Embernek magyart, magyarnak emberit - Megemlékezések október 23-a alkalmából

Képgaléria megtekintése2011.10.24. - 08:00 | Kóbor Károly (Charles) - Fotók: Dart, Kóbor Károly (Charles), BLH

Embernek magyart, magyarnak emberit - Megemlékezések október 23-a alkalmából

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55., a 3. Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulójára emlékeztünk a hétvégén. A szombathelyi, a csepregi, a büki és a jánosházai ünnepségeket örökítettük meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 55., a  3. Magyar Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulójára emlékeztünk a hétvégén. Szombathelyen 16 órakor a Jáki úti temetőben Welther Károly síremlékét koszorúzták meg. Dr. Torjay Valter, az '56-os Szövetség Vas Megyei Szervezetének örökös tiszteletbeli elnöke mondott beszédet.

17 órakor a Március 15. téren az Országzászló katonai tiszteletadással való felvonása után a Kanizsai Dorottya Gimnázium diákjai adták elő ünnepi műsorukat, majd V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár emlékezett az 56-os szabadságharcosokra.

Az ünnepség után az 56-osok terén Lechner Ferenc, az 56-os Szövetség országos elnökségi tagja mondott beszédet az elesett szombathelyi nemzetőrök emlékére, majd szervezetek koszorúztak. A megemlékezés 19 órakor a Városháza dísztermében ünnepi közgyűléssel, Dr. Puskás Tivadar polgármester beszédével, és a Weöres Sándor Színház művészeinek előadásával zárult.


Csepregen október 21-én, pénteken a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola és a Nádasdy Tamás Szakközépiskola versekkel, színdarabbal, dalokkal ünnepelték meg múltúnk történéseit. Vasárnap városi ünnepségek voltak Csepregen és Bükön, ahol szavaltak, beszédeket mondtak és megkoszorúzták a helyi emlékműveket.

Jánosházán 2011. október 21-én, 11 órakor emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és mártírjaira. Az esemény ünnepi szónoka Kovács Ferenc országgyűlési képviselő, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke volt.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen, november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához, és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről, és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi szabadságharca így végül elbukott.


A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.
1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás