Az eredeti művet (illetve műveket, mivel a darab több írásból tevődik össze) Bohumil Hrabal írta, gyermekkori élményei alapján (nevelőapja sörgyári könyvelőként dolgozott), illetve édesanyjának is tisztelegve (édesanyjáról mintázta a darab Maryskáját).

„Édesjóistenem, ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű!" - tartotta az író, s bár személy szerint a Sörgyári Capriccio-n kívül csak az Őfelsége pincére voltam című - szintén örök érvényű - művét ismerem, elmondhatom, hogy ez az „életszeretet" valóban átjön mindkét írásán.

Jiří Menzel Hrabal több könyvéből is filmet rendezett, így a Sörgyári Capricciót is sokan filmként ismerhetik. (érdemes még megnézni az Őfelsége pincére voltam film változatát, illetve a Szigorúan ellenőrzött vonatokat, ami Oscar díjat is kapott). Ezek a filmek -ahogy ez a darabról is elmondható - abszolút nem számítanak szokványosnak, vagy elcsépelt témákat feszegetőnek.

Ahhoz, hogy Hrabal lekösse, vagy felkeltse figyelmünket, nincs szüksége semmi megbotránkoztató, a valóságtól teljesen elrugaszkodott témára. Leírja, és átadja azokat az élményeket, azt az életérzést, amit saját maga megélt, átélt. Persze néhol kisebb túlzásokat, humort alkalmazva. Az ő igazsága így is néhol meghökkentő a mai ember számára, hiszen Hrabal mindkét világháborút túlélte.

Összességében úgy gondolom, merész választás volt a Kőszegi Várszínháztól az új színdarab. Nehéz falat lehet a Sörgyári Capriccio a színház célközönségének, hiszen Hrabalt korántsem mondhatjuk populista írónak, a műveiből készült filmeket is főleg művész mozik vették műsorukra. Bár a fergeteges humort és a nagyszerű poénokat nem mellőzi a darab, és bár azok a magyar emberhez is közel állnak, a műfaj, valamint maga a történet talán mégsem érinti meg annyira a tipikus színházbarátokat, hiszen nincs nagy katarzis a mű végén, vagy megrendítő fordulat. Itt inkább a kor személyiségeire, és viselkedésük, cselekedeteik mögöttes tartalmára kell figyelnünk.

Kicsit nehezen fogyaszthatóvá tette még a darabot, hogy a vígjáték 4 mű felhasználásával készült, ráadásul a színpadon egyszerre két kor jeleneteit láthatjuk. A szereplőket megismerhetjük fiatal korukban és idős korukban is. Ez számomra a színdarab legelején nem vált azonnal világossá, de minden esetre kicsit izgalmasabbá, elgondolkoztatóvá tette a játékot. Nem beszélve arról, hogy megbizonyosodhattunk róla, vannak dolgok, amik soha nem változnak. Így például Maryska, női mivoltát meghazudtoló sörivó képessége... Egy szerelmes házaspár idilli fiatalkorát és időskorát is láthattuk egy időben, a maga bájos, néha groteszk szócsatáival, jeleneteivel. Kiemelném, hogy a színészek igénybe vették a teljes „sörkertet", nemcsak a színpadon játszva, hanem a Brenner Ház teljes udvarát kihasználva. Ez rendkívül nagy ötlet volt, változatosabbá tette az egész darabot. A színpadi megoldások széles skáláját élvezhette a közönség, például Maryskát kerékpáron, és Pepin bácsival a kémény tetején, az ifjú Francint pedig egy igazi motoron. A darabot még értékesebbé tette, hogy a jelenetek között és alatt élő zene szólt.

A szereplőket Kőszegre évek óta visszatérő színészek alakították, úgy mint Hollósi Frigyes, Pogány Judit, vagy Bezerédi Zoltán. Epres Attila pedig Pepin bácsi szerepében mesélt véget nem érő történeteket és legendákat, szinte levegővétel nélkül. Mellettük helyet kaptak a fiatalságot képviselő, új - bár máshonnan már ismerős - arcok is, mint Radnay Csilla, vagy Szabó Kimmel Tamás, akik frissességet és lendületet vittek a színpadra.

"Unatkozik? Vegyen mosómedvét!", vagy inkább nézze meg a Sörgyári Capriccio-t Kőszegen a Brenner János Közösségi Ház udvarán, és fogyasszon el mellé egy krigli jéghideg cseh sört!

Aki lemaradt volna a premierről, annak sem kell csüggednie, hiszen a Sörgyári Capriccio az alábbi időpontokban szerepel a Kőszegi Várszínház programjában: Július 14., 15., 16., 17.: (esőnap 11., 18., 19.).

A darabot írta: LŐKÖS ILDIKÓ és ZNAMENÁK ISTVÁN

Fiatal Maryška RADNAY CSILLA
Fiatal Francin SZABÓ KIMMEL TAMÁS
Idős Maryška POGÁNY JUDIT
Idős Francin HOLLÓSI FRIGYES
Pepin bácsi EPRES ATTILA
Myclík úr, böllér SARKADI KISS JÁNOS
Böllérné BÁNFALVI ESZTER
Gruntorád doktor úr BEZERÉDI ZOLTÁN
Bernádek úr, kovácsmester,
De Giorgi úr, tűzoltóparancsnok KOCSIS PÁL
Boda Cervinka, mesterfodrász NÉMEDI ÁRPÁD
Kádársegéd,
Drogista GAZSÓ GYÖRGY
Táncmester KOVÁCS ZSOLT
Hroudová kisasszony EGRI MÁRTA
Bloudek ápoló SPINDLER BÉLA
Josef Munclingr: MAJOR ZSOLT

Az előadásban közreműködtek a Kőszegi Fúvószenekar tagjai (Biegner András, Németh Balázs, Nyul Krisztián, Wölfel Vanda)

Díszlet: ZNAMENÁK ISTVÁN Jelmez: CSELÉNYI NÓRA
Zene: BÁRÁNY TAMÁS Dramaturg: LŐKÖS ILDIKÓ
Súgó: Csorba Mari
A rendező munkatársa: HERPAI RITA
Rendezte: ZNAMENÁK ISTVÁN