Dr. Perghe Alexandert, a sárvári Thermál - Dent Fogászat fiatal iskola és felnőtt fogorvosát egyre többen keresik fel rendelőjében. Hogy miért?

Nyugodt természete és magabiztossága azonnal feloldja a gátakat, a félelem elszáll, így néhány kezelés során a doktor úr akár a relaxáció állapotába is eljuttathat bennünket. A megszokottól eltérő, régies és komor fogászati hangulatot felváltja egy családias, harmonikus közeg. Ehhez nagyban hozzájárul a szakasszisztens, Pungor Zsuzsa kedves és vidám személyisége. Zsuzsika mindent megtesz azért, hogy a beteg úgy érezze, hazaérkezett.

A beteg ember sérülékeny. Kiszolgáltatottá válik, ha nem kerül időben jó kezekbe. A fogfájós ember még inkább, mert ami a fejben fáj, azt egy kicsit más jellegű penitenciaként éljük meg, mint a többi betegséget. Ismerőseimmel való beszélgetések során feltártuk azon lelki okokat, hogy miért is félünk annyira a fogászati kezeléstől és miért hajszoljuk bele magunkat kezdetekben inkább az öngyógyításba. A lehetőségek többfélék, a pirulától a pálinkáig, a jégkockán keresztüli szintentartásig. Egyesek nem riadnak vissza és drasztikusabb nyugtatókhoz folyamodnak. Ezek a szerek azonban csak átmenetileg blokkolják a fájdalmat az agyban. Tudjuk ezt, mégis, amíg lehet, húzzuk-halasztjuk a dolgot.

Ugyanakkor az sem mindegy, hogy a fogászaton kinek a kezei közé kerülünk. Dr Perghe Alexander el tudja érni, hogy a beteg feltétel nélkül bízzon benne.

„Számomra az őszinteség és a bizalom elengedhetetlen. Soha nem hitegetem a pácienst, mindig elmondom, mi fog történni, ezáltal felkészítem a következményekre. A gyermekek gyógyítása számomra minden nap új élményt és új kihívást jelent. Sosem szabad hazudni egy kicsinek, mert örökre elvesztheted a bizalmat. A bizalom elvesztése pedig, kihat a későbbiekre is. Igyekszem játékosan megközelíteni a dolgokat, ösztönözni és bevonni a munkába a gyerekeket. Sokszor nagyobb sikerélmény számomra, ha egy kisgyerek felenged és kinyitja a száját, mint maga a kezelés. Csodálatos megtapasztalni azt a pszichés fejlődést, amit néha gyerekeknél sikerül elérnünk. Volt olyan eset, ahol a kisfiú az első kezelésen még makacs volt és remegett a székben. A következő alkalommal csak néztünk, mert ő volt az, aki nyugtatgatta kint a többieket. Sőt, ugrándozva jött be a rendelőbe, és elmondta, hogy az adott napon milyen színű tömést kér. Az idős korosztályhoz is türelemmel kell lenni. Ők más fogászati kultúrában nőttek fel, így néha meghallgatom a futórózsák növekedését is. A legfontosabb az, hogy emberi érdeklődést mutassunk, mert a beteg nemcsak egy sima sorszám." - vallja.

Dr. Perghe Alexandert sokan csak véletlenül találják meg. Amolyan végső kikötő ő, akinél az ember akár örök időkre is lehorgonyozna. Gyermekkorában nem akart orvos lenni. A szülei is orvosok, ezért sokáig eszébe sem jutott, hogy ezt a hivatást válassza. Felvételizett az agrármérnöki karra, Kaposvárra, ahol az „ állati" élmények lassacskán másik pálya felé sodorták.

„Édesapám döntés elé állított, vagy elmegyek dolgozni, vagy szakmát tanulok. A szakmát választottam, így felvettek Aradon az Orvosi Egyetemre. Az első években nehezen beszéltem a nyelvet és ott ismertem meg Iván nevű, egyik legjobb barátomat. Az egyetemen kutatómunkában is részt vettem, így több ösztöndíjat nyertem Svájcba és Németországba. Nyári gyakorlatomat a budapesti Francia Fogászati és Biotechnológiai Intézetben töltöttem. Fürstner doktor úr szakmai precízsége és emberi magatartása mind a mai napig követendő példa előttem. A közös munka során nagy élmény volt, hogy együtt ültettünk be implantátumot Magyarország hírességeinek."

Dr. Perghe Alexander rendkívül hálás a sárvári Thermal - Dent Kft.-nek. Az önálló munka első sikereit igazán itt élte meg. Vallja, hogy számára az a legfontosabb, hogy orvosként is ember tudjon maradni, s hogy az orvos valamilyen szinten pszichológus is kell, legyen. Mindig és minden körülmények közt.