Mi az az Ironman?

Az ironman - más néven vasember - a triatlon sportág talán egyik legismertebb változata. 3800 méter úszásból, 180 km kerékpározásból és 42,2 km futásból áll. A távokat minden versenyző egymás után teljesíti, a folyamatos versenyzést általában csak egy rövid átöltözés szakítja meg a versenyszámok között.

Mióta sportolsz?

Középiskolában hobbi szinten kerékpároztam. A mountain bike volt a nagy szerelmem akkoriban. Amikor 2003-ban Körmendről Győrbe költöztem, sajnos a bringa otthon maradt, a hazai ételek viszont jöttek velem. Így elkezdtem súlyban gyarapodni. Voltak rövidebb időszakok - 2-3 hónap - amikor úsztam vagy konditerembe jártam, de a vizsgaidőszakok mindig megszakították a sorozatot.
A mostani sportéletem kezdetét 2010 áprilisára teszem, amikor életem első futócipőjét megvettem és elkezdtem a rendszeres edzéseket. A gyors úszást pedig 2010 szeptember végén kezdtem el tanulni. Előtte 25 méter úszás után negyedóra lihegés következett, mert nem kaptam levegőt.

Honnan jött az elhatározás, hogy megcsináld?

2010 januárjában teljes életmódváltással kezdődött az egész. 92 kiló környékén voltam (178 centi vagyok) és meguntam, hogy két szint megmászása után mindenhonnan folyik rólam a víz. Ekkor - némi külső motiváció hatására - teljesen életmódot váltottam. A korábbi étrendet egészségesebbre, a súlyzókat pedig kardióedzésre cseréltem. Az első elhatározás az volt, hogy 2010 szeptemberében félmaratont futok Budapesten.
Az ironmannel kapcsolatos döntés valahol ugyanilyen tájt, 2010 augusztus közepén született meg, sokat olvastam akkor erről a versenyről. Korábban mindig a sportolók királyainak tartottam a triatlonistákat. Arra gondoltam, hogy megmutatom magamnak - és akkor még úgy gondoltam, másoknak is meg kell mutatnom -, mire vagyok képes és felkészülök a következő évire, a 2011-esre.

Hogyan készültél fel az idei versenyre?

Ez a második versenyem volt. Mivel pontos edzésnaplót vezetek, ezért pontos adatokat is tudok mondani. A tavalyi Ironman óta összesen 220 km-t úsztam, 2500 km-t kerékpároztam és 2300 km-t futottam. Szinte minden reggel fél 6-kor kelek és 6 órára érkezem az úszóedzésre vagy ülök a kerékpárra és tekerem az adott napi penzumot. Úszás után szoktam általában futni. Így reggel 6 és 9 óra között megvagyok az edzéssel és 10 órára készen állok a munkámhoz. Az utolsó időszakban némelyik héten a 20 órát is elérte a tiszta edzésidő, de a legtöbb héten ez inkább olyan 10 óra környékén volt. A leghosszabb felkészítő edzésem 8 és fél órát tartott.

Kik a támogatóid?

A legfontosabb támogatóm a menyasszonyom, hisz el kell viselnie, hogy nincs közös napindítás. Szeretem időben "letudni" a napi edzésadagot, időben indulni. Imádom a reggeleket, jó érzés fél 10-kor úgy reggelizni, hogy már mögöttem van 80 km tekerés vagy 3 km úszás plusz 10-12 km futás. Jó érzés télen a csikorgó hóban futni úgy, hogy mire hazaérek még mindig sötét van.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy vállalkozóként megengedhetem magamnak az akár 10 órai munkakezdést. Viszont azért is edzek reggel, mert sokszor délután-este nincs időm. Azt gondolom, hogy 8 órás, alkalmazotti munka mellett ugyanígy el lehet végezni ugyanezt az edzésmunkát, akár két részletben felosztva: első részét munka előtt, a másodikat pedig utána. Talán még hatékonyabb is, mert a szervezet jobban tud regenerálódni.
Rengeteg erőt adtak még a barátok, ismerősök visszajelzései, akiket sikerült akaratlanul motiválnom. Nekik is nagyon köszönöm a sok pozitív visszajelzést.

Melyik versenyszám a kedvenced? melyik amit kevésbé kedvelsz?

A kerékpár a legrégebbi szerelem, azt szeretem legjobban. Imádom a suhanást! Az úszást csak bő másfél éve űzöm, általában attól félek mindig a legjobban, bár a legutóbbi versenyen kifejezetten élveztem, tehát kezdem leépíteni a félelmet. Persze a sok úszóedzés a teljesítményemet is segítette. Azonban az ironman-en a futáson derül ki, hogy az előző 6-8 órában jól osztottam-e be az erőmet. Tehát a legnagyobb kérdőjel mindig a futás - legyen szó egy dupla edzésről vagy egy versenyhelyzetről.

Mesélj legutóbbi versenyről? Voltak-e közben holtpontok, amin át kellett küzdened magad?

