Közel 60-an várakoztunk a kőszegi Királyvölgyi út parkolójában, hogy az év utolsó vezetett túráján nekivágjunk az Írottkő Natúrparkért Egyesület munkatársaival az Óház-kilátóhoz vezető túrának. Néhányan "alkalomhoz illő" öltözetben érkeztek, villogó kalapok, malacjelmezek adták a színes kis társaság vidám évbúcsúztatójának jelét. S volt olyan is, aki alkalomhoz illő hangulatban érkezett, sőt, távozott is, miközben a túracsapatot a magyar nóta- és népdalkincs szinte teljes repertoárjával képbe hozta. "Énekeljetek, ha nem énekeltek, elvisz a medve!" - szólt az ukáz, és visszafele a társaság maradéka bizonytalanul, ám hibátlanul hozta az "A csitári hegyek alatt" című népdalt.    

A túra az aszfaltos szakasz után kissé meredek erdei úton haladt, néha kisebb árkok mentén, keskeny nyomsávon. Érintettük a Szálasi-bunkert is, a Kincs-pihenő környékén. Elemlámpák, fejlámpák és telefonok villogtak a sötétben, mutatva a következő lépés helyét. Egészen addig, amíg Bogáti András túravezető azt nem kérte, hogy kapcsoljunk le mindent, "csak a készenléti fények égjenek". Azaz a holdfény. Gyönyörű, tiszta időben, ezer csillag alatt haladtunk a holdfénytől megvilágított túraúton, és valóban, szemünk pillanatok alatt hozzászokott a természetes fényhez, igazán romantikus és izgalmas hangulatot kölcsönözve a túrának. Kimondottan kellemes időben róttuk a kilométereket, érdekes módon ahogy haladtunk felfele, úgy lett egyre melegebb a hőmérséklet... 

Végül éjfél előtt pár perccel felértünk a kilátóba, ahol pukkantak a pezsgős palackok, megszólaltak a kis papírtrombiták, fáklyák és kis tüzek fényében imbolygó árnyak villantak fel, és kellemes fáradtsággal lábunkban búcsúztattuk az óévet! S hogy a "jól tartásunkról" se feledkezzünk meg: igazán remek házigazdáink voltak, forralt bor, tea, pezsgő zsíros kenyér, péksüti és korhelyleves várta a túrát teljesítőket. Ahogy telt az idő és fogytak a túrajegy beváltható kis szelvényei, vált egyre oldottabbá a hangulat, aminek részeként a szervezők kisorsoltak egy kétéjszakás kőszegi pihenést, kerekké téve a már fent említett nótafánk estéjét. De a mi esténket is bearanyozta egy "nyeremény": közel 50 éve nem látott általános iskolai osztálytárs szembesített minket azzal, hogy 2 évig egy osztályba jártunk, s hogy ő épp újév napján ünnepli születésnapját. Így hát alkalom súlyozottan akadt a koccintásra, olyannyira, hogy vendéglátóink 1:30-kor "ingyen van minden" felkiáltással biztatták még fogyasztásra a maradókat.

Miután helyben világot váltottunk, 1:45-kor visszaindultunk a Királyvölgyi úti parkolóhoz, a kellemes levegőn kiénekelve, kimozogva az alkohol enyhén bódító hatását, hogy egy jó óra múlva "összeálljunk egy képpé", és közös fotóval emlékezzünk meg egy kellemes túra, egy remek szervezés és egy vidám, oldott társaság évbúcsúztatójának emlékéről.

Köszönjük, Írottkő Natúrpakért Egyesület!

A túra útvonala