Sosem felejtem el azt a jelenetet, amikor Salgó várából jöttünk lefele és épp sáros túracipőinket tisztítgattuk a már szárazabb úton, amikor a közeli parkolóba beállt egy autó. Egy 60 év körüli hölgy szállt ki belőle vadonatúj hófehér klumpában, és egy középkorú férfi. A várhoz igyekeztek volna, fel a hegyre. Már a parkoló mellett jó mély sár várta az alkalmi túrázókat. Cuppogtak pár lépést a dagonyában, majd feladták, visszamentek a kocsihoz. A hozzájuk hasonló, kihívásokat nem kedvelőknek, és a mozgásukban akadályozottaknak ajánlunk könnyen megközelíthető várakat.

Tata vára egyik legromantikusabb várunk. Az Öreg-tó partján álló vár elődjét az 1300-as évek végén kezdték építeni. A mohácsi csata után Tata a Győr védelmét biztosító végvári rendszer egyik fontos bástyája volt. Ekkor kezdték meg a külső várfal építését a rondellával és a külső vizesárokkal. A törökök rövid időre, 1558-tól 1566-ig elfoglalták.

Visszafoglalása után a védműveket korszerűsítették ó-olasz rendszerű bástyákkal. A Bécs ostromára vonuló török csapatok 1683-ban felrobbantották a várat. I. Lipót császár általános várrombolási rendeletének végrehajtását a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta.

A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit viselik, köszönhetően az egykor itt élt Eszterházy családnak. Teraszán cukrászda működik, különleges élmény az ódon falak közt süteményt eszegetni. Az Öreg-tó partján kellemes sétával lemozoghatjuk a kalóriákat. Érdemes felkeresni a Cseke-tó partján az Angolpark műromját, és a belvárosban meghallgatni a harangjátékot.

Ónod vára Miskolctól délre, a Sajó partján található. A XIV. század végén a Czudar főnemesi család építtetett erős kőfalat a plébániatemplom köré, hogy abból uradalmi birtokközpontot létesítsenek. A XVI. században az egyre súlyosbodó török rablótámadások kivédésére az akkori tulajdonos Perényi család ágyúbástyákkal ellátott, erős végvárrá formálta át.

A végvárrendszer első sorába Eger várának 1596-ben történő eleste után lépett. A törökök 1639. októberében váratlanul rajtaütöttek a palánkfallal övezett mezővároson, majd sikertelenül ostromolták a négyszögletű kővárat. A XVII. század végén kibontakozott kuruc felkelésben többször is gazdát cserélt a katonai szempontból már gyengének számító végvár. 1682. augusztusában, a Bécs ellen indított hadjárat során a budai pasa seregei elfoglalták, majd átadták Thököly Imrének. Végzetét 1688-ban a kurucokkal szövetséges, de egyébként mindenfelé rabló, fosztogató krími tatár lovasok okozták, akik felgyújtották az épületeit. 1707-ben a túlparti körömi mezőn verték fel a kuruc országgyűlés követeinek sátortáborát.

A rommá vált ónodi várat rövid ideig gabonaraktárnak használták a helyi lakosok, majd a gazdátlan erődítményt fokozatosan lebontották. A Sajó árvizei a falakat alámosták, gyengítették. A délkeleti bástya szépen fel van újítva. A pályázati források igénybe vételéhez rendezni kell a vár körüli földek tulajdonviszonyait, mely után remélhetőleg tovább folytatódhat a régészeti feltárás és felújítás.

A kisnánai vár
Közvetlenül a vár bejárata előtt lehet parkolni, a belépőjegyet a szépen berendezett tájházban lehet megvásárolni.
A várdombon már a XII. században állt a plébániatemplom. A XIV. században a Kompolti család udvarházat épített a templom mellé és a templomot is kibővítették. Később a Guti Ország család birtokába került Kisnána. A várat átalakították, a belső várudvar alá nagy borospincét építettek, a pince kiásása során kitermelt földdel megemelték a várudvar szintjét, majd új kőburkolattal látták el. Az északi palotát is újjáépítették. A XVI. század elején megerősítették a várat. 1543-ban, két évvel Buda elfoglalása után a törökök lerombolták Kisnánát. Mivel a romos várat a törökök nem tartották meg, a következő évtizedekben többször is felmerült a helyreállítás és végvárrá alakítás terve. Az akkor Országh Kristóf tulajdonában lévő várat azonban nem építették újjá.

A vár romjai közt az 1940-es években a leventék gyakorlóteret alakítottak ki. 1962-66 között régészeti feltárás után, történt a műemléki helyreállítás.

Mintegy háromszázmillió forintos EU pályázat (összköltség 341 milló forint) segítségével 2010-11-ben megújult a vár „a XXI. század kihívásainak megfelelően". Megerősítették a várfalakat, és az Öreg-tornyot felújították, kiállítótermeket, és toronyteraszt alakítottak ki. Az egykori kőtárat befedték, a pincében rendezvénytermet hoztak létre, a vár díszkivilágítást kapott. A felújítás szépen sikerült, a vár látványát azonban erősen rontja a vár sarkában felállított fehér műanyag sátor, ahol 3D-s filmet lehet megtekinteni a vár történetéről.