Július 28-án értem másodjára célba a magyarországi ironman távú OB-n, Nagyatádon. Az úszás és a kerékpározás is - magamhoz képest - nagyszerűen sikerült. Előbbin 13 percet (1:42 helyett 1:29), míg utóbbin 10 percet (5:49 helyett 5:39) javítottam a tavalyi időeredményeimhez képest. Azonban sajnos elszámoltam a kerékpározás alatt beviendő kalóriák mennyiségét így a futásra elfogyott az energiám. Sajnos ez és a meleg teljesen padlóra tett és 27 perccel rosszabb maratont futottam, mint tavaly - összesen 4 óra 58 percet voltam a futópályán. Itt a holtpontok nagyon sűrűn követték egymást, leginkább holtegyenesnek mondanám a futás egészét. Így a végeredményem 12 óra 20 perc lett, ami 2 perccel gyengébb a tavalyi eredménynél. A feladás egy pillanatig sem volt a fejemben, viszont tudni azt, hogy még mennyi van hátra nagyon könnyen fel tudna őrölni, ha nem rendezném le a gondolatokat magamban a lehető legrövidebb idő alatt.
Azt gondolom egyébként, hogy egy ironman versenyen a legnagyobb tisztelet az utolsók között beérőket illeti, akik képesek akár 15-17 órán keresztül küzdeni. Órákon keresztül róni a köröket a már-már kihalt futópályán. Minél hosszabb ideig vagy a pályán, annál nagyobb szükséged lesz az elmédre, ami átlendít a nehézségeken. Amikor a tested nem bírja, visz a szíved és a kitartásod.

Látható a fejlődés, amit az előző verseny óta elértél. Mik a céljaid, jövőbeni terveid ebben a sportban?

Valóban van fejlődés, habár az abszolút időm gyengébb lett, azonban a férfiak mezőnyében a tavalyi 170. hely helyett idén a 133. helyet sikerült megszereznem - a 133-as rajtszámmal. (Korcsoport 18 az 50-ből.) A versenyen egyébként összesen 556 induló és 482 célba érkező volt. A feladók ekkora aránya mutatja, hogy nem volt túl ideális az időjárás az idei versenyen. Borzasztóan meleg volt bringán és futáson is. A jövőbeni tervekről annyit, hogy már a verseny előtt tudtam, hogy mit fogok másként csinálni a jövő évire a felkészülés alatt. Mindenképpen fejleszteni kívánom az úszótechnikámat. Szeretném megduplázni a kerékpár nyergében töltött időt is. Tavaly a verseny után szinte semmit nem ültem kerékpáron, mert az őszi futóversenyekre - félmaraton, maraton - készültem. Idén ez másképp lesz, ugyanis a következő célverseny a 2013-as ironman. Gyakorlatilag pár hét pihenő után kezdem is a felkészülést. A futásnál szeretném Percy Wells Cerutty ausztrál edző híres mondását alkalmazni: "Fussál lassan, fussál sokat és ne egyél úgy, mint egy disznó." Mindhárom elérni kívánt célhoz türelem kell, ezért időben kívánom elkezdeni a felkészülést. Az, hogy a következő verseny még közel egy évre van nem azt jelenti, hogy van időm lazsálni, hanem azt, hogy van időm felkészülni. Nem célom a profi karrier, úgy gondolom ahhoz korábban kellett volna elkezdeni a sportot. Viszont célom a folyamatos fejlődés!

Mit tanácsolnál annak aki most vágná bele fejszéjét az ironmanbe?

Először is nagyon fontosnak tartom, hogy figyeljen a teste jelzéseire. Ezért alapvető fontosságúnak tartom a pulzusmérő használatát. Én szinte minden edzésen viselem. Nagyszerűen nyomon követhető vele a fejlődés és természetesen hozzájárul a hatékony fejlődéshez is.
Másodszor keressen egy olyan - akár internetes - közösséget, ahol tapasztalt és segítőkész sportolókat talál, akiktől megfelelő tanácsokat kérhet.
Harmadszor pedig a legfontosabb: legyen türelmes. Nem javaslom, hogy rögtön a jövő évit tűzze ki célul. Sajnos én Hűbele Balázs módjára ugrottam bele, ami nagyrészt a "csakazértis" mentalitásomnak köszönhető. Ugyan rendkívül boldog voltam, hogy az első futásomhoz képest 15 hónap múlva ironmanné váltam, azonban ez a felkészülés fokozott feszültséget is jelentett számomra. Nagyon fontos továbbá, hogy kérje ugyanezt a türelmet a családjától is, mert rendkívül sok toleranciára van szükség a családtagoktól a felkészülés időszakában.
Az ironman nem csupán egy verseny, ez egy életforma. Egy jóindulatú drog, amire nagyon könnyű rászokni, ha egyszer belekóstoltál az élménybe, amit ad.

További sok sikert és kitartást kívánunk a következő Ironmanhez!