Aki tudta, mire vágynak a nők - Alfons Mucha plakátjaiból nyílt tárlat

2013.04.11. - 17:00 | vaskarika.hu

Aki tudta, mire vágynak a nők - Alfons Mucha plakátjaiból nyílt tárlat

Alfons Muchának, a szecesszió kiemelkedő cseh festőjének és grafikusának plakátjaiból nyílt szerdán nagyszabású kiállítás Prágában. Kiállításait gyakran aposztrofálják a nők dicséretének - joggal. Tematizált pannóin, grafikán megjelenített alakok igézően gyönyörűek. Egyenes tartás, kecsesen íves mozdulatok, hullámzóan szétomló hajkoronák - mind-mind luxusutazásra invitálnak az éteri szépség világába.

HIRDETÉS

A prágai Vigadóban (Obecní dum) a világhírű művész 1894 és 1935 között készített, sajátos stílusú 119 plakátjából 116 tekinthető meg július végéig. A várható nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítás hétfőn is látható lesz, holott ezen a napon a prágai Vigadó kiállítóterme zárva szokott lenni. A plakátok nagyobbik része a Polgármesteri szalonban látható, amelynek falait szintén Mucha-festmények díszítik.

A plakátokat Ivan Lendl, a nyolcvanas években az Egyesült Államokba távozott egykori cseh teniszcsillag gyűjtötte össze, majd nemrégiben eladta Richard Fuxa cseh vállalkozó alapítványának. A tranzakció árát nem hozták nyilvánosságra, prágai szakértők szerint azonban a gyűjtemény értéke mintegy 60 millió koronára - azaz több mint 600 millió forintra - tehető. A világon ez a legnagyobb Mucha-plakátgyűjtemény, és először Prágában állítják ki teljes egészében.
A nagy érdeklődéssel várt ünnepélyes megnyitóra a tervek szerint Ivan Lendl is hazalátogatott volna, de erre más elfoglaltsága miatt végül nem került sor. A megnyitón a teniszlegendát lánya, Marika képviselte. Lendl várhatóan április végén érkezik Prágába.

Az egykori sztárteniszező korábban a prágai közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy a hiányzó három plakátból egy-egy New Yorkban, illetve Hamburgban van múzeumban, míg a harmadikról nincs információja.

Alfons Mucha (1860-1939) a 19-20. század fordulóján a művészek akkori Mekkájában, Párizsban élt. Nemzetközi sikerét Sarah Bernhardtnak, a századforduló egyik legnagyobb és legismertebb színésznőjének köszönhette. Bernhardt 1894 karácsonyán festőművészt keresett, hogy elkészítse neki a Gismonda című színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a művészt, akivel korábban dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta. Más alkotásokkal összetéveszthetetlen plakátjai olyan nagy izgalmat keltettek Párizsban, hogy rövid időn belül szinte mindet leszedték, ahol csak kirakták őket: a cseh művész ezzel világhírnevet szerzett, és ő lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője.

Prága után a Mucha-plakátokat Lendl szülővárosában, a morva-sziléziai Ostravában állítják ki, majd nyugat-európai turné következik. "Japán, Kína és Oroszország is érdeklődött már a kiállítás iránt" - mondta Fuxa újságíróknak. (MTI)

Aki tudta, mire vágynak a nők - Alfons Mucha

Amikor művészemberek biográfiáit behatóbban tanulmányozzuk, a földi létük egy nagyobb marokba gyűrhető kivonata kristálytisztán kirajzolja, miként komponálja a gondviselés az élet fordulatos színjátékát. Alfons Mucha remek alany ezen tézisem illusztrálására, emellett a „fogyasztható művészet" jeligével indított sorozatunk kritériumainak is tökéletesen megfelel. Lakberendezők és poszterfutár cégek kedvence. Talán azért népszerű napjainkban is, mert nőalakjai nem fejeződnek be a plakátjain.

Vajon Alfons Mucha tisztában volt azzal, milyen szerencsés, amiért a Prágai Akadémia elutasította? Ezután autodidaktaként képzi magát, majd színpadképek tervezését tanító iskolába jár, az estéit egy rajzstúdióban tölti. Aztán, ahogy festőknél lenni szokott, nyakába veszi a világot, a végállomás a művészetek Mekkája, Párizs. A sorskönyvének majd öt éves fejezete itt nyer értelmet azáltal, hogy a sokáig nélkülöző, tanulmányait apróbb munkákból finanszírozó Mucha elkészítheti az ünnepelt színésznő, Sarah Berndhart „Gismonda" című színdarabjának plakátját.

