Istenek, ősök és sámánok - Vargyas Gábor fotókiállítása a Képtárban
Képgaléria megtekintése2013.10.22. - 12:30 | Dart
Pusztay János nyelvészprofesszor nyitotta meg Vargyas Gábor néprajzkutató Istenek, ősök és sámánok című fotókiállítását október 17-én a Szombathelyi Képtárban. Vargyas Gábor több évet töltött egy vietnami hegyi törzs, a brúk között, megtanulta nyelvüket, megismerte szokásaikat, megörökítette életüket. A kiállítás három fő téma köré építkezik: földművelés az irtásföldön sajátos rítusaival; temetkezés, halott- és őskultusz; gyógyítás és sámánizmus.
HIRDETÉS
Vargyas Gábor néprajzkutató fotói egy vietnami hegyi törzs, a brúk világába nyújtanak bepillantást. 1985-1989 közötti terepmunkája során közel 10.000 fényképfelvételt készített, egyedülálló módon megörökítette mára letűnőben lévő életformájukat. Egy évet köztük élt, az ételüket ette, házaikban lakott, elszigetelve a civilizációtól. Ez idő alatt mindössze néhány levéllel tartotta a kapcsolatot családjával.
A brúk az egykori Észak- és Dél-Vietnam határvidékén élnek, a több évtizedig tartó vietnami háború elszenvedői voltak. A háborút követő általános elszegényedés újjáélesztette a hagyományos brú életmódot.
Pusztay János egyetemi tanár megnyitójában érdekes kérdéseket boncolgatott a kiállított képek kapcsán:
"Miért fontosak számunkra a kisebbségek, az elszigetelt helyen élő népcsoportok?
Tanítanak minket a természettel összhangban együtt élni. A tudósok szerint az őslakosság hordozza a világ genetikai forrásának 95 %-át. Ha ez sérül, akkor olyan változások következnek be a világban, aminek a következményét nem tudjuk felmérni. A nyelvészek azt mondják, hogy ennek a századnak a végére a világ beszélt nyelveinek fele el fog tűnni, a pesszimisták szerint 80 %-a. A tudomány felelőssége, ha már ezt a folyamatot megállítani nem tudja, legalább lassítsa.
A kisebbségek asszimilálódnak, átveszik az ország fő nyelvét, szokásokat, majd a ruházatot és identitást.
A multinacionális államok felelőssége, hogy mennyire törődnek kisebbségeikkel. Általában jellemző, hogy nem fordítanak elég figyelmet rájuk."
A kiállítás három fő témára épül: földművelés az irtásföldön, sajátos rítusaival; temetkezés, halott- és őskultusz, valamint a gyógyítás és sámánizmus köré.
A brúknál a trágyázás ismeretlen, ezért évről évre a mezőgazdasági ciklust az erdő egy másik pontján ismétlik meg. Fő terményük a rizs. A cséplést az aratással egy időben végzik. Kezüket egyenként végighúzzák a kalászokon, kipergetve a rizsszemeket. Húst főként ünnepségek alkalmával esznek.
A halottaik temetése után évtizedenként emlékünnepségeket rendeznek, és három generáció elteltével lesznek a halottakból ősök, emlékük akkorra halványul el annyira, hogy felmennek az égbe, és beolvadnak az ősisten képébe.
A brúk szerint a betegségek legnagyobb része természetfeletti eredetű. A gyógyító sámánok először jóslás révén beazonosítják a betegséget, majd sámán szertartás keretében áldozatot mutatnak be.
Vargyas Gábor egyik útjáról sámánkarddal tért haza. A magyar vámos csodálkozva megkérdezte tőle:
- Nem tudott volna valami normális ajándékot hozni családjának?
A képeket végignézve megfogalmazódik bennünk, mennyivel nagyobb ökológiai lábnyomot hagyunk hátra magunk után a brúkhoz képest, a természet mennyi erőforrását pazaroljuk el látszatdolgokra. A fotók nagyon elgondolkodtatók - ugyanabban a korban élünk, mégis mennyire másként.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1907 szavazat
Új hozzászólás