Hétvégén rendezte meg Balatonalmádiban a Magyar Független Film és Video Szövetség a 38. Dunántúli Függetlenfilm Szemlét. Ezen a szakmailag elismert, tájegységi amatőr filmes fesztiválon leginkább olyan alkotók mérettek meg, akiknek nem fő tevékenysége, mondhatni nem megélhetése a filmkészítés, mégis lelkesen, és magas színvonalon alkotnak mozgóképeket.

A versenyfilmek mellett a pénteki és a szombati napon válogatást láthattunk a 40. Magyar Filmszemle kisjátékfilmjeiből. Helyzetjelentést kaptunk a függetlenfilm jelenlegi állapotáról Budapesten és vidéken is egyaránt. Kronauer Ádám vezényletével a kukoricaleves, a pörkölt és a kézzel szaggatott nokedli után - és némi somogyi bor kíséretében - betekintést nyerhettünk a legújabb Hd-s kamerák előnyeibe, hátrányaiba, a digitális műsorszórásba, valamint egy nagyon érdekes témakörbe, a mesterséges szem világába, amely egy szembe ültethető, mesterséges segédeszköz kifejlesztésével igyekszik visszaállítani a megvakult betegek látását. Némi figyelemfelkeltő mondat a témával kapcsolatban: A szemmodell alapja valószínűleg egy programozható számítógépes chip lesz. A tudósok megállapították, miként működik a szem retinája, milyen szerepe van a retinában lévő sejtrétegeknek a képábrázolások észlelésében. Az idegsejtek csoportjai ugyanis különféle vizuális vonásokat jelenítenek meg, és az információkat az agy különböző ösvényeire juttatják el. Így megjelenhet az érzékelt dolog kép formájában, a sérült szem előtt, amit nyulakon végzett kísérletek során fedeztek fel. Bár a tényleges eredmény még várat magára, de a kísérletek biztatóak.

A díjazott filmek

Visszakanyarodva az alkotásokhoz, a filmes mustrára közel 20 dunántúli alkotás érkezett, amelyből a neves és elismert zsűri - Bakács Tibor Settenkedő, filmkritikus, Bollók Csaba a többszörös díjnyertes Iszka utazása című film rendezője, és Czabán György a MAFSZ elnöke, függetlenfilmes (Feri és az édes élet, Országalma) - egyértelmű és minden zsűrizésnél szokásos nehézség nélkül, a szakmai konzultáció után választotta ki a dobogós helyezetteket. Az ünnepélyes eredményhirdetésre vasárnap délelőtt került sor. Különdíjat kapott a Csak nő és férfi című alkotás Horváth Szilárd, és Klacsán Gábor alkotása, mely egy lecsúszott rendőr, és egy prostituált csavaros szerelmi helyzetét állítja a középpontba. A film profin volt fényképezve, mondhatni formailag jobb volt, mint tartalmilag.

Ketten a zsűriből - Czabán György (balról), a MAFSZ elnöke és Bakács Tibor Settenkedő

A képzeletbeli dobogó 3. fokára Katits Kálmán ...Élni és élni akartam... című alkotása állhatott. A film a Kárpátalján élő, 81 éves túlélő, Becske Imre emlékezetén keresztül mutatja be a „málenkij robotot". 1944 novemberében a szovjet csapatok az akkor még Magyarországhoz tartozó, jelenleg Kárpátaljaként ismert területről, úgynevezett háromnapi jóvátételi munkára („málenykij robotra") behívtak több, mint tízezer civil magyar és német férfilakost. A férfiakat háromnapi jóvátételi munka helyett gyűjtőtáborba vagy koncentrációs táborba kísérték, és kényszermunkára ítélték. A negyedórás filmet egyetlen helyszínen - kicsit rosszul megválasztott háttér előtt - rögzítették, és beszélő fejes stílusával egy mély emberi drámát mutat be, melynek során a sokszor némán kitartott csend is beszél a sebző emlékeit felidéző szereplő helyett.

Második helyezett lett a Boros Ferenc - Horváth Zoltán alkotópáros Jégkirálynő című dokumentumfilmje. A félórás portréfilm a kezdetektől napjainkig kíséri végig Nagy Marianna Európa bajnok, olimpiai bronzérmes műkorcsolyázó pályafutását. Testvérével, Nagy Lászlóval versenyzett, páros műkorcsolyázásban több mint egy évtizeden keresztül a világ élvonalába tartoztak. Nehézségek, szándékos hátráltatások és sikerek kísérték pályafutását. Az alkotás egyben kordokumentumként is értelmet nyer, hiszen nemcsak egy személynek szán jelentős szerepet, hanem az akkori korhoz való alkalmazkodást is bemutatja. Egy szerethető, pozitív életszemléletű emberi élet és sportkarrier bontakozik ki előttünk, ahol a mondatok mögött felsejlik a történelem sötét múltja is. Mariann néni élményanyagát megfelelő helyen bevágott archív felvételek és képek színesítik. A Jégkirálynő fejére pedig - a jól sikerült szombathelyi műjégpályás befejezés során ténylegesen is - rákerül a korona.

Az alkotók egy csoportja - 38. Dunántúli Függetlenfilm Szemle

A fesztivál egyértelmű győztese a Kamera 67 stábja lett, Kotnyek István, Gerócs László és Szabó Zsigmond remekműve, Az ezüstkor vége minden ízében tökéletes alkotás. Elkapott és kiragadott pillanatokat ábrázoló képsorok az ezüstalapú fényképezés emlékére. Az idő, az elmúlás esztétikája jelenik meg a női szépséget bemutató, régi, megkopott fényképek során. Az ifjúság és az ezüstkor vége, a sokat emlegetett - általam csak hírből hallott - csodás 60-as évek stílusa, és a „bundás korszak". A film képei Bunuelt és Huszárikot idézik, a kortárs aláfestő zene pedig csak fokozza a szépséget a női idomok lassú égése láttán. Szembesítet minket az elmúlással, és arra döbbent rá, hogy a halál, és az idő csak addig keseríti meg az életüket, amíg tudomásul vesszük és minden erőnket összeszedve harcolunk ellene. Az életből kiragadott pillanat pedig örökre az emlékünkben él. A zsűri továbbjutatta az alkotók Három Bagatel című alkotását is.

A díjazott filmek előzsűri nélkül kerülnek az országos filmszemle versenyfilmjei közé, melynek Szombathely után idén Nyíregyháza ad otthont. És mi a tanulság? Az, hogy a szívvel-lélekkel készített film sokkal értékelhetőbb egy pénzzel teletömött, profik hátán felkúszó, etikai biztosítékot kiverő riporter szomáliai kéjutazásánál.

Arany 'Gold' Zoltánnak köszönet a képekért, mi pedig a családias hangulatú kis filmes sziget után találkozunk Nyíregyházán.