"Meghalunk, ha nem dobolhatunk" - Zenészlelkület vs. hideg fej: ahogy a Drummolo tagjai látták a rendőri intézkedést
2013.08.27. - 15:45 | Büki László 'Harlequin' / MTI
Három évvel ezelőtt épp a Savaria Karnevál hozta össze a Drummolo együttest. Az a rendezvény, ahol a már-már tradicionálisnak számító utcazenélésüknek idén rendőrségi beavatkozás vetett véget. A csapat tagjai ismerősek lehetnek a Borok utcájából, ahol mindig a legtovább tart a karnevál: évek óta szórakoztatják az utca látogatóit a karneváli programok lecsengése után. Most sem volt ez másképp, mégsem úgy végződött, ahogy eddig. Skultéty Ritával és Tamás Sándorral, a zenekar két tagjával beszélgettünk a történtekről.
„Igen, bennünk volt a dafke, amikor nem hagytuk abba, de az is benne volt, hogy ha zenélünk, visz minket a lendület, és nem tudjuk abbahagyni. Nekünk ilyen a lelkületünk, hogy visz minket az egész. Hiába jön oda egy rendőr, észre se vesszük, mert csak a zene van. Minket a lelkünk visz, őket az agyuk." - Skultéty Rita
"Nem vagyunk bűnözők, nem vagyunk drogosok, akikre 30 rendőrt kell kivezényelni" - az előzmények
Az előzményről az egyik zenész, Skultéty Rita nyilatkozott lapunknak, aki épp akkor nem dobolt, amikor a rendőrök kiérkeztek, így ő csak szemlélője volt annak, ahogy zenésztársait és két táncost, összesen 7 főt elvisznek a rendőrök.
„Az történt, hogy a karneválon éjfél után mindig szoktunk dobolni. Ez 10 éve már tradíció, az emberek konkrétan már várják, hogy nekiálljunk dobolni és szórakoztassuk őket éjfél után. Nem zavarunk be a karneváli programba, ezt tiszteletben tartjuk, és most is ez történt.
Az igaz, hogy felszólítottak minket többször is, hogy hagyjuk abba, viszont mi ezt nem tettük meg, mert ez a karneválhoz hozzátartozik, és nem gondoltuk, hogy egy Képtárnál vagy Iseumnál, ahol nincsenek lakóházak, ahol nem zavartunk senkit, ez probléma lehet, és nem éreztük a jogosságát annak, miért kellene abbahagynunk.
Mivel felszólítottak minket ötször - ez tény, ebben a rendőröknek igazuk van -, s mi nem hagytuk abba, válaszként hirtelen 30-an rohantak le minket. Egy emberre 5 rendőr ugrott rá, leteperték őket a földre és bilincsbe verve vitték el a művészeket. Nemcsak a zenészeket, hanem a táncosokat is, akik fellépői voltak a karneválnak. Ez a mai világban egészen nonszensz. Zenészeket, művészeket bilincsbe verve elvinni, ilyen brutális módon bánni velük, ezt nem lenne szabad.
Az intézkedés mindenkit nagyon megviselt lelkileg, nemcsak azokat, akiket elvittek, hanem azokat is, akik szemtanúi voltak az esetnek. Véleményünk szerint korántsem volt arányban az eset súlyával, konkrétan az egyik pesti táncos lányt, aki kb. 40 kg, végighúzták a földön, azért, mert dobolt a karneválon... egy másikat lesokkoltak. Orvoshoz mennek, látleletet kérnek, és jogi tanácsadóhoz fordulnak az eset kapcsán. Két ártatlan áldozata is van a történetnek, akik semmit nem csináltak: ott álltak és hallgattak minket. Őket is bilincsbe verve vitték el. Csendháborítás miatt vitték be a társainkat, miközben minden második bódéból hangosan szólt a zene. A karnevál évek óta erről szól.
Az intézkedés arányosságára visszatérve, szerintünk a következő lépés az lett volna, hogy megfognak minket a karunknál fogva és elvezetnek a hangszereinktől, hogy ne tudjunk csendet háborítani tovább. Elismerjük, hogy ellenálltunk - először a karneválszervezők szóltak, majd a rendőrök is legalább ötször kérték, hagyjuk abba, mi konkrétan megmondtuk, hogy nem -, de nem vagyunk bűnözők, nem vagyunk drogosok, akikre 30 rendőrt kell kivezényelni.

