, a zónában a gőzbuborékok egy része összeroppant.

01:23:10 Az automatika szabályozórudakat húzott ki a zónából. A gőztartalom csökkenése a pozitív üregtényező miatt csökkentette a teljesítményt, ezt teljesítménytartásra kapcsolt automatika próbálta ellensúlyozni.

01:23:35 A zónában szabályozhatatlanná vált a gőzfejlődés. Az automatika által kihúzott rudak a gyorsabban növelték a teljesítményt a normálisnál a reaktor instabilitása miatt.

01:23:40 Az operátor megnyomta a vészleállító gombot. A biztonságvédelmi rudak tervezési hibából eredendően rövid időre kismértékben megemelték a teljesítményt a reaktor leállítása előtt. Ez a tény a baleset előtt is ismert volt, de figyelmen kívül hagyták, mivel normál üzem mellett nem okozott problémát. Azonban itt ez a kismértékű teljesítmény-növekedés a reaktor instabilitása miatt a teljesítmény szabályozhatatlan növekedését vonta maga után.

01:23:44 A reaktor teljesítménye néhány másodperc alatt a névleges érték százszorosára nőtt, ennek következtében hirtelen nagy mennyiségű gőz szabadult fel.

01:23:45 A fűtőelempálcák felhasadtak.

01:23:49 Az üzemanyagcsatornák (hűtőcsövek) fala felnyílt.

01:24 Gőzrobbanás. A reaktorban lévő összes víz pillanatok alatt elpárolgott, a gőznyomás szétvetette a reaktort és a biológiai védelmet (betonárnyékolást).

01:24 Gázrobbanás. A vízgőz a forró grafittal, valamint a reaktor szerkezeti anyagaival reakcióba lépve gyúlékony hidrogént és szén-monoxidot termelt. Ezek a gázok a reaktor felnyílása után a levegő oxigénjével elkeveredve berobbantak.

01:24 Grafittűz. A szabaddá vált grafit begyulladt és napokig égett.

A környező szocialista országok irányítói általában a titkolózás mellett döntöttek, de a nemzetközi hírügynökségek beszámolói után végül mindenütt hírt adtak az atomerőmű-balesetről. Tipikus példája ez a kommunista rendszer ideológiájának, melynek lelepleződéséhez és bukásához ez a katasztrófa nagyban hozzájárult. Kijelenthető, hogy nyugati országban (mint például az USA-ban Teller Ede javaslatára) csernobili típusú, azaz RBMK-reaktor nem épülhetett, üzemelhetett, és a baleset során elkövetett szabálytalanságok sem fordulhattak volna elő. A Kárpátok védő hatásának és a szélnek köszönhetően azonban Ausztria területegységre vetítve nagyjából kétszeres dózist kapott, mint Magyarország.

Szó esett a nemrégiben történt fukushimai szerencsétlenségről is, ami fellebbentette a fátylat az összehasonlítgatások alaptalanságáról. A fukushimai erőmű balesetéhez való hozzáállás emberi, műszaki, és gyorsasági szempontból példaértékűen zajlott. A levegőbe kerülő szennyezés a csernobili 20 %-át sem érte el, és a robbanást követő néhány órában sikerült is a tüzet eloltani, így a további szennyezés - legalábbis a levegő felől - minimálisra csökkent. Bár a felkészültség itt is alábecsülte a természet lehetőségeit (kvázi a cunami referenciaértéket 10 m-re optimalizálták, erre válaszolt a természet egy 23 m-magasságúval, a földrengés gyorsulási értéke 4,99 m/s2 -re volt tervezve, és 5,07 m/s2 lett), mégis a katasztrófát követő napokban a reaktor környezetében a radioaktív szennyezés a csernobili értékekhez képest elenyésző volt, és legalább korántsem emberi mulasztás okozta. Magyarországon a mért radioaktivitási értékek szempontjából nem történt észlelhető változás.

Csernobili csata igaz története (2006) - (Battle of Chernobyl) A Discovery Channel 90 perces dokumentumfilmje az 1986-os csernobili katasztrófáról. 

Csernobil a saját szemünkkel (2006) - A Magyar Nukleáris Társaság csernobili expedíciójáról készült 45 perces videó.