Erősen feszít a parafadugó egy palack selymesen száraz vörösbor kalapjaként. Csattog a dugóhúzó és illatörvénnyel teli pukkanás hasít az éjszakába. Tükörsima poharak koccannak, talpukkal a konyhaasztal kockás terítőjét simogatják, majd a pohárba érve egyre nagyobb vörös csíkokban fest köröket az ital. Betölti az alját, egészen a derekáig húzódik fel és szétterül, akár egy puha takaró. Még az illat is vörös, a hangulat pedig a legegyszerűbben is költői. József Attila Szabad- ötleteinek jegyzékét szavalja közös italozásuk alkalmával hallgatóságának, többek között például Molnár Piroskának Jordán Tamás, több tíz évvel ezelőtt. Valahogy így kezdődött.

Most sötét van, szemben velünk Jordán Tamás tompított fények derengésében, szakállban (Freudot játszik Alföldi Róberttel - a Szerk.), két szék között egy szövegkönyvvel. Halkan suttog, mi fülhallgatón követjük a szöveget. Kevés a mozdulat, minimális a díszlet, leginkább a mondatokkal és szavakkal kakashintázik. "Bizarr anyag, főleg azok számára, akik nem ismerik a Szabad- ötletek jegyzékét" - kezdte monológját az est főszereplője.

Akár a bor a poharat, úgy töltötte be az estét a szombathelyi igazgató, és mondanánk, hogy mennyi ideig voltunk összezárva úgy százan, kettesben József Attilával vagy Jordánnal, de teljesen elvesztettük az időérzékünket.

1936-ban íródott a füzet Gyömrői Editnek, ami alapvetően egy belső felkiáltás a reménytelen szerelem beteljesedése felé. Gyömrői Edit József Attila pszichológusa volt. Az egyszemélyes vallomás egy pszichoterápiás eszköz, amely során a betegnek folyamatosan írnia kell, ebből vonnak le később következtetéseket. A nyers őszinteség és a katartikus szerelem naturalista, obszcén, és néha végletekig felfokozott kinyilatkoztatása egyedi kincs az irodalomban. A költő folytonosan csapong az életében, visszacsatol a gyerekkorára, anyjával való kapcsolatához, majd visszatér Gyömrőihez, aztán újra máshol lyukad ki. Szabad asszociációkkal tarkított az írás, így amikor nem tudott éppen mit írni, szójátékokkal töltötte ki a helyet.

Jordán Tamás nem először bújt József Attila bőrébe. 1975-ben a költő 70. születésnapjának ünneplésére készítettek egy televíziós előadást. Ekkor kapták meg a Petőfi Irodalmi Múzeum páncélszekrényéből az eredeti kézirat másolatát. Akkor még mindenhol engedélyeztetni kellett a verset, így egy József Attila verseiből álló esten csak részleteket engedtek a Szabad- ötletekből. Mégis máshogy lett, a monodrámát szakították meg más egyéb versek a költőtől. Később került csak színpadra, ami korántsem volt egyszerű a személyes hangvétele miatt - erre jók a fülhallgatók.

„Az a szerencsétlen, aki ezeket írta, mérhetetlenül áhítozik szeretetre, hogy a szeretet vissza tartsa őt oly dolgok elkövetésétől, melyeket fél megtenni. Őt olyasmiért verték, amit soha nem tett volna. Ő az a gyermek, akit nem szerettek s akit ezen kívül azért vertek, mert nem tudták elviselni azt, hogy nem szeretik. Így kívánja ő a szeretetet azért, hogy ne bántsák. Most ez a szerencsétlen bolond, nagy szerelmet táplál az analitikusával szemben pusztán azért, mert azt hiszi érzelmeiben, hogy az nem bántja. Nem veszi észre az analitikus gonoszságát, azt, hogy az csak heti 3 óra erejéig veszi őt emberszámba s azt is csak azért, mert kénytelen ennyire emberszámba venni a 40 pengőért, amelyre szüksége van s hogy még a havi 40 pengőért is csak azért foglalkozik vele, mikor foglalkozhatna mással is, mert ő egy mással is helyettesíthető, tehát mindegy, hogy kivel foglalkozik s ezért foglalkozik vele. Viszont, ha az ő analitikusa nem is vesztene semmit, ha másik pácienssel cserélné föl őt, ő vesztene, ha analitikusát mással cserélné föl, mert elölről kellene kezdenie mindent - 2 évet vesztene." (Részlet a Szabad-ötletek jegyzékéből)

Kapcsolódó írásunk:

A gondolat szabadon száll - a költészet napja a Weöres Sándor Színházban

2012.04.12. - 13:00 | Rozán Eszter - Fotók: Weöres Sándor Színház

Április 11-e a költészet napja. 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapján a verseket. 1905-ben ezen a tavaszi napon született az a proletárfiú, aki eszmélvén költői magasságokba emelte a létezés összes szépségét és kínját, aki stílusával és mondanivalójával a mai kor emberét is elbűvöli. Versei hol megborzongatnak, hol elgondolkodásra késztetnek, hol pedig belénk hasít a felismerés, ezt az érzést én is ismerem. A Weöres Sándor Színházban József Attila Szabad- ötletek jegyzéke című vallomásával ünnepelték a jeles dátumot. Jordán Tamás megjelenítésében hitelesen tárult elénk a költő önmagával és az élettel vívott harca.