"Eddig egyik évben sem kértünk engedélyt, soha nem kellett."
Mi ingyen szórakoztattuk az embereket, még csak tokot sem raktunk ki. 40-50 barátunknak, rajongónknak játszottunk a Képtárnál. Annyira tradíció már, hogy mindenki tudja: éjfél után táncosokkal jön a Drummolo, és itt fog dobolni. Sokan csak ezért jönnek ki a karneválra, illetve éjfél után a Borok utcájába, hogy minket meghallgassanak."
Ha ez tradíció, akkor vajon a Karneváliroda miért nem respektálja ezt? Mi kell ahhoz, hogy a zenekar megkapja legálisan a Borok Utcája egyik szegletét, és a közönség szórakoztatására ingyen zenéljen, kvázi, mint egy utcazenekar? Ez egy közterületfoglalási engedély kiadásával párperces ügyintézői munka lenne, mindannak ismeretében, hogy a banda rendszeres éjfél utáni „program" a borutcában. Erre a következő választ kaptuk Skultéty Ritától:
„Egy szervező mondta, hogy menjünk be engedélyért pénteken, majd utána beszélgettem valakivel, aki azt mondta, hogy felesleges bemennem, mert úgysem kapunk. Ezért nem mentünk be engedélyért. Úgy gondoltam, hogy ha bemegyek, és nem kapunk engedélyt, de ennek ellenére kiülünk, akkor még nagyobb „szarban" lettünk volna. Eddig egyik évben sem kértünk engedélyt, soha nem kellett."
Skultéty Rita ütőhangszeres, a grazi Zeneművészeti Egyetem oberschützeni kihelyezett tagozatán szerzett két diplomát. Játszott többek közt a Bécsi Szimfonikus Zenekarban, a Bécsi Ifjúsági Zenekarban, a Grazi Szimfonikus Zenekarban, a Jeunesse Ifjúsági Világzenekarban, az Austrian Art Ensemble-ben, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarban, a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar, a Győri Filharmonikus Zenekarban, a soproni Strokes-ban. Jelenleg a KIBu (Komponisten Interpreten Burgenland - Burgenlandi Zeneszerzők és Előadóművészek Egyesülete) és a Drummolo tagja. A zenéből él - előadó, zeneszerző.
Beszéljünk egy kicsit a Drummolóról, ami az FM zer0-nak az utódja, ha jól sejtem, vagy tőlük teljesen független?
Tamás Sándor: Nem teljesen független. Az FM zer0-tól ketten jöttünk. Varga Gergely és én, Skultéti Rita és Somlai Zoltán pedig csatlakoztak.
Skultéty Rita: A Savaria Karneválon találkozott a csapat négy éve. Ott doboltak a Szimfónia Kávézó előtt, Sanyi és Geri, mi pedig a gólyalábasokkal és a garabonciásokkal a színpad mellett zenélgettünk. Valaki szólt, hogy ott is vannak dobosok az utca közepén, és tulajdonképpen így találkoztunk, hogy mi csapódtunk hozzájuk. Én leültem dobolni, a többiek pedig játszottak azokon a hangszereken, ami épp náluk volt. Azok az ismeretségek azóta is megvannak, egyikük Rumi Laci, akit szintén ilyen alkalommal ismertünk meg. Ő még most pénteken is ott volt velünk, szombaton már nem. De erről szól a karnevál, mi is így ismerkedtünk meg. Egy ideig összejártunk, és aztán arra gondoltunk, hogy írunk számokat, és legyünk egy zenekar. Elkezdtünk zenéket írni, de nevünk még nem volt. Akkor jött a Drummolo. Most már ott tartunk, hogy egyórás repertoárunk van, saját számokból.
Hivatalosan kaptatok már szombathelyi kulturális eseményekre felkérést?
S.R.: Máshova igen, csak Szombathelyre nem. Játszottunk a sárvári Nádasdy Történelmi Fesztiválon, Stadtschlaining-ban, egy osztrák záróbulin, ahol Afrikától az arab országokig mindenhonnan érkeztek, és ott táncoltak, tomboltak velünk. Legutóbb az őrségi Hétrétország Köztiválon, és nagyon jó közönségünk volt mindenhol.
