Hogy lehet valami a gazdaság számára növekedést generáló és eközben szociális alapon működő?- kérdezhetjük jogosan. Erre a választ nem egy "új keletű csodaszer", sokkal inkább a józanész elgondolásán alapuló, alulról jövő kezdeményezés próbálja megadni. A szociális vállalkozás olyan foglalkoztatási problémákra szeretne megoldást találni, melyre ez idáig a kormányoknak nem sikerült. Receptúrájuk viszonylag egyszerűnek mondható: a kielégítetlen szükségletekre reagálva jönnek létre és a kihasználatlan munkaerőre alapozva, passzív ellátás helyett, valódi foglalkoztatást generálnak. A közmunka programtól eltérően azonban a résztvevők képzettségüknek megfelelően, saját önszántukból dolgoznak, leggyakrabban szövetkezeti keretek között. Az EU számos országában, de különösen Olaszországban és Spanyolországban a GDP és a foglalkoztatás 10 %-át már a szociális gazdaság adja. Külföldön az ilyen alapon szerveződő vállalkozásokat számos támogató üzleti és pénzügyi szolgáltatással, fejlett banki és biztosítási rendszerrel kívánják helyzetbe hozni, tehát a bankszektor együttműködésével. Az ISEDE-NET projekt átfogó célja tehát elsősorban a szociális gazdaság, illetve ennek elvei alapján működő vállalkozások fejlesztése, és olyan nemzetközi közösség teremtés, mely lehetővé teszi a szociális gazdaságban működő vállalkozások közötti nemzetközi üzleti és szakmai kapcsolatokat. A különböző helyi tapasztalatok és információk megosztásával, cseréjével versenyképesebb munkaerőpiac létrejöttét szeretnék elérni a dél‐kelet európai régióban. A szakpolitika figyelmének felhívásával szociális gazdaság eszméje iránti társadalmi tudatosságot kívánják növelni, hogy Magyarországon is nagyobb szerepet, és lehetőséget kapjanak a közösségi vállalkozások.

A SAVARIA REHAB-TEAM Nonprofit Kft. által vállalt tevékenységek a projekten belül a kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatos általános menedzsment feladatok, a hazai szociális vállalkozások felkutatása és promotálása, valamint igényfelmérés. A piackutatás eredményeként készült tanulmány alapján meghatározzák azokat a szegmenseket, ahová a szociális gazdaság szereplői be tudnak lépni, s fenntartható gazdaságot képesek létrehozni. A projekt további célja tehát, hogy felmérje a résztvevő országokban a szociális gazdaság lehetőségeit, eddigi tapasztalatait, ezt összegezze, és közkinccsé tegye.

Hogy ez miért olyan fontos napjainkban? Azért, mert munkahelyeket őriz meg és munkahelyeket teremt, mindeközben pedig a benne dolgozók iránt szolidáris. Nem véletlenül nevezik „a globalizációs világ korrekciós mechanizmusának", vagy a „kapitalizmus lelkiismeretének". A not-for-profit szervezet már csak jogi formájánál fogva sem engedi a gazdasági tevékenység során szerzett javak egyéni tulajdonba kerülését, hanem azok javát szolgálja, akik a szociális célok kedvezményezettjei. Mindeközben együttműködnek, és partneri kapcsolatot ápolnak az adott szektoron belül más szerveződésekkel. A szociális vállalkozó saját missziójának tekinti az egyes térségben élő, akár hátrányos helyzetű emberek pozíciójának javítását, de csak az érintettekkel partnerként együttműködve sikerülhet kilépni a passzív ellátásból, és visszatérni a munkaerőpiacra.

