Prága plusz két különlegesség (útibeszámoló)
Képgaléria megtekintése2013.05.05. - 00:15 | Dart
Néhány éve egy Európa legkülönlegesebb helyeit bemutató albumban láttam egy fotót Kutna Hora sedleci városrészében található római katolikus templom hátborzongató csontvázdíszítéséről. Gyors helymeghatározás után kiderült, elérhető távolságban van a helyszín, és akár összeköthető egy prágai utazással. A tervből most lett valóság.
A sedleci csonttemplom mintegy 40 000 csontvázat tartalmaz, amelyek művészi elrendezésben díszítik a kápolna belső terét.
XIII. században a sedleci ciszterci monostor apátját II. Ottokár cseh király a Szentföldre küldte. Visszatérve, az apát magával hozott némi földet a Golgotáról, és széthintette az apátság temetőjében. Ezzel a sírkert népszerű temetkezési hellyé vált.
A XIV. század közepi nagy pestisjárvány idején, majd a huszita háborúk korában több ezer embert temettek ide, a temető területe hatalmasra duzzadt. 1400 körül boltozatos gótikus kápolna épült a temetőkert középpontjában talán azért, hogy újabb sírhelyek helyett ez az épület szolgáljon az örök nyugalom színteréül. Az építkezés idején napvilágra került tömegsírok csonthalmait is a kápolnában helyezték el.
1870-ben a Schwarzenberg család megbízta František Rint fafaragót azzal, hogy rendezze a csonthalmokat. A mester a csontok mésszel való fertőtlenítése és fehérítése után maradandót alkotott.
Négy hatalmas harang formájú halom foglalja el a kápolna sarkait. Egy, az emberi test valamennyi csontját magába foglaló óriási csontcsillár függ a koponyák füzérével díszített templomhajó közepéből. Emberi csontok alkotják a Schwarzenberg család címerét éppúgy, mint Rint mester aláírását a bejárathoz közeli falon.
A legmorbidabb talán a csillár, amely összefűzött állkapcsokon lóg.
A templom megtekintése után a cseh főváros felé vettük utunkat. Prágában célszerű a külvárosban megszállni, és a kiváló tömegközlekedéssel megközelíteni a belvárost. Mi nagy túrázók lévén, csak ingázásra használtunk villamost, egyébként mindenhova gyalog mentünk. Másnap végigjártuk a város fő nevezetességeit összekötő úgynevezett "hangyaútvonalat". (Vár, Károly híd, Óváros tér, Vencel tér). Egy napba belefért a Várnegyed főbb nevezetességeinek megtekintése (Prague castle - short visit családi jegy 500 K). Szent Vitus katedrális, régi királyi palota, Szent György templom, Arany utcácska végén a Daliborka toronnyal. A katedrális tornyába a meredek csigalépcsőn még felmásztunk, ezért külön kellett fizetni (150 K), a látvány viszont minden pénzt megér.
Gyors ebéd egy csendes mellékutcában lévő étteremben, majd irány Vysehrad. Útba ejtettük a Táncoló házat (Tancici Dom), majd elérkeztünk a várhegyhez 1.0-hoz, ugyanis ezen a helyen állt az ősi vár. Alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, állítólag itt alapították meg a várost. A fokozatosan kiépülő vár a Přemysl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépülésével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját.
A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára. Mára csak a várfalak állnak, fő építménye a neogót stílusú Szent Péter és Pál templom. Kissé furcsa, hogy közvetlenül a várfal mellett teniszpályák sorakoznak.
A templom mellett fekvő sírkertben híres cseh személyiségek nyugszanak, többek között Dvořák, Alfons Mucha, Bedřich Smetana és Jan Neruda. A temető nemzeti történelmi emlékhely: csodálatos szobrai, egyedi síremlékei miatt különleges hangulata van. Az elmélkedésünket csak néhány harsány, hevesen gesztikuláló olasz zavarta. A belváros turistaözöne után igazi nyugalmat sugároz a gyéren látogatott hely.
Vasárnap reggel hazafelé vettük az irányt kis kitérővel Cesky Krumlov-ba. A várat XIII. században kezdték építeni. A Rosenberg család uralkodásával indult a környék fejlődésnek, a XVI. századra már fényes reneszánsz város és kastély volt.
A kastélyt a Rosenbergek 1601-ben adósságaik miatt kénytelenek voltak eladni azt II. Rudolf német-római császárnak. Később II. Ferdinánd osztrák főherceg az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, a harmincéves háborúban nyújtott katonai segítségükért. 1719-ben az Eggenberg család kihalt, őket a házasság révén rokon Schwarzenbergek követték, akik egészen a második világháborúig birtokolták a várat. Ők és korábban az Eggenbergek is komoly fejlesztésekbe kezdtek: a XVIII. század elején a kastély modern és fényűző volt, az átépítéseknél a bécsi udvart vették mintául.
A várba az út a medveverem fölött vezet, ma is medvék tanyáznak benne. Vélhetően őseik kikészített bundáit láthattuk a vármúzeumban, van belőlük jó pár példány. A korhűen berendezett szobák, aranyozott hintó és különlegesen festett táncterem a vár fő látnivalói, és természetesen a különleges kilátóhelyek e középkorból itt felejtett városkára.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1946 szavazat
Új hozzászólás