Mit gondoltok, mi az oka annak, hogy Szombathelyről nem kaptok felkérést? Itt van egy formáció, aki igazi karneválzenekar, ha úgy tetszik, mert az a stílus, amit képvisel, egy spontán örömzene, és ennek ellenére egy ilyen eseménynek mégsem illeszthető a programstruktúrájába.
S.R.: Szerintem itt több minden lehet a háttérben. Az egyik az, hogy azt hallottam, rengetegen keresik meg a karneválszervezőket, hogy szeretnének fellépni. Ez az egyik, hogy nem tudnak mindenkivel tüzetesen foglalkozni. A másik pedig, én azt gondolom, hogy a személyiségünkkel függ össze. Én felvállalom, hogy mind a négyen - a Drummoló zenekar tagjai - nagyon erős karakterek vagyunk, és nagyon különbözőek. 2006-2007-ben még felléptünk a karneválon, azóta nem. Nekünk is furcsa, hogy egy helybeli bandát nem hívnak meg (a Karnevál csütörtöki napja a szombathelyi bandáké volt - a Szerk.). Én fel is vállalom, hogy egy elég zűrös személyiség vagyok, mint ahogy a zenészek általában azok, biztosan ez is bejátszik, és ez nem mindenkinek szimpatikus. Szerintem mi vagyunk azok a karakterek, akiket vagy nagyon szeretnek, vagy utálnak. Középút nincs. Ez karneválszervezői szempontból nem biztos, hogy szimpatikus, ugyanúgy, ahogy persze a rendőröknek sem volt az. Azért mondtam, hogy én valamelyest értem a dolgokat, de azért nézzük a mi szemszögünket is. Az emberek felét biztosan irritáljuk a személyiségünkkel, de ezt zenével kompenzáljuk. Amikor színpadon vagyunk, azt meg lehet nézni. Én zenélésből élek, szabadúszó művész vagyok. Nyilván, ha ebből nem tudnék megélni, akkor más munkám lenne. De meg tudok. A zenéimet elismerik az emberek, zenéket is szerzek. A színpadon mindig letesszük a minőséget, amit egy koncerten kell.
A karneválra minden évben adtatok ajánlatot, hogy szeretnétek fellépni, vagy ez volt az első? Mert úgy tudom, hogy most adtatok. Kaptatok erre választ a karneválszervezőktől?
S.R.: Nem kaptunk választ. A zenekar menedzselését is én csinálom, én elküldtem nyár elején a fesztiváloknak az ajánlólevelünket, a youtube linket, és írtam, hogy szeretnénk fellépni. Mindenhonnan kaptunk választ, sőt, meg is hívtak minket mindenhova, kivéve a karnevált, ahonnan választ sem kaptunk. Nem akarom a karneválszervezőket sértegetni, mert nincs hozzá jogom, hiszen lehet, hogy napi ötven mailt kapnak zenekaroktól, hogy fel szeretnének lépni, és lehet, hogy a miénket el se olvasták. De megmondom őszintén, hogy bennem volt egy dafke is, itt a rendőri intézkedésnél, hogy azt mondtam, hogy nem hagyjuk abba.

Akik ismernek titeket, tudják, hogy a Borok utcájában a karnevál végén minden évben itt vagytok, és csináljátok éjfél után azt a hangulatot, ami egy fesztiválon, vagy egy karneválon teljesen életszerű.
T.S.: Így van. Az emberek azt tudták, hogy mi minden évben kimegyünk, minket megtalálnak a Szimfónia Kávézónál, és szórakozhatnak, jól érezhetik magunkat, függetlenül attól, hogy kaptunk-e engedélyt, vagy sem.
A spontán akciók a sava-borsát jelentik egy ilyen rendezvénynek, más kérdés, hogy éjfél után a spontán akciókhoz is engedély kell, illetve mennyire spontán, hisz tudatosan időzítitek a karneváli programok utánra.
