A régmúlt szerelmese - Giczi Nikolett tárlata a Herényiek Házában
Képgaléria megtekintése2012.03.03. - 11:45 | Büki László 'Harlequin'
Soha nem volt példaképe, ösztönösen alakította saját stílusát, imádja a retrót s most nyílt meg első tárlata - márcus 2-án, pénteken 17 órakor nyílt meg Giczi Nikolett "Nykosz" képzőművészeti kiállítása a Herényiek Házában. A tárlatot Torjay Valter festőművész, művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
"1992. 11. 29-én születtem Szombathelyen. A Neumann János Általános Iskolába jártam, az ottani rajztanárom mindig valamivel több figyelmet szentelt nekem... 13 és 14 évesen az MMIK-ba, úgynevezett előkészítőre jártam hetente két alkalommal, a Művészeti Szakközépiskola felvételijére készültünk. Miután sikeresen bekerültem az iskolába, az első évben kipróbáltuk az összes szakot (fotó, textil, bútorműves, szobrász, ötvös, grafika). Végül a textilműves szakra kerültem, amit nem bántam meg. Különböző feladatokat kaptunk, én mindig arra törekedtem, hogy használati tárgyakat készítsek. Csináltam párnákat, függőágyat, függőszéket, hegedűtokot bőrből, de babzsákfoteleket is...
Érettségi után úgy döntöttem, nem teszem le a vizsgát textilművességből, hanem tanulok inkább egy jövedelmezőbb szakmát... Így esett a választásom egy fogászati asszisztens tanfolyamra, ami kétéves. Szabadidőmben általában rajzolok, napi több órában is akár, de nagyon szeretek olvasni is, és van, amikor nyakamba veszem Szombathelyet, és nagyokat sétálok. Ilyenkor mindig ráfeledkezek, hogy a város milyen változásokon ment át az évek során... " - mesélte magáról Giczi Nikolett "Nykosz".
Torjay Valter, Nykosz volt tanára, a következő szavakkal méltatta az ifjú művész tárlatát:
"Niki rajzai leletmentésszerűen művészi közegbe ágyazzák a századforduló Szombathelyének fotográfiáit. Ha valaki megnézi ezeket közelről, akkor látja, hogy leheletfinoman alakítja ki a legapróbb részleteket is. Ehhez meggyőződésem szerint a legjobban a nők értenek... A jövő művészetének derékhadát ők fogják adni, holott ez évszázadokig nem így volt. Nagyon paritásos, nagyon elkötelezett, nagyon mély lelkű, nagy kifejezőerejű embereket látok - tanárként is - a hölgyek közt. Ők a vállukra fogják venni a művészet ügyét, mert igazán elkötelezett lelkek kellenek a művészetnek ebben a rossz helyzetében, s talán a nőkben van annyi megtartó erő, hogy az ő kezükben most jó helyen lesz.
Ez a kiállítás szeretettel telített, látszik, hogy több napon keresztül izgalommal és munkával teli installálás zajlott, hogy minden a legjobb oldalát és legszebben mutassa magát ebben a pici, de barátságos térben. Festészet, installáció, textil, grafika - egyaránt meghitt közegbe került itt.
Valószínűnek tartom, hogy ezzel a tárlattal egy leendő művészt avatunk, aki sok év munkájával fogja bebizonyítani, hogy érdemes a figyelemere. Amit itt látunk, az jó alap arra, hogy ez kiteljesüljön."
A gratulációk okozta boldogságtól ragyogó Nikit néhány kérdés erejéig "kiragadtuk" a tömegből, hogy a kiállítás izgalmát egy másfajta izgalommal váltsuk fel: az interjúéval.
Hogy éled meg, hogy megnyílt az első tárlatod? Mi van benned most? Megkönnyebbülés, határtalan boldogság?
Csodálatos érzés, de most, hogy túl vagyunk a megnyitón, megkönnyebbültem. Decembertől dolgoztunk azon, hogy sikerüljön a kiállítás, látványban, hangulatban harmonizáljon a hely meghittségével, és hogy ezt az atmoszférát minél több ember megismerhesse. Úgy érzem, tökéletesen sikerült megvalósítani azt a művészi elképzelést, amit célul tűztem ki a tárlattal kapcsolatban, így a feszültség helyére valóban a felém áradó szeretet, és a gratulációkból fakadó boldogság lépett.
Mik a további művészi ambícióid? Folytatod ezt az utat?
Igen, ezt fogom folytatni. El tudnék képzelni egy olyan kiállítást, amin a régi Szombathelyt bemutató grafikák mellett a mai állapot lenne megjelenítve. Úgy érzem, nagyon tanulságos lenne.
Mennyire vonz a régi Szombathely, egyáltalán a retro?
Felfedezhető a grafikáim közt jó pár, ami az 1900-as évek Szombathelyét reprodukálja. Nagyon vonz ez a korszak, sokkal szívesebben élnék ebben az időben, szebbek voltak az épületek és több érték volt a város akkori építészetében.
Ha egyetlen képet kellene kiválasztanod, mint szívedcsücskét, melyik lenne az?
A régi Király utcáról készült grafika...
Kedves Niki, további sok sikert, értékőrző leletmentést kívánunk képzőművész pályádon!
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1913 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
A Művésznőnek gratulálok.
Ha egy száguldó vonaton ülsz, akkor a Te nézőpontodból a vonat tulajdonképpen áll.
Szóval hiába szép valaki (lelkileg is), mert úgy szól a mondás: "aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók"... :-)
CockHead From Muhajröcsöge