„A naprendszeren kívüli exobolygó kutatás rohamos léptekkel fejlődik. A több száz felfedezett bolygó között akadnak olyanok is, amelyek mérete és klímája a Földéhez hasonló lehet. A legújabb kutatások már az élet lehetőségeit is vizsgálják. Hol tart most az exobolygó kutatás?"  

A programsorozatot Péntek Kálmán, egyesületi elnök nyitotta meg, majd egy rövid előadással vezette be a csillagászati hetet, melyet az idén augusztusban elhunyt Neil Armstrong űrhajós emlékének ajánlottak.

Az első exobolygót 1995-ben fedezték fel. Számuk ma 841 bolygó, 663 bolygórendszer és 126 többes rendszer, jelenleg megerősítésre vár kb. 2300 bolygó. Az exobolygó kutatás területei a detektálás, azonosítás, pályaelméletek meghatározása, pálya stabilitása, időjárási viszonyok, lakhatósági zónák, életformák lehetséges kialakulása, és a bolygó légkörök kémiai összetétele. Módszereik, gyakran használt eszközök lehetnek földi távcsövek (kisebb távcsövek, és nagyobb teleszkópok is vannak, ezek paraméterek meghatározása céljából) és űrteleszkópok.

Fontos űrteleszkópok:

CoRoT: pulzáló változócsillagok, tranzitos exobolygók megfigyelése

Spitzer: exobolygók infravörös vizsgálata

Kepler Space Telescope: földméretű exobolygók keresése

Hubble Space Telescope: exobolygók lefotózása

Az exobolygók jelölése az alábbi módon történik: a központi csillag neve után b, c, d jelölés, a betűsor a pályaméret vagy felfedezési sorrend alapján változik. A detektálási módszerek lehetnek közvetlenek (direkt észlelés, a csillag mellett infravörös többletsugárzás detektálása) és közvetett (spektroszkópia - radiális sebesség, Doppler-leképezés, fotometria, asztrometria, pulzárjelek radiációja)

Asztrometria: A csillag az égbolton egy hullámvonalat ír le (a bolygók nem látszanak). Nagyon kicsiny effektus, tehát nagyon pontos pozíciómérések szükségesek hozzá. Az első így felfedezett exobolygó a VB10b (2009. május 28-án fedezték fel), melynek távolsága 20 fényév (1 fényév kb. 9461 milliárd km). Ezzel a módszerrel viszonylag kevés exobolygót fedeznek fel.

Doppler effektus radiális mérése: nagyon hatékony, ezzel a módszerrel fedezik fel a legtöbb exobolygót.

Tranzitos exobolygók: A bolygó pályasíkja közel párhuzamos a látóiránnyal. A bolygó periodikusan a csillag elé, illetve mögé kerül, ennek hatására csökkenés tapasztalható az összfényességben. Az első tranzitos exobolygó a HD209458b (Brown és társai fedezték fel 2001-ben). Sok csillag fotometriai észlelése automatikus üzemmódban teleszkóppal történik, az ígéretes jelöltek további észlelése pedig fotometriai és spektrometriai nagy távcsövekkel.

Pulzárjelek modulációja: A pulzár gyorsan forgó, erős mágneses térrel rendelkező neutroncsillag, rádiójelek periodikus kibocsátása jellemző rájuk. Az így felfedezett bolygók száma 17 darab, 13 rendszerben, 3 pedig többes rendszerben. 1992-ben fedezték fel így az elsőt, melynek neve: PSR125712.

Protoplanetáris korong deformációja: A bolygókeletkezési elmélet szerint a bolygók a központi csillaguk születését követő 30 millió év során kialakulnak.

Koronagráfia képalkotás: A csillag erős, zavaró fényének kitakarása történhet természetes módon (teljes napfogyatkozáskor), és mesterséges úton (koronagráf, mesterséges holddal), így más elkészülhet a felvétel, melyekből sok új információt szerezhetünk.

Exobolygó típusok: Forró Jupiter, Hideg Jupiter, Exocentrikus Jupiter, Forró Neptunuszok, Gázóriások, Szuperföldek, Földtípusú bolygók.

A Bliese 581d exobolygó a lakhatósági zónába esik, tehát valószínűleg a víz hosszú távon folyékony marad rajt, de ez az információ még nem teljesen biztos. A lakhatósági zóna a Mars, Föld, Vénusz közötti sávban található.

A Kepler űrteleszkóp

Ez az űrteleszkóp a leghatékonyabb exobolygó felfedező, 2009. december 14. óta működik, a főtükör 1,4 méter átmérőjű. Jelenleg 77 darab megerősített exobolygó, és 2321 exobolygó jelölt köszönhető neki. 2012. Január 26-án a NASA egyszerre 11 új bolygórendszert jelentett be 26 Kepler-bolygóval.

Kepler-16 bolygó: Ahol kettő Nap ragyog az égen. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó, egy szoros kettős csillag körül.

Kepler-22 bolygó: Kis szuperföld a lakhatósági zónában. Az első olyan, Földnél nem sokkal nagyobb bolygó, mely egy Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering. A távolság 600 fényév, G típusú csillag.

A legfrissebb csillagászattal kapcsolatos híreket magyar nyelven a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) honlapján lehet megtalálni: hirek.csillagaszat.hu

A 33. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek további programjai:

Miből van a Hold?

Október 16. (kedd) 18.00

NymE-SEK Központi Könyvtárának Konferenciaterme

Csúcson a Naptevékenység - Mik lehetnek a földi hatásai?

Október 17. (szerda) 17.00

NymE-SEK Központi Könyvtárának Konferenciaterme

Távcsöves Napmegfigyelés a Naptevékenységről szóló előadáshoz kötődően

Október 17. (szerda) 15.30 (derült idő esetén)

NymE-SEK „C" Épületének tetején működő „Kövesligethy Radó" Oktató Csillagvizsgáló új, speciális naptávcsöveivel

Földön kívüli égitestek éghajlata (A Mars éghajlatának alakulása)

Október 18. (csütörtök) 17.30

NymE-SEK „C" Épület Nagyelőadó

Séta a csillagos égen - Távcsöves bemutató

Október 18. (csütörtök) 19.00

NymE-SEK „C" Épületének tetején működő „Kövesligethy Radó" Oktató Csillagvizsgáló

Esőnap: Október 19. (péntek) 18.00

Rossz idő esetén az egyes távcsöves bemutatók elmaradnak!