S.R.: Én visszaemlékszem egy négy évvel ezelőtti, ugyanilyen karneváli dobolásra, a rendőrök még mosolyogva mentek el mellettünk. Megálltak, és szórakoztak. Megkérdeztem tőlük, hogy nem küldenek-e el minket, és hogy abba kell-e hagynunk, és mondták, hogy nem. Ez is hajnali négykor volt.
Most nem volt olyan előzmény, mint például pénzkéregetés, balhé, hangoskodás? Semmi nem volt?
S.R.: Nem, semmi. Az volt a baj, hogy nem volt engedélyünk, tehát mi nem dobolhattunk itt, ezen volt a hangsúly. Senkinél nem voltak drogok, nem kéregettek. Spontán zenélés és táncolás volt, és az embereknek ez tetszett. Erre kaptuk mi ezt az intézkedést.
Hogy mi lehet a kiváltó ok, amiért ez az egész kirobbant? Szerintem néhány embernek az „cseszte a csőrét", hogy amikor elkezdtünk dobolni, akkor mindenki odajött, és csak annál a négy standnál ittak, ami körülöttünk volt, és az összes többinél nem...
Hogy tekintetek ezek után a karneválra? Jövőre is spontán akciót szerveztek, és nem vette el a kedveteket? Hisztek abban, hogy igenis helyetek van ott, vagy azt mondjátok, hogy akkor itt mi letettünk a Savaria Karneválról?
T.S.: Még több ember, még több dobos.
S.R.: Ez nagyon nehéz kérdés. Tegnap már nagyon kedvtelenül jöttünk ki, és dobokat sem hoztunk, mert provokálni sem szerettünk volna. Hiszen ha egy ilyen akció után kijövünk dobokkal, az már provokálásnak minősül. De rosszul esett, hogy tegnap ott ültünk a Borok utcájában, ittuk a borunkat, és arra gondoltunk, hogy tavaly ilyenkor még doboltunk vasárnap is, és most nem tehetjük meg. A jövőben, hogy mi lesz a karnevállal, azt még nem tudjuk. Szerintem lesz ennek a dolognak folytatása, és a karneválszervezőkkel is fogunk beszélni, mert én úgy gondolom, hogy van a rendőrök álláspontja, van a karneválszervezőké, és van a miénk. Ezek különböző vélemények, és ezt minden szemszögből meg kell vizsgálni. Én szeretném ezt velük értelmes ember módjára tisztázni, és azt megbeszélni, hogy a jövőben ezt hogyan csináljuk, hogy mindenki jól járjon. A rendőrség is, ők is, mi is, és legfőképp a karneválozók. Találjunk valami kompromisszumot.
Ez lehet, hogy jó út lesz ahhoz, hogy jövőre legálisan a karneválon fellépjetek. Ha egy nagyon rövid gondolattal kellene összefoglalni, hogy mi a véleményetek, hitvallásotok a zenéről, akkor mi lenne az?
S.R.: Nekem annyi, hogy a zene az élet.
T.S.: Mind meghalunk, ha nem dobolunk, ha nem zenélünk.
A Drummolo 2010-ben alakult egy fesztivál mámoros éjszakáján, ahol egy hajnalig tartó freestyle dobolás alkalmával verődtek össze a tagok. A csapat négy tagja más-más zenei irányzatból érkezett. A zenekar egyetlen női tagja, Skultéty Rita a klasszikus zene világából jött, Somlai Zoltán a punkrock-ból, Varga Gergely és Tamás Sándor pedig a fúziós zenét játszó FMzerO zenekarból. Ebben a formációban főként afrikai és arab ritmusokat játszanak djembéken és különböző méretű darbukákon, természetesen egy kis funky-val és színes szólóbetétekkel fűszerezve. A csapat lehetőséget ad arra, ha az érdeklődők hoznak ütőhangszert, akkor az este egy nagy, össznépi örömzenélésben érjen véget.

Savaria karnevál - Igazgató: a hajnali utcazene nem volt része a programnak
Szombathely, 2013. augusztus 26., hétfő (MTI) - A Savaria Történelmi Karnevál igazgatója szerint a rendőrség által vasárnapra virradóra elvezetett fiatalok ugyan karneváli területen zenéltek, de arra nem volt engedélyük, a kora hajnali utcazene nem volt része a hivatalos programnak.
