Rovásírásos táblát avattak Csepregen
Képgaléria megtekintése2011.11.15. - 15:45 | Lőrincz Lejla - Fotók: Kóbor Károly
Végéhez, de legalább is fordulópontjához ért Csepregen a rovásírásos táblaállítás folyamata, ugyanis még az egy nappal előtte adódó nehézségek ellenére is november 10. – én a Jobbik csepregi Alapszervezetének szervezésében (csütörtökön) ünnepélyes keretek között hivatalosan is felavatásra kerültek a helységnévtáblák.
HIRDETÉS
A rendezvény nyitásaként Bana Tibor, a Jobbik Vas megyei elnöke, országgyűlési képviselője elmondta, hogy mindig nagy örömmel látogat ide, és bár nyomon követte, hogy milyen nehézségekkel kellett szembenézni a kezdeményezőknek, látva a lendületet és kitartást, amivel dolgoztak az illetékesek, biztos volt a kezdeményezés sikerességében.
Varga Dániel, a Jobbik csepregi Ifjúsági Tagozatának elnöke kifejtette, hogy akkor lehetünk igazán elégedettek, ha a fiatalság értékrendjében fontos szerepet játszik múltunk - esetünkben a rovásírás - megőrzése. Első lépésnek tekinti az úton, hogy a Jobbik Vas megyei Ifjúsági Tagozatai rovásírás oktató szakkört indítanak a fiataloknak és az érdeklődőknek.
Takács Adrián, a Jobbik csepregi Alapszervezetének elnöke elmondta, függetlenül attól, hogy a Jobbik a felkarolója a rovásírás - mozgalomnak, méltán lehet büszke e táblákra mindenki, hiszen az egységes, határokat nem ismerő magyarság ékköve, miután nem csak az országban, hanem az egész Kárpát-medencében jelzi a nemzeti öntudatot, hirdetve múltunk dicsőségét.
Az avató ünnepség hivatalos részét követően a szervezők vacsorával várták a novemberi hidegben átfagyott vendégeket.
Összességében elmondható, hogy bár nem volt egyszerű út, ami idáig vezetett, látva a számtalan embert, aki ellátogatott a rendezvényre, a kitartás nem volt hiába való.
A rovásírás rövid története és legfontosabb emlékei
Az ősmagyar rovásírás legrégebbi emléke a 6500 éves, tehát újkőkori tatárlakai agyagkorong, amelyet N. Vlassza, román régész 1961-ben talált az erdélyi Tatárlakán egy sírban, férficsontok mellett. A lelet rendkívüli jelentőségének több oka van. Egyrészt igen korai kárpát-medencei írásbeliséget bizonyít, mivel helyi agyagból készült. Másrészt három betű az ősmagyar rovásírásból felismerhető, ezek a Z, Ny és Gy. Nagyon fontos, hogy pont az Ny és Gy jelek maradtak fenn a korongon, mert ezek a hangok a Ty-vel, Sz-szel, Zs-vel, Cs-vel együtt nyelvünk hangkészletének legősibb rétegéhez tartoznak, mivel az etnogenetikailag fiatalabb, de később a közelünkben élő népeknek, keltáknak, etruszkoknak, pelazgoknak, főniciaiaknak ezekre a hangokra nem volt jelük, ezért feltehetően hangkészletükben sem szerepelt.
A korong igazolja, hogy kárpát-medencei jelenlétünk nem a 896-os honfoglalással kezdődött. Az is rendkívül fontos, és talán ez magyarázza, hogy a hivatalos tudomány elhallgatja leletünk jelentőségét, hogy a korong és a mellette lévő két másik téglalap alakú agyagtáblácska 1000-1500 évvel idősebb, mint a hasonló képjeleket tartalmazó sumér agyagtáblák az al-ubaidi és uruki kultúrát követő Jemdet-Nasr korszakból.
A rovásírás tehát birtoklevelünk a Kárpát-medencére, Kárpát-medencei ősiségünk bizonyítéka. Annak a 6-7 ezer éves teremtő és termékeny jelenlétnek a bizonyítéka, amelynek során Közép-Európa legjelentősebb újkőkori és rézkori kultúráit hoztuk létre, pl. a Kőrös kultúrát, az alföldi és dunántúli vonaldíszes kerámia kultúráját, a Tordos-Vinca (bánáti), a zselizi, a lengyeli, a tiszai, a tiszapolgári, bodrogkeresztúri kultúrákat.
A rovásírás a szkíta-hun-avar-magyar folytonosság bizonyítéka is, mert őseink tárgyain megtalálható, a fejlődés levezethető.
(Forrás: mariaorszaga.hu)
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások