Kakukktojással kezdtünk a pilisborosjenői egri várdíszlettel, mely „Az egri csillagok" című filmhez épült. A pilisi falu nyugati szélénél parkoltunk, majd a sóderes burkolatú úton indultunk el gyalog. Még az erdő elérése előtt érdemes pár méteres kitérőt tenni a különös alakú Teve-sziklához. Az út erdőben folytatódik. A valósághű díszlet maradványaihoz ugyan nincsenek útbaigazító táblák, de aki kicsit is nyitott szemmel jár, balra figyelve már jóval azelőtt megpillanthatja, mielőtt az odavezető elágazáshoz érne. Több út is vezet oda, lehet választani a szűk ösvény, vagy a széles makadámút között. Akár autóval is megközelíthető, ha terepjáróval közelítjük meg a célt, vagy nem féltjük lengéscsillapítóinkat. Bár szerintem a felfedezés varázsa legjobban gyalogszerrel élvezhető. Maga a vár nem egy nagy szám, csak két oldalát építették meg, a film csúcspontján az ostromkor azt is tönkretették. Aki látta a filmet, különös érzéseket kelthet a helyszínen sétálni.

Ha a Pilisben járunk kötelező Magyarország egyik legizgalmasabb túraútján a Dömösről induló Rám-szakadékon átkelni. A biztonságos mozgást korlátok, létrák segítik. Gyermekéért kicsit aggódós szülőnek tartom magam, ezt alátámasztotta 12 éves fiam mondata, akit korábban minden kis szikláról leparancsoltam:

- Apa csodálkozom rajtad, hogy ide elhoztál. - és csillogó szemmel egyre csak gyűrte le az akadályokat. A visszautat szakadó esőben, esőkabátjaink ellenére bőrig ázva, cipőinkben vízben cuppogva rekordidő alatt sikerült - időnként gatyaféken - megtennünk.

Szállásunknak a nagymarosi kempinget választottam Visegráddal szemben, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a visegrádi fellegvárra és a Salamon toronyra. Újabb élmény, átkelés a Dunán komppal.

A Királyi Palota nagyon megérintett minket, egyszerűen érezni a középkori levegőt. Károly Róbert kezdte építeni, Zsigmond alakította palotává. A paloták termeiben megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. Mátyás átépíttette késő gótikus stílusban. A palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút. A visegrádi hegy lábánál álló palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra pedig szinte elfeledték. A palota helyét végül Schulek János találta meg, és ásatta ki 1934 végén.

A Salamon torony számunkra csalódás volt két okból. Egyrészt a torony hangulatát nagyon lerontotta a vasbetonnal való helyreállítás, másrészt nem lehetett kimenni a torony tetejére. Ezért több szót nem is vesztegetek rá.

A visegrádi fellegvárat gyalog érdemes megközelíteni, festői túraútvonalak vezetnek hozzá a Salamon toronytól, vagy a bobpálya melletti parkolóból. A várba egyáltalán nem illő modern beléptető kapukhoz csak „gratulálni" tudok az üzemeltetőknek. Na itt nem volt középkori a hangulat. A kiállítások egyébként színvonalasak, a kilátás pazar.

Ezzel elég a közismert turistacélpontokból, indul a kis várak felfedezése. Nógrád várát azért találom különlegesnek, mert szinte ritkaságként a faluban található. Elég nagy az alapterülete, mégis csak a várfalai állnak. Szinte legelőként is hasznosítható lenne, mert a buja fű közt csak egy épületmaradvány meredezik az égbe mementóként. Viszont remekül helyreállították egyik sarokbástyáját, és látszódnak állagmegóvási munkák, érezhető, hogy van gazdája. Ingyenesen látogatható.

Drégely vára, Szondi György hősies védelme okán bekerült a történelemkönyvbe, ezt látni kell. Megközelítése Budapest felől a 2-es számú főútról letérve rögtön jobbra a Drégelypalánk táblánál, majd követni kell a Drégelyvár táblajelzéseket. Mi kb. 2 km megtétele után leparkoltunk egy erdei út szélén, mert egyre sárosabb lett az út, és túracipőre váltottunk. Átkelve a vasútvonalon nemsokára elértük Schaffer-kúti tisztást, ahol ittunk a hűs forrásvízből. Innen meredek kaptatón indultunk felfelé. Éjszaka kiadós eső volt, még mindig csordogált a hegyről a víz. A fülledt időben, rövidesen erősen izzadni kezdtünk. Fiammal normális ütemben haladtunk, feleségem azonban egyre nehezebben bírta. Csak csúszkált a sárban a meredekebb részeknél. Bíztattam, hogy már csak pár száz méter, már csak 10 perc. Közben tudva, hogy még legalább háromnegyed óra hátra van. Fél óra múlva kedves jelzéshez érkeztünk 280 méter, vagy 750 méter még a csúcsig, választhat a túrázó a meredekebb, vagy a lankásabb út között. A vár hírességéhez mérten kisebb a vártnál. Romos állapotú, de a helyreállított részek, és az idehordott kőhalmok alapján rekonstrukció alatt áll. Vérről, helytállásról, becsületről mesélnek a kövek. A törökök rommá lőtték a várat, de a védők nem adták meg magukat, halálukig küzdöttek.

Csak két családdal találkoztunk útközben. Ingyenesen látogatható. Visszaérve a Schaffer-forráshoz nevetve láttuk, hogy valaki elhagyta a túracipőjének talpát. Jót nevettünk rajta, hogyan nem vette ezt észre.Este 30 km-rel odébb a szállásunkon nőm veszi le cipőjét, és hirtelen nevetni kezd. Hiányzik a recés cipőtalp, neki ragadt be a sárba a forrásnál. Ezért csúszkált egész nap tükörsima betétjén.

Következő úticél Somoskő vára. A falu magyar, de a trianoni határhúzáskor a vár szlovák területre került. A belépőjegy euroban és forintban is váltható. A parkolóból pár perc séta a festői vár. A 80-as években tetőt építettek a nyugati ágyútoronyra, amitől látványos lett a torony. Szép a kilátás. A közeli csúcson ködbe burkolódzva Salgó vára sejlik. Végvár volt, majd elesett. A tizenötéves háború elején, 1593-ban foglalták vissza. A XVII. században Bocskai, Bethlen és Thököly is elfoglalta, majd II. Rákóczi Ferenc kurucainak is megadta magát. 1711 után még sokáig használható állapotban voltak épületei, de a karbantartás hiánya miatt a XVIII. századra a vár nagyrészt rombadőlt. Az északi oldalon érdemes megnézni testközelből a bazaltoszlopokat.

Somoskő közelében a határtól néhány kilométerre található Fülek impozáns vára. Legszebb része a Bebek torony, melyet építtetőjéről Bebek Ferenc nógrádi főispánról neveztek el. Az ágyútorony sem tudta megakadályozni elestét, mert a törökök 1554-ben csellel vették be. A krónikák szerint egy szerecsen rab a török támadóknak kinyitotta a vastáblával zárható szemétledobó nyílást. Ezen bejutva, megszállták a tornyokat és kinyitották a kaput is. Mivel Jánossy Pál kapitány nem volt előző nap a várban, az őrség nagy része részegen mulatott és bódultan aludt. A felriadt védők kétségbeesetten harcoltak, de a megjelenő budai pasa túlerejével bevette a fontos hadászati jelentőségű füleki várat. A vár a városközpont kiemelkedő pontján található. Érdekes várfalairól látni a házgyári lakásokat, buszpályaudvart. Éles a kontraszt. A Bebek toronyban vártörténeti és népművészeti kiállítás található. A biztonságos közlekedést szolgáló fém rácsozat és korlát együttes valahogy nem illik a várhoz. De nem tudja lerontani a vár szépségét.

Visszatérve Magyarországra még Salgó várát terveztük megnézni. A várhoz kellemes kis erdei túra után lehet feljutni. Még mindig sár. Megmosolyogtuk a hófehér papucsba nekiinduló hölgyet családjával, akik 20 méter után, miután jól besározták magukat, feladták a várlátogatást. A törökök 1554-ben csellel vették be, kerekekre hatalmas ágyúnak kinéző fatörzseket rögzítettek és a szomszédos csúcsra vontatták. A magyar védők megijedve az ágyú modellektől elfogadták a törökök ultimátumát és szabadon elvonulhattak. 1593-ban miután a magyar tüzérség rommá lőtte a falakat és a vár kigyulladt, a törökök feladták. Ingyenesen látogatható a vár, tiszta időben látható a Tátra és a budai hegyek.

Ezeket a látnivalókat egy hétvégén, három nap teljesítettük, sűrű program volt, így hosszabbnak éreztük, de így terveztük. Ha valakinek kevés a szabadsága, érdemes a nyaralásra sok programot szervezni, garantáltan hosszabbnak fogja érezni. Azoknak a családoknak is ajánlott, akik nem sportosak, mert néhány ilyen túra után fittek lesznek.