Szommer Ildikó közölte: a fiatalok hajnali fél négykor doboltak, táncoltak, hangoskodtak az egyik helyszínen, emiatt a karnevál szervezőihez és a rendőrséghez is több lakossági bejelentés érkezett. A rendezvénytartási engedélyeket szem előtt tartó szervezők és később a kiérkező rendőrök is hiába kérték a fiatalokat, hogy hagyjanak fel a dobolással - fűzte hozzá.
Mérei Tamás, a Savaria Történelmi Karneválért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: nem egyedi esetről van szó, az érintett fiatalokat hasonló okok miatt már korábban is figyelmeztették. Közlése szerint az eset előtt személyesen kérte őket arra, hogy ezúttal ne doboljanak, ne zavarják a belváros lakosainak nyugalmát.
"Felajánlottam nekik, hogy jövőre lépjenek fel a karnevál hivatalos programjában valamelyik színpadon, meg is ígérték, hogy idén nem lesz rendzavarás" - mondta. Az alapítvány kuratóriumának elnöke szerint szomorú, hogy az európai hírű, többnapos históriás rendezvényhez, amelyen emberek tízezrei szórakoztak gondtalanul, az idén egy ilyen történet kapcsolódik.
A rendőrség az esetről a honlapján azt közölte, hogy a Szombathelyi Rendőrkapitányság munkatársai a Készenléti Rendőrség járőreivel vasárnapra virradóra a szombathelyi Rákóczi Ferenc utcából jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség, valamint szabálysértés miatt előállítottak öt férfit és két nőt. A rendőrség a hét ember meghallgatása után az ügyben szabálysértési eljárást indított.
A hétfő délutáni közleményben azt írták: az előállítottak közül hárman, egy kongadobegyüttes tagjai engedély nélkül szórakoztatták a karnevál résztvevőit. A Savaria karnevál főszervezői már múlt pénteken figyelmeztették a zenészeket, hogy tevékenységüket csak engedély birtokában gyakorolhatják, de ők ezzel nem rendelkeztek.
Hozzáfűzték: a zenészek ígéretet tettek arra, hogy beszerzik a szükséges papírokat, s tevékenységükkel addig felhagynak. Ezzel ellentétben a rendezvény helyszínén vasárnap hajnalban ismét "felléptek". A szervezők a megismételt, sikertelen felszólításuk után rendőri intézkedést kértek.
A tájékoztatás szerint a rendőrök vasárnapra virradóra jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség, valamint csendháborítás és rendzavarás szabálysértés folytatása miatt előállították a zenészeket és még további négy embert. Az előállítottak a rendőri intézkedéssel kapcsolatban nem éltek panasszal, sérülést nem szenvedtek el.
Az ügyben lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy az intézkedést végrehajtó rendőrök a szükséges mértékig, az arányosság elvének betartásával hajtották végre a kényszerítő eszközök alkalmazását, sérülést vagy anyagi kárt nem okoztak - írták a rendőrségi közleményben.
A rendőri fellépésről felkerült az internetre egy videofelvétel, amelyen az látható: a karnevál egyik helyszínén, a Borok utcájában fiatalok zenélnek, kongadobon játszanak, néhányan táncolnak. A helyszínre érkező rendőrök a felvétel tanúsága szerint megragadtak, a földre vittek, majd megbilincseltek néhány fiatalt, később elvezették őket. (MTI)








Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Nem szeretnék orvos lenni, aki nem tud aludni normálisan, de másnap meg kell műtenie egy beteget vagy fogat kell húzni, vagy csak rutinszerűen életet mentenie.
Nem szeretnék karneválszervező lenni, aki egy évig dolgozik több ezer ember szórakoztatásán és egy buta, kontroll nélküli és a történéseket csúsztatva beállító társaság miatt meghurcolják a rendezvényét.
Nem szeretnék divatlázadó lenni, aki minden hírre és álhírre felül, fröcsög, ávózik és hiszi, hogy *** jól informált.
Nem szeretnék okostelefonnal szemét módon megvágott videót készíteni.
Nem szeretnék részegen fröcsögő hagyományőr lenni és telehazudni a világhálót.
Az önmagukat "művésznek" nevező dobosok ellenszegültek a rendőri intézkedésnek, mégis mire számítottak?
