A húsvét legtradicionálisabb étele a bárány, amit már az Ószövetség szerint Krisztus korában is fogyasztottak, akkor ténylegesen áldozati ételként. Ezért is nevezi az Újszövetség Jézus Krisztust Isten bárányának. A levágott bárány vérével megkenték az ajtófélfát, hogy ne érje rontás a házat, az újszülöttnek ne legyen semmi baja. A bárányt sok helyen egyben sütik meg, hogy ne törjenek benne csontot.

A legrégebbi húsvéti eledelek közé tartozik a tojás. A tojás Krisztus-szimbólum, a feltámadt Üdvözítő jelképe, a termékenység szimbóluma. A tojás az életnek, az újjászületésnek is archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus a sírjából az emberiség megváltására. A tojáshéj az Ószövetséget, a belseje pedig az Újtestamentumot is jelképezi. A tojás piros héja Krisztus elhullajtott vérét, belső része pedig Krisztus verejtékét jelenti. A húsvéti tojás Jézus feltámadására emlékeztet.

A húsvéti tojáshoz kötődő szokások: A keresztanyák keresztgyerekeiknek szentelt piros tojást visznek húsvétkor. A háztetőn átdobott tojást ott ássák el, ahol leesik. Ez védi a házat a villámcsapástól. A piros tojás héját a szőlőbe vetik, hogy jégverés ne érje.

Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

A sonka már a parasztélet következtében jellegzetes húsvéti eledellé vált. Régen egész nagyböjtben nem ettek húst, így rengeteg maradt húsvétra, ezért ezeket is megszenteltették.

A sonkához kötődő szokások: A sonka csontját a kéményre szokták akasztani, hogy a tüzet elriassza vele. Mennydörgéskor előveszik és egy darabját a tűzbe vetik. Vannak települések, ahol a csont velőjéből kenőcsöt készítenek a betegségek ellen. A csontok védnek a jégveréstől, a tűztől, a dögvésztől és a tolvajoktól.

A megszentelt ételekhez kötődő szokások

Több Nyugat-dunántúli településen nagyszombaton este, a feltámadási körmenet alkalmával sonkát, kalácsot, tojást és tormát szenteltetnek meg a hívek. Hitük szerint a tojás Krisztus keresztfáját, díszítése Jézus kötelékét, a torma pedig a keserűséget jelképezi. Szentelés után ülnek csak le a családok étkezni. Először a család összes tagja a tormából eszik, hogy erős íze, könnyfacsaró illata elriassza a gonosz lelkeket. A tormának, a hagymának és a sónak archaikus gonoszelűző erőt tulajdonítanak, amelyet a hívek szemében az áldás csak még növel. A szentelt sóból a tésztába tettek az asszonyok, hogy jó legyen a kenyér. A hagyományőrző családokban a szentelt morzsáit nem dobják ki, hanem elégetik. Aki itt nem küld húst szentelni, az nagyszombat este az ételeket egy kosárban kiteszi az ablakba, hogy az Úr angyala éjjel megáldja azokat.

Praktikus receptek húsvétra

Magyarország nyugati részén nem honosodott meg oly mértékben a birka-, illetve bárányevés húsvétkor, mint például az alföldi régióban. A gasztrokultúra változásával a hagyományos ételek háttérbe szorultak, nagyon sokan inkább az egészségesebb étkezést részesítik előnybe a zsíros, nehéz ételekkel szemben.

Ilyenkor tavasszal a hideg téli napok után nagyon sokan vágyunk a szabadba, egyre többször figyeljük a szupermarketek polcain, a piacon, vagy a szerencsésebbek a kiskertekben, hogy mikor lesz friss petrezselyemzöld, mikor kezdenek hajtani a balkonládákban az évelő zöldfűszerek.

Az alábbiakban néhány olyan gyors, a pénztárcákat kevésbé megterhelő receptet szeretnénk megosztani a Tisztelt Olvasóval, amelyek mellett nem kell órákat a konyhában tölteni, mégis elbűvölheti vele a vendégségbe érkező rokonokat, barátokat. És mindezt a tavasz első ízletes zöldfűszereivel, a kaporral és a petrezselyemzölddel, valamint az egyik legegészségesebb főzeléknövénnyel, a spenóttal.

A leírt recepteket mind kipróbáltak!

Előételnek, kínáló falatkáknak készíthetünk sajtgolyót, a következő módon:

Reszeljünk le 30 dkg vegyes (füstölt, edami, trappista) sajtot. Keverjünk hozzá 5 dkg puhavajat, 2 gerezd reszelt fokhagymát, sót, valamint annyi tejfölt, hogy formázható, de kemény masszát kapjunk. Vizes kézzel kis golyókat formázunk belőle, majd megforgatjuk ízlés szerint vágott petrezselyemben, vágott kaporban, durvára darált dióban, mandulában, esetleg reszelt sárgarépában. Mindegyik golyó közepébe beleszúrunk egy fél ropit, és tálaljuk. 