Ezt követően Párizs szerte lépten-nyomon a saját alkotásaiba botlik, hirtelen berobban a köztudatba, és hallatlan népszerűségnek örvend. Szecessziós grafikái az évek során egyre kifinomultabbá válnak, amelyet nemcsak ciklusokba rendezett pannóin csodálhatunk meg, bélyeget, naptárt, árucikkeket reklámozó plakátokat és nyomatokat tervez. Alfons Mucha ékszereivel, bútoraival, tapéta- és szőnyegterveivel az iparművészetet is meghódítja, többek között ezért választottam sorozatom egyik alanyává. Lélekemelő, amikor művészi alkotás a hétköznapokat magától érthető módon képes gazdagítani, amikor a szépséget közvetítő kultúra nem sznob kiváltság, hanem alanyi jogúvá válik.

Muchát a szecesszió jeles képviselőjeként jegyzik, ennek ellenére nem vallotta magáénak az art nouveau elveit, nézeteit inkább a szimbolizmussal rokonította. Pedig elhíresült nőalakjaiban felhasználta a szecesszió egész eszköztárát - buja vonalvezetés, kígyózó indák, stilizált növényi motívumok, drágakő szépségű részletek, romantikus tisztaságot közvetítő, szabadon áramló formák jellemzik az alkotásait.

Nem elég, hogy a sznobok közül sokan Mucha nevének hallatán giccset prüszkölnek, emellett még hatásvadásznak is titulálható? Igaz, hogy alkotásai nélkülözhetetlen eleme a nő, amely hiába a földi szépség egyik remekbeszabott megnyilvánulási formája, Mucha sikerét önmagában ez a tény még nem alapozná meg. A kézenfekvő széphez képes volt még valami pluszt társítani, ez tette sikeressé a sokoldalú művészt. Kiállításait gyakran aposztrofálják a nők dicséretének, joggal. Tematizált pannóin, grafikán megjelenített alakok igézően gyönyörűek. Egyenes tartás, kecsesen íves mozdulatok, hullámzóan szétomló hajkoronák mind-mind luxusutazásra invitálnak az éteri szépség világába. A fátyolszerű ruhák alól kirajzolódó csodás női idomok, hetyke cicik, a kelmék suhogásából épphogy csak kiszabaduló vállak hatnak az érzékeinkre. Első látásra talán idealizáltnak hat ez a giccshatárokat feszegető vizuális parádé, de összességében mégsem, mert ezek a nőalakok nem fejeződnek be a plakátokon. A képek aurája hat a nézőkre, azt is készségesen elismerem, elsősorban a nőkre. Miért?

Mert mi, nők szeretjük, ha így néznek ránk. Imádjuk látni, hogy nemcsak a nyers húsunkat kívánnák marcangolni, hanem a férfiszemből tükröződő pillantások valami olyan esszenciával gazdagítják a szépségünket, amelyet csak tőlük kaphatunk. Meggyőződésem, nincs olyan csúnya nő, akit egy hódolattal teljes, vágyakozó férfipillantás ne tudna megszépíteni. Alfons Mucha pedig képes volt az alkotásaiban ezt megjeleníteni. Tessék utánacsinálni!

Hobbi és üzlet, milyen remekül megfér egymás mellett. Minden, ami titkos vágyakat érint, remekül eladható. Általában mi, nagy szépérzékkel megáldott nők őrizzük a házi kincses ládikók kulcsait, és kellően fellelkesítve akár még meggondolatlanul is tékozoljuk anyagi javainkat. Ezt pedig örömmel konstatálják korunk lakberendezői és feng shui szakértői. Számukra nem nagy tehertétel az ízlésesen ragyogó színvilágú alkotásokat elhelyezni a tervrajzokon. A térrendezés kínai tézisei pedig direkt kedvelik Mucha konkrét témát megjelenítő képeit. Az Évszakok, Csillagok, Művészetek, Virágok, Hónapok, Zodiákus jegyek ábrázolása meglehetősen keresendő a poszterfutár cégeknél.

A képek tanúsága szerint még a tetoválók sem menekülnek el minden lehetséges nyílászárót felhasználva, ha egy vendég az orruk elé dugja Mucha Tánc című alkotását. Ennek ellenére én férfiaknak csak akkor javasolnám, ha mellette bármikor bevállalnák egy rózsaszín tütü viselését is. (Enik)

Új hozzászólás