Padányi József 1991-ben végezte el a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát, ott szerzett kandidátusi oklevelet, 2007-ben az MTA doktorává avatták. Több évet töltött misszióban Bosznia-Hercegovinában, szolgált a vezérkarnál és különböző csapattiszti beosztásokban. 1997-ben került a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre. Kutatási területe a hadtudományhoz tartozik: műszaki támogatás, az éghajlatváltozás hatása a biztonságra, civil-katonai együttműködés, csata- és hadszíntérkutatás. 1991-ben kapta meg a Pro Scientia Aranyérmet a katasztrófák elleni védekezés területén végzett kutatásaiért.

Padányi József előadásában Zrínyi-Újvár - magyar és horvát nyelvű könyvekben részben publikált, hazai és nemzetközi konferenciákon bemutatott - kutatásának legújabb eredményeiről számolt be az érdeklődőknek. Zrínyi-Újvár nem más, mint a költő és hadvezér Zrínyi Miklós (1620-1664) egyetlen hazai területen található építménye, bár ezt a tényt a jelen kutatásig senki sem tudta bizonyítani. Zrínyi-Újvár két ország, két megye, két falu és két természetvédelmi terület határán fekszik, így nem csoda, hogy mind a horvát, mind a magyar fél magának követelte. Pontos helyének megállapítása azért ütközött nehézségekbe, mert 1664-ben a törökök gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé, és helye lassan feledésbe merült.

Az 1784-ben végzett első katonai felmérés sem tartalmaz semmilyen utalást rá, ugyanakkor magyar és horvát részről is számos kísérlet történt Zrínyi-Újvár pontos helyének a megtalálására. A Padányi József vezette magyar kutatócsoport munkája 2006-ban kezdődött el. A kutatás érdekessége módszertanában rejlik, hiszen a kutatás a csata- és hadszíntérkutatás eszközrendszerének széles spektrumát, legújabb módszereit vonultatta fel. Az eredmények összeállítása ezek után a kirakós játékhoz hasonlít. A rendkívül pénz- és eszközigényes kutatáshoz az Európai Uniótól is sikerült forrást szerezni.

A kutatás módszerei alapvetően két csoportra bonthatók: levéltári és terepi kutatásokra. Levéltári kutatásokat a bécsi, a grazi és a zágrábi levéltárban végeztek; Grazban mintegy 200 oldalnyi, német és olasz nyelvű, mindez idáig közzé nem tett anyagot gyűjtöttek össze a várról és Zrínyiről.

A terepvizsgálatok kivitelezése nemcsak technikai szempontból volt nehéz, de a szükséges engedélyek beszerzése is rendkívüli erőfeszítést igényelt. A terepi kutatások során alkalmaztak többek között fémkeresős vizsgálatot, melynek köszönhetően száznál több leletre bukkantak. A talaj alatti (akár 80-100 cm mélyen lévő) fémtárgyakról készített két- vagy háromdimenziós képek segítenek megítélni, hol érdemes ásni. A fémleleteken (muskétagolyók, ágyúgolyók, repeszek stb.) később a miskolci egyetem kollégái segítségével metallurgiai vizsgálatokat végeztek.

Ezen kívül alkalmazták a légi fényképezés módszerét 500 méter magasságból, ún. UAV - pilóta nélküli repülőgép - segítségével, használtak légi terepszkennert (ún. LIDAR-t, a gyöngyösi főiskola munkatársaival), talajradart a pécsi régészeti tanszékkel együttműködve, sőt, még az ásatásba is belekóstoltak a megyei múzeumok szakembereinek segítségével. A módszerek korszerűségét jelzi az a tény, hogy az adatok feldolgozása után centiméteres pontosságú talajképet tudnak majd rajzolni a várról és környékéről.

Padányi József az előadása során nemcsak vetített képekkel tette rendkívül életközelivé a kutatást, de néhány eszközt és leletet „élőben" is megnézhettünk, sőt, a kezünkbe is vehettünk. A kutatóknak a nemzetközi együttműködés és az oktatás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy évek óta minden nyáron megrendezik a Zrínyi-fesztivált hat magyar és hat horvát falu közreműködésével, jelenleg pedig egy tanösvény létrehozásán fáradoznak.
A kutatás legfontosabb eredménye, hogy egyértelműen bizonyította: Zrínyi erőssége a Mura bal partján, magyar területen állt. Emellett Zrínyi-Újvár kutatása olyan mintaprojektnek bizonyult, amelynek tapasztalatait további magyar hadtörténeti helyek, objektumok kutatása során is hasznosítani tudják, ezzel gazdagítva tudásunkat országunk és honvédelmünk történelméről.