Levesként tejszínes spárgakrémlevest ajánlunk, amit a következők szerint kell elkészíteni:

Konzerv spárgát használunk, de zsenge, friss spárgából is elkészíthető. 1 kis fej vöröshagymát kevés vajon megpirítunk, majd rátesszük a darabolt spárgakonzervet. Kevés vízen megpároljuk, ízesítjük sóval, őrölt fehér borssal, reszelt szerecsendióval. Ha a spárga puha, botmixerrel leturmixoljuk az egészet, majd levesállagúra hígítjuk. Készítünk egy tejszínes habarást, ezzel behabarjuk a levest. Felforraljuk, majd tálaláskor frissen vágott petrezselyemmel megszórjuk. Apróra vágott főtt sonkát kínáljunk mellé levesbetétnek.

Kétféle főételt is ajánlunk képzeletbeli vendégeinknek:

Az első egy cseréptálban párolt majoránnás vaddisznótarja, balzsameceten párolt zöldséggel, a másik pedig egy tejszínes, kapros egytálétel lesz.

Nézzük a vaddisznó tarját. Anyaghányadot nem írunk, személyenként két szelet hússal számolunk. A tarját szeljük fel fél centi vastag szeletekre, de ne klopfoljuk ki. A szeleteket sózzuk, őrölt borssal megszórjuk, majd a hűtőszekrényben egy két órát pihentetjük.

Az elkészítés előtt fél órával áztassuk be a cseréptálat!!

A vaddisznószeleteket panírozzuk be az alábbiak szerint: Először zsemlemorzsába, majd tojásba forgatjuk a szeleteket, ezután hirtelen megpirítjuk mindkét oldalát kevés olajon, majd félrerakjuk. Amikor az összes szelet húst megpirítottuk, akkor a cserépedény aljába rétegezzük a hússzeleteket úgy, hogy minden réteget megszórunk őrölt majoránnával. Kevés húslevest, vagy vizet öntünk alá, és HIDEG sütőbe tesszük. A sütőt a cserépedénnyel együtt melegítsük fel, különben a cseréptál elreped. Másfél - két óra alatt készre sütjük.

Amíg a hús sül, készítsük elő a zöldségeket a sütéshez. Ismét anyaghányad nélkül, csak a hozzávalókra és mindenki saját fantáziájára szorítkozva.

Ami szóba jöhet: lilahagyma, sárgarépa, csiperke vagy laska gomba, karfiol, zeller, cukkíni. Tisztítás után tetszőleges méretűre daraboljuk a zöldségeket. Abban a serpenyőben, amiben a húst elősütöttük, átpirítjuk, majd leöntjük világos vagy sötét balzsamecettel. Ne féljünk az ízektől, a párolás hatására a balzsamecet elveszti savanyú ízét, kellemes karamellizált íz lesz érezhető. A zöldségeket sózhatjuk, megszórhatjuk kakukkfűvel ízlés szerint.

Másik főételünk egy kapros tejszínes csirke vagy házinyúl egytálétel. 

Ehhez az ételhez jó a csirkének bármely húsos része, viszont aki nem idegenkedik a házinyúltól, abból is elkészítheti, nagyon finom lesz tőle, és nem mellékesen egészséges, mivel rendkívül gazdag fehérjében, esszenciális aminosavakban, valamint alacsony a zsír- és koleszterintartalma.   

Készítsünk a húsból kevés hagymával pörköltet, de ne tegyünk bele fűszerpaprikát. Amikor még kb. ½ óra van hátra a főzésből, tegyünk a pörköltbe egy csomag tésztát. Rövidcsövet szoktunk használni, de bármilyen száraz tészta jó hozzá. Öntsük fel annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és tegyünk bele mennyiségtől függően 2,5 - 5 dl tejszínt. Tálaláskor megszórjuk friss vágott kaporral.   

Amennyiben jó időbeosztással dolgozunk, akkor ez az ételsor 2,5 óra alatt elkészíthető.

Ha már mindenki jóllakott, mégis maradt húsvét után főtt sonka, piros tojás, akkor se csüggedjünk, a maradékból nagyon finom ételek kreálhatók. Ismét két kipróbált recept következik.

A maradék főtt tojásból készíthetünk egy húsmentes, egyszerű és mégis ízletes töltött tojást.

Az elkészítése a következő:

A maradék tojásokat pucoljuk meg, vágjuk ketté, szedjük ki a sárgájukat. Készítsünk zsemlés tölteléket, mint a töltött húshoz, ebbe törjük bele a megfőtt tojások sárgáját is, tegyünk bele kevés mustárt, és jó sok aprított, friss petrezselymet. Aki nem szereti a húsmentes ételeket, annak ajánljuk, hogy a töltelékbe keverjen bele csíkokra vágott gépsonkát vagy párizsit.

A töltelékkel töltsük meg a félbevágott tojásokat, majd tegyük őket kiolajozott tepsibe vagy tűzálló tálba. Aki fél attól, hogy felborulnak a tojások, az egy evőkanál tölteléket tegyen minden tojás alá, nyomja bele kicsit a tojást, nem fog felborulni.

A töltött tojások tetejére tegyünk reszelt sajtot, majd 20-25 perc alatt süssük meg.

A maradék főtt sonkából pedig kreálhatunk spenótos rakott tésztát.

Készítsük el a spenótot főzeléknek. Főzzünk ki egy adag száraztésztát. A kiolajozott tűzálló tálba öntsük bele a spenóttal összekevert tésztát. Tegyük a tetejére az apróra vágott főtt sonkát, majd szórjuk meg az egészet bőven reszelt sajttal. Nagyon finom, laktató étel. 

Reméljük, tudtunk segíteni az ünnepi menü összeállításában.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!