Tuniszban nem is olyan régen egy zöldségárusnak egy rendőr azt mondta, hogy nem árulhat zöldséget ott, ahol mindig is szokott. A törvény nevében lehetősége volt erre. Az árus ezen annyira Felháborodott, hogy az eset után visszament és felgyújtotta magát és hősi halált halt. Hogy miért hősit? Mert kiállít az elvei mellett. A meggyőződése mellett. A nyilvánvaló igazságtalanság ellen. Amikor benned van a 'dafka' az jó jel is lehet, mert akkor egy fennálló rendszer szabályait nem érzed jogosnak és küzdesz ellene. Minél igazságtalanabb a rendszer annál több ilyen atrocitás, túlkapás lesz. Aztán ha ezek összeadódnak egyszercsak meglesz a kritikus tömeg és esélyes, hogy megváltozik a szabályozás, a rendszer. Ez mindig is így volt, most is ez történik.
Amúgy kérdem én: mit szólna ez a zenekar, ha jövőre annyi utcazenész lenne a Borok utcájában - mivel ugye mindent szabad, bárkinek - hogy ők már nem férnének el? :D Akkor majd azt mondják, hogy "mindenki egyenlő, de némelyek egyenlőbbek a többinél?" Állnának majd azon a szemétdombon, amit saját maguk hordtak össze...
A szabályok nem biztos, hogy ellenünk, ellenük, lehet, hogy néha értünk, értük is vannak :) Ha idén abbahagyja éjjel 1-kor a zenélést, zenélhetett volna jövőre is. Úgy, ahogy mindig is szokott...
Nagyjából tudom, miről beszélek, rockzenészként volt már egy s más tapasztalatom a rendőrséggel nekem is, de jé, minket még sose vittek be. Nem értem, miért? :)
Szóval én valahogy úgy vagyok vele, hogy hagyjuk ezt a dolgot lenyugodni, aztán lássuk meg, jövőre mi lesz, elvégre a korábbi cikkekből az derült ki, hogy jövőre hivatalos helyetek lesz a karneválon (hiszen meghívást kaptatok rá). Innentől nem lehet gond.
A másik dolog így a végére, amit azért fontosnak tartok: mivel mi nem voltunk ott, csak véleményünk lehet, de tévedhetünk is. Ha tényleg aránytalan volt az intézkedés, és tényleg megsérültetek, és tényleg az a sok minden megtörtént, amit most már innen-onnan mindenféle értesülésekből olvashatunk, akkor viszont legyen bennetek a dafke most is: járjátok ki az igazatokat. Ne hagyjátok magatokat. Ha igazatok van, derüljön ki teljesen. (Szerintem.)
A névtelenségről: teljesen jogos a dolog. Ha javul a közhangulat és csökken a rendőrállami nyomás lehet név is lesz :) a lázadás az igazán bátraké! :)
Hűha...
(És csak hogy tiszta legyen, ez már az Alkotmányban is benne volt...)
Nekem az a furcsa ebben a hozzáállásban, hogy aki állampolgárunk akar lenni, annak komoly vizsgát és hivatalos esküt kell tennie többek közt arra, hogy a törvényeket betartja. Annak is kéne, aki beleszületik az állampolgárságba... (De ez már valójában nem a cikkhez tartozik, csak a hozzászólásra reakció.)
Amúgy: Ha kiváló rendőrségünknek egy ilyen zenekar felszámolásához 30 hős rendőrre van szükség, akkor a rendőrség alkalmatlan a feladatára.
Ha már feltétlen feladatuknak érezték, akkor maximum két rendőrnek meg kellett volna oldani ezt a komoly problémát.
Nem a 120 kilós részegen randalírozó fradibéközép szintű állatokat kellett bevinni, hanem (dobbal együtt) 40-60 kilós dobosokat.
Az eredeti felvételen látszik, hogy előbb a zenekar tagjai estek át egy-egy vak komondoron, majd a segítségükre siető rendőrök is. Így kerültek hárman négyen egy-egy zenészre.
Ezek után természetes, hogy mielőbb szakszerű ellátásban szerették volna részesíteni az eset mitt sokkos állapotba került tagokat.