Ezen kezdeményezések csíráit leltük fel az Őrségben tett szakmai kiránduláson. Elsőként az ivánci Szakosított Otthon biokertészetét és kézműves műhelyek bemutatását célzó körbevezetésen vettünk részt. Ezen tevékenységek jelentik az értékesítésből származó bevétel nagy részét, de emellett mosodai - és portaszolgálatot is teljesítenek. Az intézet szociális gazdasággal kapcsolatos elképzeléseit tükrözi, hogy termékeiknek piacot találva, több csatornán keresztül már Ausztriában is tudnak értékesíteni a helyben megtalálható árusító pavilonon és vásárokon kívül. A bevételek a tavalyi adatok alapján kiteszik a fenntartáshoz szükséges összeg 4%-át, így már elindultak a szociális gazdasághoz való közelítés útján. Természetesen egy szociális ellátó intézmény soha nem tud teljesen kilépni az állami támogatás keretéből, azonban Ausztriában a működésükhöz szükséges összeg akár 60%-át is képesek előteremteni. A fejlesztő foglalkozásokon résztvevők kibocsátása a nyílt munkaerőpiacra további kiadáscsökkenést idézhet elő az államkasszában.

A következő állomás Szalafőre vezetett, ahol a biotermékekből összeállított ebéd után az Őrségi Nemzeti Park projektjeiről és egyéb kezdeményezéseiről hallhattunk Kevy Alberttől, az intézmény osztályvezetőjétől. Az ő kalauzolásával, az őrségi ember szellemiségének jobb megértése végett, megtekintettük a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes és a Csörgőszeri Jakosa-porta olajütőjét is. A szociális gazdaság elterjedését elősegítő hálózat kialakításának okán igyekeznek együttműködni Ausztriával és Szlovéniával is a munkahelyteremtést szolgáló projektekben. Két fő irányt képviselnek az ökoturizmus és a helyben előállított termékek megtermelésével és értékesítésével. Több hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévő embert is igyekeznek visszavezetni a piacra, sőt, saját jó példájukkal elöljárva munkatársaik között is 10% csökkent munkaképességű ember került foglalkoztatásra. Együttműködnek továbbá helyi vállalkozókkal, akiket szakmai tanácsadással segítenek, a különféle projektekben pedig ernyőszervezetként funkcionálnak. A helyi emberek továbbképzésével igyekeznek megtartani a lakosságszámot, kitörési pontként említve a termelési és értékesítési szövetkezeteket létrehozását. Az előadásban elhangzott tevékenységekből is kiderült, hogy nem véletlenül kapták a falusi turizmus területén történt fejlesztéseik elismeréseként Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő desztinációja címet. A falusi turizmus lehetőséget ad a helyieknek értékeik felfedésére, és így támogatások által évezredes hagyományokat adhatnak tovább a jövő nemzedékeinknek.

 

Ezt követően a szakmai munka Oszkón a Közösségi Házban folytatódott Szendi Zsuzsa a projekt szakmai vezetőjének előadásával, majd pedig az Oszkói Hegypásztor Birtok szőlőhegyi ökoturisztikai kínálatának megtekintésével. Az Oszkói Hegypásztorkör és a Pannon Helyi Termék Klaszter szociális gazdaság kezdeményezései a szociális vállalkozás működő példái. A szabadban tartott előadás közben elméletben megtanultuk a zsúptető készítés fortélyait, amely szezonálisan ugyan, de komoly munkát ad a helybélieknek. A nyolcvanas években kezdett házfelújításoknál, realizálódott bennük, hogy egy kihaló szakmáról van szó, ugyanis alig találtak szakembert a zsúptető elkészítéséhez. Akkor határozták el, hogy megtanulják a mesterséget az öregektől, amíg lehet. Ilyen módon aztán sok nehéz helyzetben lévő fiatalnak került szakma a kezébe. Amellett, hogy örökséget védenek hiányszakát is teremtettek, ugyanis az ország több pontján lévő skanzenben is szállítanak, illetve dolgoznak. Bevételek szempontjából a zsúpkötés jelenti a legnagyobb részt, amelyet a turizmusfejlesztéssel és helyi termékek értékesítése követ. A térség elmaradottságát a hagyományokra építve igyekeznek túllendíteni. Esetükben az üzleti bevétel a működési költség körülbelül 20 %-át teszi ki.
A projekt résztvevőiből álló elemző szakemberek és még sokunk véleménye szerint ez a szolidaritáson, tudatosságon, méltányosságon és szabályozott, ugyanakkor szabad piaci elveken működő vállalkozási forma valóban a fönntartható fejlődés és egyúttal a jövő záloga.