"Nem csináltunk semmit, élni akarunk" - A roma holokausztra emlékeztek Bükön
Képgaléria megtekintése2013.08.04. - 19:00 | vaskarika.hu - Fotók: Kóbor Károly
Augusztus 2-án Bükön emlékműavatással és koszorúzással emlékeztek a 69 évvel ezelőtti roma holokausztra. "Nem csináltunk semmit, élni akarunk" - a szemtanúk szerint ezt kiabálták a cigányok, amikor 1944. augusztus másodikán egyetlen éjszaka alatt mintegy négyezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Az európai cigányság ezért ezen a napon emlékezik - ahogy ők nevezik cigányul - a Pharrajimosra.
A kutatók a koncentrációs táborokban és a helyi vérengzések során kivégzett európai romák számát félmillióra becsülik; a fajüldözés a magyarországi roma közösségek csaknem harmadát közvetlenül érintette.
A büki cigány önkormányzat a tavasszal egy látogatást szervezett az auschwitzi-birkenaui haláltáborba. Már ekkor megfogalmazódott az ötlet, hogy Bükön is emlékhelyet kell létrehozni az elhurcoltak, meggyilkoltak tiszteletére.
Németh Tiborné vezetésével keresték meg Csávás Csaba szobrászművészt, aki három tervezetet is készített az emlékműre. Az elkészült márvány alkotás hátoldala egy kemencét ábrázol nagy kéménnyel - aki járt Auschwitzban, annak a gyilkos kémény megmarad az emlékezetében - elől a kemencéből egy dögkeselyű válik, aminek kígyó szeme, sátáni szeme van. A már halott csecsemőt a testével védi az anya a madártól, a gyilkostól.
A megrázó, elgondolkodtató emlékmű avatására 2013. augusztus 2-án, pontosan 69 évvel a gyilkos éjszakát követően került sor.
A Büki Női Kar magyar Himnuszát követően a Karaván Família elénekelte a cigányok himnuszát, majd Németh Tiborné, Bük Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke köszöntötte az ünnepség részvevőit.
A szobor leleplezését követően a katolikus és az evangélikus lelkész megáldotta az alkotást.
Az ünnepi megemlékezések sorát Totha Péter Joel vezető tábori rabbi kezdte.
„A hatmillió áldozat nem tud felállni, hogy ujjal mutasson és kiáltsa: vádollak, mert hamvaik szétszóródtak Auschwitz és Birkenau lankáin, mezein. Sírjaik szétszóródtak Európa széltében, hosszában." Hatszázezer zsidó és ötvenezer cigány mártír honfitársunk esett áldozatul az öldöklésnek. Bükön imát mondunk értük, akiknek sírjuk sincs. Bár a hatodik parancsolat azt mondja "Ne ölj!", ám ennek ellenére a történelem legnagyobb gyalázatát követték el, legyilkolva embereket a bőrszínük, a vallásuk miatt. A mi feladatunk, hogy emlékezzünk rájuk.
Németh Sándor, Bük város polgármestere arról beszélt, hogy a cigányoknak először azt mondták, hogy ez a Te hazád védd meg, majd utána azt mondták, hogy mégsem az, és nincs rád szükség, utána csendőrök összeírása alapján kerültek vagonokba, majd pedig táborokba. Az emlékezés is sokkal nehezebb, hiszen amíg Bükön a zsidó áldozatok névsora szerepel a Hősi Emlékművön, ez a cigány áldozatoknak nem adatott meg. A templomkertben látható emlékmű szól a nevesített és névtelen áldozatoknak, és azért állították, hogy ez a kegyetlenség soha ne ismétlődhessen meg.
„A halottakat, a meggyilkoltakat már nem hozhatjuk vissza az életbe, a kínokat, a szenvedéseket, a megaláztatásokat már nem tehetjük meg nem történtté. De nevén kell nevezni a dolgokat a jelen és a jövő okulására." „ Hinni kell az örökös emberi értékekben"- mondta el megemlékező beszédében Harangozó Bertalan kormánybiztos.
„A történelemnek a szemébe kell nézni" - idézte Illyés Gyulát Kovács Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke. A történelemmel valóban szembe kell nézni és el kell számoltatni azokat az embereket, akik ezt a történelmet előidézték. Majd a gettó szót elemezte, amely egy Velence melletti kis sziget nevéből egy félelmetes intézmény nevévé vált. A keresztény emberi értékekre hívta fel a figyelmet.
Sztojka István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője végig elemezte azokat az parlamenti, kormányzati döntéseket, eseményeket, amelyek a második világháború során elvezettek a bőrszín, származás alapján történő gyilkosságokhoz.
A rendezvény zárásaként a helyi és országos szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1946 szavazat
Új hozzászólás