- Kisasszony, egy nagyon vékony ementálit legyen szíves.

A kövérkés eladó mogorván levágott egy vékony szeletet, amiben több volt a lyuk, mint a sajt, majd a mérlegre tette. Alig volt súlya. Egykedvűen becsomagolta, és átadta a szalámiktól roskadozó pult felett.

Harold rápillantott, és meglepetten látta, hogy jóval kevesebbe kerül, mint amire számított. Újra csörögni kezdett a kezében a marék apró, majd széles mosollyal újra kért:

- Adna még egy szeletet, ha megkérhetem? A lyukasabb feléből, legyen olyan kedves.

A nő nem értette, de levágott még egy darabot, ami alig volt sajt, inkább csak lyuk.

Harold ahogy kijött a boltból, sugárzott az arca. Úgy érezte, hogy mindenki őt nézi, hogy mindenki tudja, hogy ma két szelet sajt lapul a táskájában. Fütyörészett egész hazáig, és hamiskás mosollyal köszönt át a sövény fölött Marynek.