Diósgyőri vár
A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, ami Nagy Lajos király korában élte fénykorát. A várat 1340-ben már királynéi javadalomként említik, s ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. Károly Róbert uralkodásától kezdve egészen II. Lajos haláláig a vár a királynék jegyajándéka volt. A XVI. században a várpalotát erőddé alakították át, az északnyugati torony elé olasz mintára rondella épült. A karcsú tornyok helyére zömök bástyák kerültek. A bejáratot a nyugati oldalra helyezték át, a királylépcső mellé ötszögű olasz bástyát építettek.

A XVI. század második felében a vár a végvári védvonalba került. Kis őrsége nem tudta megakadályozni, hogy a török 1544-ben felégesse és kifossza, majd a környező falvakkal együtt adófizetésre kényszerítse Miskolcot. 1596-ban a török elfoglalta Egert, és Mezőkeresztes mellett legyőzte a keresztény seregeket. 1598-ban Diósgyőr is elesett, de a keresztények rövid időn belül visszafoglalták. Az 1650. évi török ostromot sikerült visszaverni. A század végére hadászati értékét elvesztette. A kuruc harcokban már nem játszott semmilyen szerepet. A későbbi évszázadok során a vár fokozatosan hanyatlásnak indult, majd lassan romossá vált.

A négy torony közül az északkeletiben (a volt királyi lakosztály tornya) jelenleg vártörténeti kiállítás, fegyverkiállítás és a torinói békének emléket állító panoptikum látható, Nagy Lajos király és a velencei követ viaszfiguráival, az északnyugatiban kilátó működik. A Diósgyőri vár mára megújult, és a rom helyett egy, a középkort idéző várat kereshetnek fel a látogatók.

Veszprémi vár
A hét dombra épült város egyik magaslatán alakult ki a vár a X-XI. században. Az Óváros téren parkolva, a tér túlsó szélén kezdődik a vár. Elterjedt, bár nem bizonyított vélemény, hogy a honfoglaló magyarok már erődítményt találtak a veszprémi várhegyen.

Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi várainknak, és már Géza fejedelem korában létezett. Vitatott azonban, hogy a fából és földből készített korai sáncokat mikor váltotta fel kő erődítmény.

A vár kezdetben a mainál kisebb területre, csupán a Várhegy északi részére terjedt ki. A hegy - az északitól akkor még árokkal elválasztott - déli része „elővár" volt, melynek feladata az északi erődítmény és a települések védelme volt. A két különálló erődítmény egybeépítése csak a XVIII. században történt meg, a belső vár kapujának alaprajza látható a Szentháromság tér déli részén.

A tatárjáráskor a vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban, amikor Csák Péter nádor hadai feldúlták a várost, majd 1380-ban egy tűzvész során is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették. A török először 1552-ben foglalta el, majd 1683-ig tizenkétszer cserélt gazdát. A törökök kiűzése után a vár elvesztette katonai jelentőségét.
A vármúzeum, az 1936-ban épült Hősök kapujának tornyában kapott helyet. A hősök kapuja, 1914 és 1918 közötti I. világháború hőseinek építették, a boltozatban három katona hamvai vannak elhelyezve.

A veszprémi Tűztorony (vagy Vigyázótorony) a város egyik jelképe. A várban található a Piarista Rendház, Gimnázium és Templom, az Érseki Palota, Ferences Templom, Gizella Kápolna és a vár legrégebbi épülete a Szent György Kápolna. A középkori krónikák szerint ebben a kápolnában tett szüzességi fogadalmat Szent Imre herceg.

A Szent Mihály Székesegyház helyén már a X. században is templom állt. Magyarország legrégibb székesegyháza. Az alapjaiban román stílusú, XI. századi eredetű épület gótikus szentélye és altemploma a XIV. század végén készült. Többször elpusztult, a barokk korban épült újjá, de 1907 és 1910 között teljesen átépítették.

A várból érdemes az oldallépcsőn kimenni a sziklára, ahonnan az egész város belátható. A Séd patak völgyében kerékpárút és sétautak épültek EU-s források segítségével.

Kapcsolódó írásaink:

Öt vár, amit mindenképp látnod kell

2012.12.26. - 01:30 | Büki László 'Harlequin', Dart

Tíz vár három nap alatt - Vártúrák Visegrádtól Fülekig

2012.08.02. - 04:05 | Dart

Gyermekkoromban nagyon szerettem a várakat, de akkoriban csak néhányat volt alkalmam látni. Fiúgyermekes apaként gyakran túráztunk, és általában egy-egy vár, várrom volt a célpont. Kisfiam aztán egyre többször kérte, hogy kiránduljunk várhoz. Nyaralásunkat mindig úgy terveztük, hogy várlátogatás mindenképp szerepeljen a programban. Egy időben ez odáig fajult, hogy szinte csak erődítmények voltak az úticélok. Egy ilyen hosszú hétvégét idéznék fel.